Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

kormányzásnak jelentős akadálya volt, de betetőzte ezt az, hogy a régi parlamentnek, a Naüonalrat-nzk 1934 március 4-én tartott ülésén a törvényhozó testület mindhárom elnöke lemondott s így az vezetés nélkül maradt. A kormány most már ebből azt a következtetést vonta le, hogy a parlament önként kapcsolta ki magát a törvényhozó szerepéből s így eleinte a háborús gazdasági jogszabályokat tartalmazó felhatalmazási törvények, illetve rendeletek alapján kezdett kormányozni (mivelhogy a lakosság megélhetési feltételeiről a köz- és szociális rend érdekében gondoskodni kellett), majd előkészítette az alkotmány gyökeres revíziójára vonatkozó tervezeteit, amelyek végső eredményben az 1934-iki új alkotmányra vezettek. Ennek a tipikus formája, épúgy, mint Ausztria közjogi életében az előző alkotmányok is (1848., 1849., 1861., 1867.) a charta, vagyis Ausztriában nem úgy, mint Magyorországon, a történeti evolúció eredménye az alkotmány fejlődése és módosulása, hanem adott esetben — bár a politikai helyzet figyelembe vételével — alkotott, a tényleges hatalomtól eredő alkotmánylevél.4) Nézzük tehát most ennek a részletes intézkedéseit. A jelenleg érvényben lévő osztrák alkotmány első kihirdetése a minisztériumnak egy, 1934 április 24-én kelt rendeletével ugyanez év április 30-án történt.5) Ez a rendelet egy, még 1917 július 24-én, tehát a világháború alatt hozott és az állam veszélyeztetett gazdasági érdekeinek a védelmére irányuló törvény alapján publikáltatott. Ezen rendkívüli intézkedéseket tartalmazó törvényre hivatkozással történt azután 1934 május 1-éh az új alkotmány második és most már teljes szövegének a közhírré tétele a hivatalos lapban. Ennek az új közjogi alkotásnak a hivatalos elnevezése : 1934-iki alkotmány (Verfassung 1934.). Az alkotmánytörvény 182 szakaszból áll, amely 13 főrészre oszlik s ezekhez járulnak az átmeneti és az életbeléptető rendelkezések. Az egyes fejezetek az alapvető intézkedéseket, azután az állampolgárok általános jogait, a szövetséges államnak és a tartományoknak a jogi helyzetét, a szövetség és a tartományok törvényhozási és végrehajtási jogkörét, azután a közigazgatási beosztást, valamint külön fejezetben Bécs városának a közjogi struktúráját, továbbá a szükségjogot, az állam számügyi ellenőrzését, végül a szövetségi bíróság hatáskörét és a záró intézkedéseket tartalmazzák. Az államformára vonatkozólag kiemelendő, hogy az Ausztria Köztársaság (Republik österreich) hivatalos elnevezés helyébe az Ausztria Szövetséges Állam (Bundesstattt österreich) lépett, ami azonban az ed4) Az osztrák chartákra nézve Eöttevényi idézett, részletes munkáján kívül áttekinthető képet ad Egyed István: Uj irány a modern alkotmányokban c. műve is. (Budapest, 1935. A Magyar Közigazgatás kiadása.) 5) Az új alkotmány és a hozzá tartozó átmeneti és végrehajtási törvények és rendeletek szövegére lásd Bundesgesetzblatt, Wien, megfelelő füzeteit, aztán az egyes Landesgesetzblatt-okat, nemkülönben Ludwig Adamovich és Georg Froehlich: Die neue österreichische Verfassung, Wien, 1934. c. művét, valamint Hugó Jáckl: Die Verfassung 1934. c. tanulmányát (Österr. Verwaltungsblatt 1934. Nr. 5.) 100