Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 2. r.

1.6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (60) Említésre méltó, hogy a szovjet újrafelvételi eljárásban nem csak a felek, de a legfelsőbb bíróság elnöke, a köztársaság államügyésze, valamint a kerületi (tartományi) bíróság elnöke és a kerületi (tartományi) ügyész is jogosult az eljárás folyamatbatételére. Az újrafelvételi eljárást egy hónapon belül kell megindítani attól az időponttól számítva, amikor az újrafelvételi ok a fél tudomására jutott. 11 A felügyeleti eljárás. A szovjet polg. perjog egyik feltűnő specialitása, hogy a jogerős ítélet nem jelenti feltétlenül az eljárás befejezését. A szovjet perben van egy sajátságos intézmény, az ú. n. felügyeleti eljárás, amely útján a már jogerős ítéletet fel lehet oldani, vagy meg lehet változtatni. Vagyis ez az intézmény a szovjet per jogorvoslati hierarchiájában, mint rendkívüli jogorvoslati fokozat jön tekintetbe. — A szovjet jogászok ennek a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak az intézményesítésére indokul elsősorban a szovjetbíró hiányos jogi képesítése folytán a döntésekben előálló hibák korrigálásának eszközét (lehetőségét) hozzák fel.29) A célja ennek az eljárásnak, hogy az állam és a dolgozó tömegek érdekeit védelmezze és egyúttal működése a szovjet bíróságoknak tanulságul szolgáljon. Vagyis az egyes döntések korrigálása csak mellékcélként jön tekintetbe.30) A felügyeleti eljárás az iratoknak a felügyeleti fokozat által történő bekéréséből és a jogerős ítéletnek mégegyszeri felülbírálásából áll. Változatos történeti fejlődés ptán az 1929. évi nov. 20-iki novella értelmében (Tt. 815. sz.) az egyedüli felügyeleti instancia a legfelsőbb bíróság semmítő tanácsa tekintet nélkül arra, hogy a jogerős ítéletet milyen bíróság hozta. Az akták bekérésének joga megilleti: az igazságügyi népbiztost, a köztársaság államügyészét és a legfelsőbb bíróság elnökét az összes polgári ítéletekre vonatkozóan azok kivételével, amelyeket a legfelsőbb bíróság valamelyik tanácsa hozott; a tartományi (kerületi) államügyészt a tartományba hozott Öszszes ítéletekre, valamint a tartományi (kerületi) bíróság elnökét, ha a hivatalos ténykedése során alkalmilag a vezetése alatt álló bíróságoknak olyan ítéletére talál, amelyet a felügyeleti eljárás alá vonni szükségesnek tart.31) Amennyiben a felügyeleti eljárás alá magának a legfelsőbb bíróságnak valamely jogerős ítéletét kellene vonni, abban az esetben az eljárás megindítását a legfelsőbb bíróság elnökének, a köztársaság államügyészének, vagy ezek helyetteseinek van joga kezdeményezni. (Vagyis az igazságügyi népbiztosnak nincs!) Ilyen esetekben a legfelsőbb bíróság plénuma dönt. Továbbá a Szovjetunió államügyészének joga van a felügyeleti eljárás folyamatba helyezését indít29) A szovjet bírói tiszts% elnyerésére u. i. elegendő már néhány évnek valamely közhivatalnoki vagy pedig felelős politikai állásban való eltöltése minden előzetes szakképzettség nédkül. 30) Az igazságügyi népbiztosság utasítása (1928 ápr. 21. 51. szám). A szovjet igazságszolg. hetilapjának 17. száma. 31) Eminek az intézménynek az ismertetésénél is természetesen, az OSzFSzK állami berendezései vétetnek alapul. ványozni a vonatkozó tagállam ügyészénél, ha az Unió törvényhozásának sérelme, vagy valamely tagállam érdekeinek a megsértése látszik fennforogni. Az iratok minden esetben a legfelsőbb bíróság semmítő tanácsához kerülnek. Ilyen esetekben a legfelsőbb bíróság semmítő tanácsa a jogerős ítéletet feloldhatja, vagy megváltoztathatja és adott esetben az ügyet új eljárás végett valamely alsó bírósághoz visszautasíthatja, ha megállapítható, hogy az ítéletben az érvényben levő törvények, vagy a munkás és paraszt köztársaság, ül. a dolgozó tömegek érdekei igen lényeges, nyilvánvaló sérelmet szenvedtek. Az államügyészségnek a tartományi (kerületi) ügyészséggel bezárólag az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónapig van joga a felügyeleti eljárás megindítására. A kerületi (tartományi) bíróság elnökének ez a joga hat hónapra terjed. Míg a köztársaság államügyésze és a legfelsőbb bíróság elnöke e tekintetben határidőhöz nincsen kötve, úgy, hogy a három évi általános elévülési határidőn belül a jogerős ítéletek a felügyeleti eljárás útján még mindig felülbírálhatok. Kétségtelen tehát, hogy a félnek magának nincs joga a felügyeleti eljárás megindítására. A gyakorlat azonban mégis úgy hozta magával, hogy azt, mikép az eljárás kezdeményezése megtörténjék, a fél szokta kérelmezni valamely az eljárás kezdeményezésére jogosított szervnél, akár írásban, akár személyesen. Épp ezért az igazságügyi népbiztosság e célból egy külön panasz-osztályt állított fel; ugyancsak kötelesek fogadni az ilyen törekvésű feleket az eljárás megindítására jogosult többi hatósági, iH. bírósági közegek is. Azonban az igazságügyi népbiztosság 1930. évi jan. 7-iki körrendelete értelmében jogerős népbírósági ítéletek felügyeleti úton történő felülbírálása tárgyában a legmagasabb hatóság, amelyhez a felek fordulhatnak, a kerületi (tartományi) államügyészség. (A szovjet igazságszolgáltatás 1930. évi 3. száma. 32. o.)32) Kritikai összefoglalás. A Szovjetunió polgári perjogának általánosságban való ismertetése után szüksége mutatkozik a mai orosz perjogi rendszerben kibontakozó alapelvek rövid kritikai összefoglalásának. Különösképen rá kell mutatni azokra az eljárási szabályokra és perjogi intézményekre, amelyek a világ irányadó tényezőként mutatkozó modern államainak perrendtartásaitól eltérnek, tehát amelyek a szovjet polg. perjog specialitásaiként jelentkeznek. Ennek kapcsán azonban elkerülhetetlennek látszik leszögezni azt a körülményt, hogy a fenti értelemben elgondolt összefoglalás egyáltalában nem kíván a szovjet polg. perjog rendszeres kritikája lenni. Nem pedig azért, mert e dolgozat főcélja nem az összefüggő kritika adása, hanem a szovjet polgári perjog ismertetése volt; de még azért sem, mert részletes kritika adásába márcsak helyszűke miatt sem lehet bocsátkozni. * A szovjet törvényhozás kedvenc célkitűzése, hogy az eddigiektől egészen eltérőt, teljesen újat és ere. Mi, Újlafclv^i f„a ™«8yel«*ti eljárás ismertetéséhez, felhasznált anyag fokent H. Freund idéizett munkáiból való.