Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 1. r.

2 MISKOLCI JOGASZÉLET (46) tartoznak, akiknek ingatlanai védett birtokká nyilváníttattak, vagyis az úgynevezett „védett birtokos" gazdaadósok. I. FEJEZET. A „nem védett birtokos" gazdaadósokat illető kamatkedvezmények. A gazdaadósságok kamatlábának általános csökkentését a gazdavédelmi rendelet 1. §.-a szabályozza, kimondván, hogy: „A (kamatnak bírói úton érvényesíthető legmagasabb mértéke az 1932. évi április hó 1. napja előtt keletkezett magánjogi követelésnek a rendelet hatályba lépésének napjától járó, még iki nem fizetett kamata tekintetében a tőkének évi 5 és y2%-ánál nagyobb nem lehet, azzal az adóssal szemben, aki 1. mező-, erdő-, szőlő-, vagy kertgazdasági ingatlannak tulajdonosa, haszonélvezője, vagy javadalmasa, ha jövedelme rmgyobbr észben ezekből az ingatlanokból vagy mezőgazdasági munkajövedelemből ered; 2. csupán házas beltelek tidajdonosa vagy haszonélvezője, ha jövedelme nagyobbrészben mezőgazdasági munkajövedelemből származik." A hitelező személye tekintetében a gazdavédelmi rendelet különbséget nem tesz hitelintézeti és egyéb (magán) hitelezők között, miből következik, hogy a gazdaadósnak nemcsak a hitelintézeti, hanem egyéb (magán) hitelezőire is kiterjednek a gazdavédelmi rendelet kamat és más korlátozó rendelkezései. — A hitelintézeti 'és egyéb hitelezők között csak az a 'különbség van, hogy kamattérítésben! csak.i hitelintézeti hitelezők részesülnék. (Gazdavftldelmi rendelet 25. §. 2. bekezdés-?.) A gazdavédelmi rendelet 1. §.-ában megállapított kamatkedvezmény megillet minden gazdaadóst tekintet nélkül arra, hogy védett birtokos-e vagy sem. És pedig megilleti az 1. §.-ban felsorolt ingatlanok tulajdonosán kívül, az előbb írt ingatlanok haszonélvezőjét és javadalmasát is, amennyiben a gazdavédelmi rendelet értelmében vett gazdaadósi minősége megállapítható. Hogy a tulajdonos és haszonélvező alatt kit kell érteni, az közelebbi magyarázatra nem szorul. Javadalmas alatt a gazdavédelmi rendelet alkalmazása tekintetében azt a személyt kell érteni, aki a reá bízott teendőket, munkakört a rendeletben felsorolt ingatlanok hasznai, jövedelme ellenében teljesíti. Ilyen értelemben vett javadalmas az egyházközség tanítója, kántorja, lelkésze, stb. A haszonbérlő jogi helyzete. A rendelet 1. §.-ában megállapított kamatkedvezmény élvezetére jogosítottak között az ingatlanok haszonbérlője felsorolva nincsen, ebből következően a haszonbérlő csak az esetben részesülhet a gazdavédelmi rendelet által megállapított kamatkedvezményben, ha egyúttal a rendelet 1. %.-ában körülírt valamely ingatlannak, házas bélteleknek tulajdonosa, vagy haszonélvezője, vagy a rendelet 1. %-ának 1. pontjában előírt ingatlannak javadalmasa. Az a haszonbérlő, akinek saját tulajdonát képező és a rendelet 1. §.-a alá eső ingatlana, házas beltelke nincsen, vagy valamely ilyen ingatlanra, házas beltelekre haszonélvezet sem illeti meg, vagy a rendelet 1. §.-ának 1. portjában írt ingatlannak javadalmasa, sem, a gazdavédelmi rendelet által nyújtott kamatkedvezményben nem részesülhet.*) Az ilyen haszonbérlő magánjogi tartozása után hitelezője részére a felek által kikötött, bíróilag érvényesíthető szerződésszerű kamatot, a felek kamat kikötésének hiányában pedig az 5610—1931. M. E. sz. rend. 5—6. §-ában, illetve az Országos Hitelügyi Tanács által az 5610—1931. M. E. sz. rend. 7. §-ának megfelelően megállapított kamatot köteles megfizetni. Kereskedelmi társaságok és egyéb társaságok illetve jogi személyek jogi helyzete. A gazdavédelmi rendelet folytán egyáltalán nem részesülhet kamatkedvezményben a kereskedelmi társaság. A gazdavédelmi rendelet 32. §-a idevonatkozóan a következőkép rendelkezik: „Nincs helye jelen rendelet alkalmazás árnak, ha az ingatlan tulajdonosa kereskedelmi társaság." Kereskedelmi társaságok tehát gazdaadósoknak a gazdavédelmi rendelet alkalmazásában soha sem tekinthetők. Kereskedelmi társaságok alatt a kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. t.-c.) 61. §-«, értelmében: 1. a közkereseti társaságok, 2. a betéti társaságok, 3. a részvénytársaságok és U. a szövetkezetek és az 1930. évi V. t.-c. 1. §-a szerint pedig: 5. korlátolt felelőségü társaságok értendők. Amikor általában ,,kereskedelemi társaságok"-ról beszélünk, csakis erre az öt társasági formára gondolunk. Ezek a tulaj donképeni kereskedelmi társaságok. Azonban ide sorozandók a nem tulaj donképeni kereskedelmi társaságok is, az alkalmi egyesülés (K. T. 62. §.), különösen pedig a kiskereskedői egyesületek. (K. T. 5. §.) Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy a kereskedelmi társaságok fogalma alá nem tartozó egyéb társaságokra, egyesületekre, alapítványokra vagyis más jogi személyekre nézve kiterjednek-e a gazdavédelmi rendeletek által nyújtott kamat és egyéb kedvezmények. A gazdavédelmi rendelet fentebb ismertetett 32. §-ára tekintettel a felelet csak az lehet, hogy igen. Abból a megkülönböztető rendelkezésből ugyanis, hogy a rendelet a kereskedelmi társaságok kizárása tekintetében kifejezetten intézkedik, a törvényhozó ama szándékára lehet következtetni^ hogy más társaságokat, illetve jogi személyeket a rendelet az általa nyújtott kamat és egyéb kedvezményekből kizárni nem kívánt. így olyan esetben, amikor a rendelet 1. %-ában meghatározott ingatlannak tulajdonosa a kereskedelmi társaság fogalma aléi nem eső más jogi személy, *) A haszonbérlő, mint ilyen a gazdawdelmi rendelet 21—23. §-aibam szabályozott végrehajtási halasztásban azonban részesülhet. Az itt szabályozott kedvezmény elnyerésének nem előfeltétele, hogy a végrehajtási halasztást kért adós ingatlan vagy házas beltclek tulajdonosa, haszonélvezője, vagy javadalmasa legyen, hanem csupán az szükséges, hogy á végrehajtási cselekmény elhalasztását kérő adós főjövedelmi forrása mező-, erdő-, szőlő, vagy kertgazdaság legyem és a gazdavéd. rendelet 21. $-ában felsorolt rendkívüli' károsodások valamelyikét igazolja.