Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

(35) MISKOLCI JOGASZÉLET A saint-germaini szerződés 14. cikke értelmében a szerződés I. és II. fejezetének rendelkezései, tehát a Ruszinszkóra vonatkozó is, amennyiben valamely faji, vallási, vagy nyelvi kisebbséghez tartozó személyeket érintenek, a Nemzetek Szövetségének garanciája alatt állanak. A Nemzetek Szövetsége tanácsának mindenegyes tagja jogosult a Tanács figyelmét felhívni e kötelezettségek bármelyikének megsértésére vagy megsértésük veszélyére, amely esetben a Tanács oly módon járhat el és oly utasításokat adhat, amelyeket alkalmasaknak és hathatósaknak ítél.")1 A Nemzetek Szövetségének Tanácsa 1920. november 29.-én helyezte garanciája alá a szerződést, amely alkalommal a nemzetközi kisebbségi jogban eddig egyedülálló ama határozatot is hozta Ruszinszkóra nézve, hogy a Nemzetek Szövetségének főtitkára összegyűjteni és megfelelő időben <a Tanács elé terjeszteni tartozik mindazokat az információkat, amelyek Ruszinszkó megszervezésére vonatkoznak.45) A csehszlovák államnak Ruszinszkó helyzetére vonatkozólag a főtitkárnak küldött jelentései szintén ilyen információk.46) A Nemzetek Szövetsége Tanácsának az évek folyamán kialakult kisebbségi eljárása azonban nemcsak a Tanácsban nem képviselt államoknak, hanem a magánosoknak és testületeknek is lehetővé teszi, hogy petíciókat terjesszenek a Nemzetek Szövetsége elé, amely petíciókat, bár azok nem jogi aktusok és így a Tanács közbelépését önmagukban nem vonják maguk után, az úgynevezett kisebbségi bizottságok vizsgálják meg, amennyiben megfelelnek az 1923. szeptember 5.-én kelt határozatban felsorolt feltételeknek, így Ruszinszkó autonómiájának megsértése miatt is bárki nyújthat be petíciót és e petíciót egv kisebbségi hármas, illetőleg ötös bizottság tárgyalni fogja, hacsak beküldője nem esik az idézett rezolucióban említett „source anonyme ou mai établie" fogalma alá. Ezzel kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy a ruszinszkói csehekre is kiterjed-e a saint-germaini szerződés védelme és így az ő jogaik is a Nemzetek Szövetségének garanciája alatt állanak-e? Hobza cseh professzor egyik tanulmányában azt a véleményt fejezte ki, hogy a ruszinszkói csehek is petíciót nyújthatnak be kisebbségi jogaiknak az auto44) Francia fordításban : „La Tc'héco-Slovaquie agtftle que, dans la mesurc ou les stipulatinns des Chapitres I et II affectent des personnes appartenant a des minorités de race, de rclisrion ou do lanuue, cea stipulations oonstituent des obligations d'intérét international et seront plaoéies sous la garantíe de la Société des Nations . La Tehéco-Slovaquic agrée que tout membre du Conseil de la Société des Nations aura le droit de signáler a I'attettiition du Conseil toute infranction ou danger d 'inf'raction a 1'une quelconque de cos öblis'ations, et que le Conseil pourra procéder de telte fagon et donner télies instruetions qui paraitront appropriées et cí'i'icaces dans la circonstanee." 45) „II. Le Sccrétaire Généra! de la Société des Nations réunira et soumiettra en temps voulu au Conseil de la Société dos Nations toutes informations relatives a 1'oruanisation du territoire de Rutbenes au sud des Carpatbes, dans les frontieres fix!;'!es par les Prineipales Puissances Alliées et Assoeiées, sous la farmé d'une unité autonómé, a l'intéríeur de l'Etat tecbéco-slovaqne." (Journal Officiel I. évf. 8. szám, 81. 1.) 46) Jlvének Doc. C. 214. M. 153. 1921. L, C. 491. M. 354. 1921. I. C. 74. M. 30. 