Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 2. r.

(59) MISKOLCI JOGASZÉLET Í5 A jogorvoslatok. (A fellebbvitel.) A szovjet perjog nem ismeri a reformáció és a revízió alapjain nyugvó devolutív hatályú28) perorvoslatot. A peres ügyek a ténykérdések tekintetében csak egy fokozaton, az első bíróság előtt nyernek letárgyalást. Vagyis a szovjet per az appelatio intézményét elveti. A fellebbezés és annak keretén belül a tényállítások felülvizsgálata, esetleg bizonyítás felvétellel, vagy esetleg annak megismétlésével — nincsen. Helyette a kasszáció intézménye áll fenn. (235. §.) Az elsőfokú ítéletek ellen tehát csak semmiségi panasznak van helye a semmítő bíróságoknál. A panaszok az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnál nyújtandók be. A népbíróságnak a kerületi (tartományi) bíróság, a kerületi bíróságnak pedig a legfelsőbb bíróság a semmítőszéke, míg azok az ügyek, amelyekben a legfelsőbb bíróság első fokon döntött, semminemű rendes jogorvoslattal meg nem támadhatók. > B. Popov a szovjet perben a kasszatórius eljárás taglalását a következő szavak kíséretében vezeti be, amely sokban rávilágít arra, hogy a szovjet törvényhozás miért csatlakozott ehez a merev jogorvoslati rendszerhez: ,,Um dem gerichtlichen Schlendrian vorzubeugen, ívie er in den vorrevolutionaren Zeit ojt üblich war, hat die ZPO. das Apellatiörísverfahren bei Beschwerden Regen Urteile vollstandig abgeschafft und nur den Kassationsweg offen gelassen". A felek a fellebbviteli tárgyalásra idézés (a kerületi bíróságoknál) vagy az ügy kifüggesztése (a legfelsőbb bíróságnál) nyernek értesítést. A megjelenés a felek tetszésétől függ. Bizonyos tekintetben az államügyész részvétele a kasszatórius eljárásban biztosítva van. (Akár csak a francia semmítő eljárásban is szerep jut az ügyésznek, valamint a régi orosz polg. perben is hasonló volt a helyzet.) Semmiségi ok: 1. ha érvényben lévő törvények nem. vagv helytelenül kerültek alkalmazásba, valamint jelesül az is, ha a bíróság a törvények hézagait kitöltő tevékenysége során eltért attól a rendelkezéstől, amely szerint neki a szovjet törvényhozás általános alavelvei. valamint az állam egyetemes politikája kell, hociv zsinórmértékül szolgáljon. (4. §.) 2. ha nvilvánvaló ellentét áll fenn a döntés és az első bíróság által megállapított tényállás közt. (237. §.) A semmítő bíróság nincs az ügy vizsgálata során a felek részéről beterjesztett semmiségi okokhoz kötve, hanem a felebbviteli bíróság köteles az ítéletet teljes terjedelmében, még a meg nem támadott részeit illetően is, felülbírálni. Természetesen azért a tényállás vizsgálata nincsen megengedve. A felebbviteli bíróság a semmiségi panaszt jogosnak találja, akkor vagy feloldja az elsőfokú ítéletet (dologi perképeség, íII. perviteli jogosultság, valamint — amenynyiben az a szovjet jog szerint tekintetbe jön — hatáskör, íII. illetékesség hiánya esetén); — vagy az ügyet az első bírósághoz visszautasítja, hogy az eljárást egy a régitől különböző összetételű tanács újból folytassa le; — vagy pedig a felebbviteli bíróság az ítéletet maga változtatja meg, ha az minden bizonyításfelvétel és bizonyítás mérlegelése nélkül in iure lehetséges, valamint ha az ítélet a törvény hely28) A devolutiv hatály itt a legteljesebb terjedelmiében értendő. (Ezt részletesen kifejti Magyary Géza, Magy. polg. perjog c. könyvébem. 529. o.) j telén alkalmazásán alapszik, vagy pedig a megállapított tényállással ellentétes. (246. §.) Mindezekből megállapítható, hogy a szovjet per rendes jogorvoslata még sem a tiszta hasszáció elvén épül fel, hanem elhajlást mutat a reviziós rendszer felé. Amiért ezt Popov „Revisionskassationsverfahren"-nek nevezi. A semmiségi panasz benyújtására nyitvaálló határidő az ítélet közlésétől számított 10 nap. A felebbviteli határozatot indokolni kell és az a netalán újból eljáró alsó bíróságra kötelező hatályú. (248. §.) Ha a konkrét ügyben a semmítőszéki tanács a vonatkozó jogszabály interpretálását a legfőbb bíróság plénuma (teljes ülése) részéről szükségesnek véli, ekkor az ügyet ennek megejtése okából nem tárgyalja. A plénumnak ily módon létrejött jogszabály magyarázata az összes bíróságra kötelező. (247. §.) Az elsőfokú ítélet jogereje és végrehajthatósága csak a semmiségi panasz benyújtására nyitva álló határidő eltelte után áll be. (186. §.) Kivételes esetekben azonban a fellebbvitelre való tekintet nélkül végrehajtásnak lehet helye és pedig: 1. tartási és élelmezési perekben; 2. vitathatatlan okiratokon nyugvó kereseti követeléseknél; 3. az alperes által elismert kereseti követeléseknél. (187. §.) Ezenkívül a fél kérelmére kimondhatja a bíróság az azonnali végrehajthatóságot esetleg az ellenfél részéről nyújtandó biztosíték mellett: a) ha a kereset az alperestől elismert (köz) jegyzői, vagy magánokiraton nyugszik; b) valamely ingatlan átadása (kiürítése) iránti kereseteknél ; c) ha a hitelezőnek az ítélet végrehajtásának késedelme miatt jelentékeny és jóvátehetetlen kára származna, vagy ha emiatt a végrehajtás maga lehetetlenné tétetnék. Az előzetes végrehajtásnak állami orgánumokkal szemben nincsen helye, kivéve ha munkabér iránti keresetről van szó, vagy a kereseti követelések óvatolt váltón nyugszanak. Az ítélet előzetes végrehajtásának kimondását megtagadó határozat ellen jogorvoslatnak (felfolyamodás) van helye. (187. §.) Önálló felfolyamodást csak a törvényben kifejezetten megemlített esetekben lehet a semmiségi panasztól függetlenül benyújtani. Az ukrán Pp. megengedi ezt még abban az esetben is, ha az ügy idevonatkozó eljárási része a megtámadandó határozat által befejezést nyert. (249. §.) Az újrafelvételi eljárás. Újrafelvételi eljárásnak jogerősen eldöntött ügyekben helye van: 1. nova reperta esetén, vagyis ha olyan új ténykörülmények merülnek fel, amelyek az újraf el vételt kérelmező előtt ismeretlenek voltak, vagy nem lehettek ismertek; 2. ha később büntető ítélet megállapította, hogy a tárgyaláson a tanuk hamis vallomást tettek, ha bűncselekményt követtek el az ügyben résztvevő felek, azok képviselői, a szakértők, vagy a bíróság tagjai; 3. ha az ítéletet olyan okirat alapján hozták, amelyet később büntetőbírósági ítélet alapján hamisítottnak jelentettek ki; 4. ha az ítélet alapját képező bírósági, vagy közigazgatási hatósági határozatot az előbbi pontban említett ok miatt hatálytalanították. (251. §.) Új ténykörülmények felhozatala esetén az eljárás megindítására és lefolytatására a legfelsőbb bíróság polgári semmítő tanácsa illetékes, a többi esetekben a megfelelő elsőfokú bíróság az illetékes.