Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 2. r.

(57) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 13 keresetet megalapító tényeket, bizonyítékokat és magát a petitumot. A népbíróság elé tartozó ügyekben az ellenfél részére nem szükséges kereseti másodpéldányt, vagy a többi netaláni iratokról másolatot benyújtani. Épp ezért az alperesnek magánszorgalomból saját kezdeményezésére kell az első idézés kézbesítése után az ügy részletei iránt érdeklődnie. (78. §.) Ha a keresetlevél a felsorolt kellékeket nem tartalmazza, vagy azt az illetékek lerovása nélkül nyújtották be, akkor a bíróság erről a felet értesíti és a hiányok pótlására határidőt tűz. A határidő eredménytelen lefolyása esetén a bíróság a keresetet úgy tekinti, mintha azt egyáltalában be sem nyújtották volna. (81. §.) A szovjet Pp. nem ismeri a permetszés (caesura) intézményét. Egyáltalában az eljárást semmilyen perjogi elgondolás nem osztja két vagy több részre, itt nem található tel a magy. polg. per jogban intézményesített períelveteli tárgyalás ;2u)i sem az osztrák Pp.21) „erste Tagsatzung"-ja (Vortermin); sem pedig az 19214. évi iebr. ho iö-iki nemet birodalmi perrendi novella hasoncelú perjogi intézménye,22) amely a „Lanágericht" előtti eljárásban az egyes bíró előtti előkészítő tárgyalást hozta be. A szovjet Pp. értelmében az egész peres komplexum egyenesen a már említett összetételű twsas uírósag ele kerül a kitűzött szóbeli tárgyalásra, ahol együttesen tárgyalják úgy azokat a kérdéseket, amelyek esetleg a további (érdemi) eljárást szükségtelenné tehetik (különböző perakadályok), mint az ugy meritumát tárgyazó kérdéseket. A Díróság és pedig egyesbíráság az ellenfél megidézése előtt, ill. nélkül csak bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben járhat el az ügy némi kis előkészítése, esetleg a pertárgy biztosítása tekintetében. (Es pedig az OSzFSzK Pp.-jének 80. és 86. §-aiban és az ukrán Pp. 23U. §-ában megjelölt esetekben.) Hozzájárul mindéhez, hogy az iratváltás szabályozva nincsen, mert erre nézve sem formák, sem terminusok nincsenek adva. A szovjet törvényhozás ezeknek a hiányoknak tarthatatlanságát belátva, az 1929. évi nov. hó 20-iki novellájával a népbírót, mint egyesbírót ez eljárást előkészítő olyan számos jogosultsággal ruházta fel, amely — az említett bajokon segítendő — alkalmas lehet pro futuro egy hathatós elkészítő eljárás alapjául. Ennél a szabályozásnál is az officialitás máiannyira túlteng, hogy azt szinte a bűnvádi eljárás szelleme lengi át. Az egyesbíró előkészítő tevékenysége igen nagy vonásokban a következő: tanuk idézését rendelheti el; szemlék és szakértői vélemények iránt intézkedhetik; az alperestől, vagy harmadik személytől okiratok beszerzését rendelheti el; igen bonyolult ügyekben az alperest megidézve, őt a keresetre vonatkozólag előkészítő nyilatkozatokra ösztökélheti az érdekelt állami hatóságokat és egyéb alkalmazottakat, nemkülönben az ügyészséget értesítheti stb., stb. A kereseti követelés biztosítása a szovjet polg. perben az eljárás minden stádiumában, a kereset20) A magy Pp. 191 §-a és a Tc. 13 $-a. 21) Az 1895 évi aug. hó l.-i'ki tÖrv. 239—242 §-ai. 22) Az idézett novella 348—349 §-ai. benyújtástól23) az ítélethozatalig, megengedett, ha a kereset beterjesztett okiratok alapján eiegge megokoltnak látszik, vagy ha aggály látszik fennforogni, hogy biztosítás foganatosítása nélkül a kielégítés lényegesen megnehezülne, vagy meghiúsulna. (81. es 82. §§.) Állami intézetek és vállalatok ellen a keieseu követelés biztosításának helye nincs. (82. §. jegyz.) A bíróság a biztosítás nyújtását az alperes részéről az eljárás következtében netán elszenvedett károkért a felperes biztosítékadásától teheti függővé. (84. §.) A kereseti követelés biztosítása tárgyában hozott határozat ellen halasztó hatállyal nem bíró jogorvoslatnak (felfolyamodásnak) van helye. (91. és 92. §•§.) Pusztán külföldi állampolgárság a biztosítás elrendelése alapjául nem szolgálhat. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. Mindig társas bíróság előtt zajlik le. A fél meg nem jelenése az eljárás menetét nem befolyásolhatja, csak ha a bíróság a személyes megjelenést rendelte el. Ha az ilyen esetben előírt elnapolás utáni új terminuson sem jelenik meg a fél, akkor a bíróság az iratok alapján határoz. Ennek azonban nincsen mulasztási jellege. Bizonyos tartási és munkabér iránti pereknél, ha a fél az idézésre nem jelent meg, a bíróság elrendelheti elővezetését is, amennyiben a személyes jelenlét szükségesnek mutatkozik. Ezt követően az eljárás félbeszakadásának eseteit sorolja fel a törvény. A nyilvánosság kizárása közérdekből történhetik, vagy pedig azért, mert a perben szereplő felek intim életkörülményei kerülnek tárgyalásra. Ellenben az ítéletet mindig nyilvánosan kell kihirdetni. A tárgyaláson a referens bíró az iratok alapján az ügyet előadja. Az ügy előadását a Dírősagi gyakorlat honosította meg. Ezután a felek teszik meg a nyilatkozataikat, amelyeket a bíróság nyomban észlei, ill. megvizsgál. (105. §.) A további eljárás folyamán (új) bizonyítékok előterjesztése csak akkor lehetséges, ha a felet fontos okok hátráltatták a bizonyítékok kellő időben való előterjesztésében. (106. §.) A bizonyítási eljárásban a bizonyítási teher kérdését egészen hiányosan és nem tökéletesen szabályozták. Épp ezért nem is állapítható meg, hogy a szovjet jog a tudományban ismert bizonyítási rendszerek közül melyiket követi. A 118. §. csupán azt írja elő, hogy mindegyik fél azokat a tényállításokat köteles bizonyítani, amelyekre az ő követeléseinek és kifogásainak a megalapításánál hivatkozik. A többi bizonyítási szabályt rendszertelenül, leginkább az anyagi (magán) jogban szórták el.24) A bizonyítékokat nemcsak a felek szolgáltatják, akiket a bíróság további bizonyíték nyújtására szólíthat fel, hanem a szükséges bizonyítékok beszerzését maga a bíróság is saját iniciativájából szorgalmazni köteles. Egyébként pedig a bizonyítékok legszabadabb mérlegelése alapján áll a szovjet Pp. A szovjet perben a következő bizonyító eszközök szerepelhetnek: tanuk, szakértők, okiratok és 1 írói szemlék. 2S) B. Popov szerint biztosításnak helye van a kereset benyújtása előtt is, e tekintetben az OSzFSzR legfelsőbb bírósága plenáris ülésének 1924 évi .nov. hó 24.-iki dönftésére hivatkozik. 24) L. a szovjet Ptk. 118, 151, 154 §-ait, a kérdéssel vonatkozásban állanak továbbá a Ptk. 136, 211, 238, 275, 90, 128, 141 §-ai.