1923. I., C. 608. M, 231. I., C. 821, M. 310. 1923. L, C. 84. M. 28. 1924. I. C. 331. M. 107. 1924. I., C. 654. M. 217. 1927. I. C. 517. M. 151. 1928, I, nőm hatóságok által való megsértése miatt.'7) Ez a vélemény azonban nézetem szerint téves. Annak, hogy egy ruszinszkói cseh, mint bárki más peticionáljon az autonómia megsértése miatt, természetesen semmi akadálya sincsen, bár nem valószínű. Itt azonban nem erről van szó, hanem hogy a ruszinszkói cseheknek van-e petíciós joguk, ha — föltéve persze, hogy az autonómia megvalósul — az autonóm törvényhozás és kormányzat megtagadja tőlük a kisebbségeknek a szerződésben biztosított jogokat. Az 1923. szeptember 5.-én kelt rezolúció a) pontja szerint a petíciók elfogadásának feltétele, hogy tárgyuk a kisebbségeknek a szerződések szerinti védelme (la protection des minorités conformément aux traités) legyen. Ámde a saint-germaini szerződés I. fejezete csak a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségekhez tartozó személyek részére biztosít jogokat, ilyeneknek pedig a csehek nem tekinthetők, még pedig annál kevésbbé, mivel a szerződés egyes cikkei (így a 7. cikk 4. bek. és a 9. cikk 1. bek.) a nemcseh nyelvű polgárokat (les ressortissants tchéco-slovaques de langne autre que le tchéque), azaz a nyelvi kisebbségek tagjait a leghatározottabban szembeállítja a csehekkel. Minthogy pedig a Ruszinszkóra vonatkozó II. fejezet egy szóval sem intézkedik az autonóm terület kisebbségeiről,, az I. fejezet rendelkezései e területre is kiterjednek és így a csehek ott sem alkotnak jogi értelemben vett kisebbséget. így tehát a peticionálás joga sem illeti meg őket. Ennek különben sem volna értelme, mert a petíciók — Ruszinszkó nem lévén állam, a nemzetközi jogközösség tagja — csak a csehszlovák állam ellen irányulhatnának, tehát az ellen az állam ellen, amelynek uralkodó* nemzetéhez a ruszinszkói csehek is tartoznak. Ha az autonóm Ruszinszkó az 1918. ótá bevándorolt cseheknek nem fogna kisebbségi jogokat adni, úgy az nem nemzetközi, de legfeljebb belső államjogi problémát idézne elő. A csehszlovák alkotmány 3. §-a értelmében azonban az alkotmányjogi helyzet is az, hogy Ruszinszkó a cseheknek kisebbségi jogokat nem tartozik biztosítani. Ruszinszkó autonómiájának megvalósítatlansága miatt eddig is számos petíció futott be a Nemzetek Szövetségének titkárságánál,48) amelynek egyike sem került azonban a Tanács elé. A kisebbségi bizottságok hír szerint egyes alkalmakkor ugyan nagyon óvatos formában értésére adták a prágai kormánynak, hogy fogjon hozzá az autonómia megvalósításához, de ennek semmiféle foganatja nem volt. Az amerikai ruthének nemzetvédelmi tanácsa elnökének, Ynhasz Mihálynak 1932. december 12,-én kelt iskolaügyi petíciójával szemben a Szövetség hármas bizottsága (Jacques Fouques-Duparc (Franciaország), William Maikin (Anglia) és Castillo Najera (Mexikó) legutóbb azonban olyan álláspontra helyezkedett, amelyet megjegyzés nélkül hagyni annál kevésbé lehet, mivel annak egyik tagja, Fouques-Duparc a kisebbségi jogtudomány egyik úttörője és a ruszinszkói ") Antoine Hobza: „Questions de droit international concewiamt les réligions." (Recueit de Cours de 1' Áeadémie de Droit Internatiomal 1924. IV. k., 416. 1.) 48) Jegyzéküket 1. „Die völker- und staatsrecbbliche Lage Karpatliorusslands" c. tanulmányomban. Azóta Kurtyák István 1908. augusztus 21.-én kelt peticiója Ruszinszkó"autonómiája és Yubász Mihály 1932. december 12.-én kelt peticiója Ruszinszkó iskolaügyi helyzete tárgyában, amelyről a szóvégiben még szó lesz.