Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

12 MISKOLCI JOGASZÉLET (36) autonómia kérdését is alaposan ismei'i. A hármas bizottság ugyanis a petíció és a csehszlovák kormány észrevételeinek tanulmányozása után a főtitkárhoz intézett levelében örömmel üdvözölte, hogy a lakosságnak az autonómia előkészítése érdekében megindított politikai nevelése kedvező feltételek között folytatódik, sőt jelentős haladást mutat. Az autonómia megvalósításának legfőbb akadályai jelenleg az általános gazdasági válság és azok a nehézségek, melyeket Ruszinszkónak a mostani viszonyok között az autonóm közigazgatás költségei okoznának. A bizottság elismerve ez ideiglenes nehézségek jelentőségét, bizalommal viseltetik a csehszlovák kormány iránt, hogy a befejezésig folytatni fogja azt az akciót, amelyet a kisebbségi szerződés rendelkezéseinek tökéletes végrehajtására indított. A bizottság végül megállapítja,, hogy Ruszinszkó lakosságának jogait a csehszlovák törvényhozás biztosítja és fenntartja.49) Láttuk, hogy a csehszlovák kormány semmiféle akciót nem indított Ruszinszkó autonómiájának megvalósítása érdekében.! A saint-germaini szerződés 10—13. cikkeiből egyetlenegy betű sem valósult meg. A csehszlovák törvények ugyan egyes esetekben azzal a záradékkal vannak ellátva, hogy az autonóm területen csak addig maradnak hatályban, míg az autonóm országgyűlés másként nem intézkedik, de ennek gyakorlati jelentősége nincs, mert szojm nincs és azt a csehszlovák kormányzat belátható időn belül nem is szándékozik összehívni. A lakosság politikai nevelésének előkészítésére hivatkozó érv már azért sem állja meg a helyét, mivel a szerződés bevezetése50) és a csehszlovák alkotmány 3. §-a szerint a ruthén nép önként csatlakozott Csehszlovákiához. Ha a főhatalmak 1919-ben és a csehszlovák alkctmányozó nemzetgyűlés 1920-ban politikailag elég érettnek találták a ruthén népet és Ruszinszkó lakosságát, hogy a Csehszlovákiához való csatlakozást állítólag elhatározhassa, azaz az önrendelkezési jogot gyakorolhassa, miért van szüksége e népnek másfél évtized múlva újabb politikai nevelésre? E nép vezetői különben is a régi vármegyei rendszerben régen megszerezték azt a politikai iskolázottságot, amelyet az autonómia feltételez. A csehszlovák kormánynak a gazdasági konjunktúra éveiben elég alkalma volt arra, hogy az autonómiát megvalósítsa. A gazdasági lehetetlenülés''1) fogalmával a ruszinszkói autonó49) „... 1 'éducation ]*>litiquc entrcprise en favcur de préparer á l'autonomie la population .. coiitinuait a sc poursuívre dans des conditions favorables et avait mérne martaié d'importárat progres .. . 1c primkapaíe obstacle a la réalisation de cetté autonomie tieuidrait, a l'heure actuel'le, a la crise .óconomiquc générale et a la difficulté qu'aurait ,dans les conjenctures prcsentcs la Russie subcarpathiquc a supporter avec ses seuls resources les frais <l'une administration. autonómé. En1 reconaissant la valeur ele cet obstacle, de caraetere tejttporaire, le Comité fait confianec au Orouvemement tchécoslovaf[iu> pour poursuivre, jusqu' a son terme, 1' action au'il a entreprise en vue d'une compléte exécntion des disi>ositions dti traité des minoritás, dönt i] si<mataire ... le Comité a d'aillcurs pu constater. .. que les droits de la populotion de la Russie subcarpathique sönt garantis et réservé par la léuislation intérieure." (Jómmal Offieiel. XV. (1934.) évf. 3. sz. 335. L) BP) „Considérant . . .que le pouple ruthéne au sud des Caipatbes a adhéré a cetté unión" (sc. a 1'unión dans le but de constituer un Etat unique. souverain et indépendant, sous le titre de République tciW'lcoslovaque.) 