Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

vitatásával foglalkozik. » Hatáskörük eszerint konzultatív és e szervek célja az, hogy bármely törvényjavaslat a polgárság köréből vett, illetékes szakférfiak által legyen megvitatható, ami által biztosítani kívánják az egész politikai nemzet felfogásának a honorálását. Az előkészítő orgánumok munkájának a befejezésével a törvényjavaslatok a szövetségi gyűlés (Bundestag) elé kerülnek. Ennek a tagjai a következők: az államtanácsból húsz, a kulturális tanácsból tíz, a gazdasági tanácsból húsz és a tartományi tanácsból kilenc (vagyis minden tartományból 'és Bécs fővárosból 1—1), összesen tehát ötvenkilenc tag. A Bundestag tagjai addig, míg a rendi állam teljes kiépítése meg fog történni, egyelőre szintén államfői kinevezés alapján kapják megbízatásukat. A Bundestag hatáskörébe tartozik különösen az állami költségvetés, az államkölcsönök, az államszerződések és az állami zárószámadások tárgyalása, továbbá a minisztérium tagjai elleni vádemelés joga stb. Mivel pedig ez a.testület az, amely a törvényhozás jogát gyakorolja, így különösen érdekelhet bennünket az, hogy a mai Ausztriában a törvény miként jön létre? Ennek az útja a következő. A javaslatot előkészíti a minisztérium (Bundesregierung) és azt a kancellár az említett előkészítő, vagy tanácskozó szervek, elsősorban az államtanács elé terjeszti. Az államtanácsnak kötelessége a kormány által megállapított határidőn belül a vonatkozó javaslatról véleményt mondani s ezt aztán a kancellárral közli. Oly kormányjavaslatok, amelyek kizárólag, vagy túlnyomórészt kulturális, illetőleg gazdasági jellegűek, okvetlenül ezen, tehát a kulturális, illetőleg a gazdasági tanácsok elé terjesztendők, amelyek pedig ilyen jellegűek ugyan, de nem kizárólag, vagy túlnyomórészt ilyenek, az említett tanácsok elé terjeszthetők. Az előbbiekre vonatkozó véleményadási kötelezettség helyett tehát itt a fakultatívitás lép életbe. Az államtanács a javaslatokat különösen abból a szempontból tárgyalja, hogy azok az állami szuverénifas és a közjó követelményeinek megfelelnek-e, míg a másik négy tanács a maga hatásköre szempontjából mond véleményt. Ha az előkészítő testületektől beérkeztek már a vélemények, akkor a minisztérium a kancellár útján a szövetséggyűlés (Bundestag) elé terjeszti a javaslatokat és megállapítja azt a határidőt, amelyen belül ennek határoznia kell. A Bundestag előadót választ, akinek a jelentéséhez egy ellen jelentés is megengedhető, de további tárgyalásnak nincs helye. Ami azonban a legfontosabb, a kormány által előterjesztett törvényjavaslatok itt már meg nem változtathatók, illetve nem módosíthatók, mert a Bunjdestag azokat vagy változtatás nélkül elfogadja, vagy elutasítja, ellenben a kormánynak joga van javaslatát bármikor visszavonni, vagy módosítani, ami által kétségkívül azt akarják elérni, hogy olyankor, ha egy javaslat ellen aggályok mutatkoznak, a kormány, mint az autoritárius elv megvalósítója, maga ejtse meg a szükséges módosításokat. Az állami szervek sorába tartozik még a most jelzetteken kívül a véleményem szerint leghelyesebben szövetségi elegyes ülésnek nevezhető szerv is. Hogy t. i. ezt az orgánumot a Bundestag-tói, mint törvény103