Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

jelöltjeinek a névsorát és hogy kik kerüljenek ebbe bele, azt nem a nép bizalma, hanem a pártvezetőség dönti el; hiszen gyakran olvashatók a pártlajstromokon levő nevek, különösen a sorrendben hátrább állók közt olyanok, akiket maga a választóközönség egyáltalában nem is ismer és j elültetésüket kizáróan a pártvezetőséggel való személyes kapcsolataiknak köszönhetik. Nos, oly államokban, ahol a most részletezett választási rendszerek és politikai pártharcok azt a közvéleményt alakították ki, hogy ezekkel szemben az államakarat helyes megnyilvánulása végett más szisztémát kell bevezetni, előtérbe nyomult az úgynevezett rendi alkotmány gondolata, amely nem egyéb, mint az, hogy politikai szerephez juttassa az egyes foglalkozási ágakat s ily módon biztosítsa azt, hogy a törvényhozók összessége valójában a különböző hivatást üző néprétegek kiküldöttjeinek az együttese legyenJ Hogy aztán ennek a rendszernek a részletei miként valósítandók meg, az már államonként más és más feladat. Ausztria 1934-iki alkotmányának prineipiális elgondolása a keresztény s különösen a katholikus, szociális világszemlélet és a tiroli alkotmánytörténeti tradíciók figyelembe vételével öltött testet. Amannál irányadó volt az 1931-iki Quadragesimo anno kezdetű pápai enciklika, sőt ennek egy elődje, a Rerum novarum enciklika is, emennél pedig az a történelmi tény, üogy Tirolnak, tehát az osztrák szövetséges állam egy tagjának, századokon át kifejlődött, Ausztria többi tartományaitól elütő közjogi szerkezete volt, melyben a rendek eszméje már megvalósult, mely ott még az autochthon parasztságnak is közvetlen befolyást biztosított a közügyek intézésére. Minthogy pedig úgy Ender volt szövetségi kancellár, az 1934-es alkotmány tulajdonképeni megalkotója, mint Schuschnigg szövetségi kancellár, aki az új alkotmány megalkotásakor, illetve életbe léptetésekor volt uralmon, tiroli eredetűek, így ez a mozzanat is érthetővé teszi a rendi gondolatnak bizonyos fokig tiroli fejlődési formájában történt realizálását. Tirol mindig erősen katholikus és konzervatív felfogású népe a Monarchia összeomlása utáni időben hatalomra jutott szociáldemokráciától annyira idegenkedett, hogy komoly mozgalmat is indított Bajorországhoz csatlakozása érdekében, függetlenül az osztrák köztársaságnak a németbe való beolvadásától. Amikor tehát az ú. n. parlamentáris demokrácia megdőlt, ez az irányzat az államrendszer új kiépítésénél is súlyosan esett latba. Érdekes különben, hogy az 1934-es alkotmány bevezető szavai így hangzanak: lm Namen Gottes, des Allmdchtigen, v\on dem alles Recht ausgeht, erhdlt das ölstierreichische Volk für se&ien christlichen, deutschen Bundesstaat auf sH&ndischer Grundlage diese Verfassung. Tehát egy alkotmánytörvénynek egyenesen a Mindenható nevében történt megalkotását publikálták és pedig keresztény voltán kívül az állam német jellegének a hangsúlyozásával is. Érdemes a megemlítésre, hogy az új alkotmány életbe léptetését — amint erre általánosságban már fentebb rámutattunk — a parlamentáris kormányrendszernek a gyakorlatban észlelt hibái és hiányai érlelték meg. Szólottunk már a pártok versengéséről, amely a nyugodt 99