5. bek. 51) Kunz szerint egy nemzetközi szerződés megtámadhatósága adva lehet valamely lehetetlenség stipuláiása által, de különbség van a lehetetlenség és a puszta •nehézség között. mia kérdésében annál kevésbbé lehet operálni, mivel a csehszlovák kormány e terület gazdasági helyzetét jól ismerte már akkor, amikor megszállotta és a békekonferencián hozzája való csatoltatását kívánta. Az autonóm szojm megalakítása és az annak felelős kormányzó kinevezése különben sem volna oly nagy költségekkel egybekötve, hogy a csehszlovák állam azokat a gazdasági válságban is nem tudná elviselni. Mert bár a szerződés erre vonatkozólag kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, nem lehet kétséges, hogy az autonómia megvalósítása tekintetében vállalt kötelezettség az autonómia költségeinek előteremtését is magába foglalja és a csehszlovák állam belső dolga, hogy ezeket a költségeket miként fedezi. (Horvátország régi autonómiája e tekintetben is megfelelő útmutatásokkal szolgál.) Valóban elszomorító, hogy amikor egy cseh jogász is elismeri, hogy (a prágai kormány Ruszinszkó autonómiájának megvalósítása 'körül nem tanúsított elegendő jóakaratot/'2) a Nemzetek Szövetségének hármias bizottsága erkölcsi bizonyítványt állít ki a saint-germaini szerződést másfél [évtized óta semmibe sem vevő csehszlovák kormány számára és azt szinte felbátorítja, hogy az eddigi úton haladjon tovább. Újabb tanúbizonysága ez annak, hogy a Szövetség kisebbségvédelmi eljárása teljesen csődöt mondott, mert ha a ruszinszkói autonómia megvalósításának folytonos halogatása nem szerződésszegés, úgy el sem tudjuk képzelni, hogy mi lehet az, ami a Nemzetek Szövetségét közbelépésre késztetheti. A ruszinszkói kérdésnek van azonban még egy másik nemzetközjogi oldala is. Csehszlovákia ugyanis nemcsak a szövetséges és társult főhatalmakkal, hanem Magyarországgal szemben is kötelezettséget vállalt Ruszinszkó autonómiájának megvalósítására. A trianoni szerződés 48. cikkében ugyanis Magyarország azt a Csehszlovákiát ismerte el, amely a ruthéneknek a Kárpátoktól délre fekvő autonóm területét foglalja magába.53) Magyarországnak tehát jogigénye van arra, hogy Ruszinszkó megkapja az autonómiát. Csehszlovákia nemcsak a saint-germaini kisebbségi, hanem a trianoni békeszerződést is megsérti, midőn az autonómiát nem valósítja meg és így Magyarország a 48J cikkben vállalt kötelezettség nemteljesítése miatt akár a teljesítést, azaz az autonómia megvalósítását követelheti, akár pedig — amiként az osztrák Kunz54) is tanítja — a trianoni szer(„Die Revision der Pariser Eriedensvertiáge." Wien, 1932. 245. 1.) Ezzel szembeni' a teljesítés lehetségessége az eredetileg érvényes szerződés automatikus megszűnéséhez vezethet. Ebben az esetben is azonban Kunz különbségei tesz egyfelől az anyagi és jogi, másfelől a teljesítés lehets'gesséee és a puszta nolíWg között, (ü. o. 250. 1.) Nem lőhet vitás, hogy a gazdasági válság legfeljebb megnehezíti az autonómia megvalósítását, ami a teljesítési kötelezettségen, semmit nem változtat. •",2) Peska: Alye co práve dnycs u vládlűch csinitelvov eliybi. tojest dobra vuole... náse podkarpatská politika puosobí vsak (Ínyes i cizinye pozornoszty, jizs bv bvlo lépe sze vystribati." (I. m. 224. 1. Ami most a konnánvtényezőknél hiányzik, az a jóakarat... a mi ruszinszkói politikánk ma a külföldöm1 is figyelmet kelt, amelyet jobb volna elkerülni.) 53) „La Hongric reconnaH ... l'entiére indépenderace de l'État tehéco-slovaque, qui comprendra le territoire autonóm des Rufhenes an Rud des Carpathes." 54) ,,Dje Revision der Friedensvertrage." 258-9. 1. A szerző a szerződéses kötelezettségek nemteljesítéséről írva, felsorolja Ruszinszkó aunonómiája megtagadásának csehszlovák részről való elmulasztását is, ami nemcsak a kisebbségi, hanem a tria-