Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 1. r.

Tizedik évfolyam. 7—8. szám. Miskolc, 1934 szeptember-október. MISKOLCI JOGÁSZÉLET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER FELELŐS SZERKESZTŐ , ELŐFIZETÉSI DIJ: július és augusztus kivételével. _ D _ _ _^ _ _ „ A __TT „ — « « Szerkesztőség és kiadóhivatal: D SZONTAGH VILMOS Egész évre 7 pengő, félévre 3*50 pengő. Jogakadémia, Miskolc, Horthy Miklóstér jogakadémiai ny. t. tanár, egyetemi m. tanár Egyes szám ára I' — pengő. TARTALOM: Jeney Béla dr.: A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazda védelmi (14.000—1933. M. E. sz.) rendeletre. — Schneller Károly dr. jogakadémiai ny. r. tanár, egyet. m. tanár: Kriminalitásunk alakulása terület szerint. (Folytatás.) — Haendel Vilmos dr. jogakad. ny. rk. tanár: A Szovjetunió polgári perjosának alapvonalai. (Folytatás.) — JOGAKADÉMIA HÍREI. A gazdaíarfozások kamataira vonat* kozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre Ki tekintendő gazdaadósnak. A gazdatartozások fizetésének újabb szabályozása tárgyában kiadott 14.000/1933. M. E. számú rendelet (alább gazdavédelmi rendelet) az adósoknak egy speciális kategóriáját, a „gazdaadós"-t létesítette. A]fenti rendelet 1. §-a szerint „gazdaadós" alatt az értendő, aki valamely mező-, erdő-, szőlő, vagy kert gazdasági ingatlannak a tulajdonosa, haszonélvezője vagy javadalmasa ha jövedelme nagyobb részben ezekből az ingatlanokból vagy mezőgazdasági munkajövedelemből ered, valamint az, aki csupán házas beltelek tulajdonosa vagy haszonélvezője, ha jövedelme nagyobb részben mezőgazdasági munkajövedelemből származik. A rendelet szerint tehát a „gazdaadós"-i minőség megállapításának egyik elengedhetetlen előfeltétele az, hogy az adós a 14.000/1933. M. E. számú rendelet 1. §.-ában felsorolt ingatlannak tulajdonosa, haszonélvezője vagy javadalmasa vagy csupán házasbeltelek tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen. A második szükséges előfeltétele pedig az, hogy az adós jövedelme nagyobb részben a fentebb megjelölt ingatlanokból vagy mezőgazdasági munkajövedelemből származzék. A gazdaadósi minőség megállapíthatásának és így az ahhoz fűződő kedvezmények igénybevételének az már nem előfeltétele, hogy az adós kizárólag a fent írt ingatlanok megművelésével, vagy műveltetésével foglalkozzék, vagyis a szó szoros értelmében vett földműves, vagy földbirtokos legyen. A gazdaadós foglalkozása bárminemű foglalkozás lehet, pl. orvos, ügyvéd, tanár, gyógyszerész, tisztviselő, iparos vagy kereskedő stb., azonban jövedelmének nagyobb részben mezőgazdaságból (a 14.000—1933. M. E. sz. rendelet 1. §-a alá eső ingatlanokból vagy mezőgazdasági munkajövedelemből) kell származni. Azt, hogy a gazdaadósi minőséget hogyan kell igazolni és hogy ennek igazolása céljából a községi elöljáróság (városi adóhivatal) által kiállított jövedelemmegoszlási kimutatásban a különféle foglalkozási ágakból, jövedelmi forrásokból eredő jövedelmiét hogyan kell feltűntetni, a 2500-1933 P. M. és 2600-1933. P. M. számú rendeletek határozzák meg. A gazda minőség kérdésének eldöntésében tehát elsősorban t és rendszerint a községi elöljáróság (városi adóhivatal) által a 2.500—1933. és 2.600—1933. P. M. számú rendelet szabályainak megfelelően kiállított jövedelemmegoszlási kimutatás, illetve községi bizonyítványok tartalma az irányadó úgy a bíróságokra, mint az érdékeit felekre nézve. A bíróság azonban ezeknek a tartalmához szigorúan kötve nincsen és a polgári perrendtartásban biztosított mérlegelési szabadságánál fogva a felek által előterjesztett egyéb bizonyítékok alapján is dönthet az adós gazdaminőségének kérdésében. A gazdavédelmi rendelet a fent írt értelemben vett gazdaadós részére különböző kedvezményeket biztosít. Ezek a kedvezmények az alábbiak: 1. A gazdaadósságok kamatlábának csökkentése, 2. a gazdaadós ingatlanainak védett birtokká nyilvánítása, 3. egyezség megkísérlése az adós tartozásainak az adós vagyoni erejével és teherbíró képességével megfelelő arányba hozása céljából, U. az adós ingatlanának magánkézből eladása végrehajtási árverés hatályával, 5. egyes bírói végrehajtási cselekmények elhalasztása rendkívüli gazdasági károsodás esetében. E helyen részletesen csupán a gazdaadóst megillető kamat- > és tőketörlesztési kedvezményekkel, vagyis a gazdaadós által teljesítendő kamat és egyéb szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezésekkel kívánok foglalkozni. A gazdaadósok két főcsoportja: A gazdavédelmi rendelet a kamat, a tőketörlesztési és egyéb kedvezmények nyújtása szempontjából a gazdaadósokat két főcsoportra osztja. Az első főcsoportba azok a gazdaadósok tartoznak, akiknek az ingatlanuk védett birtokká nyilvánítva nincsen, vagyis a „nem védett birtokos" gazdaadósok. A második főcsoportba pedig azok a gazdaadósok