Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - A legitimizmus elméleti szempontból

8 MISKOLCI JOGÁSZÉLE ri (8) temes érdekek szintjére felemelkedni képes egyénekig, i A dolgok menete az, hogy az élet fölveti a kérdést, a problémát, kialakítja az érdekcsoportokat s megindul a társadalmi küzdelem s ebbe a küzdelembe bevonatnak a legkülönbözőbb eszközök, mint fegyverek s ezek között látjuk feltűnni gyakran a tudományt is. A kérdéssel kongruens tudományszaktól ugyanis elvárja minden gyakorlati irányzat, hogy segítségére siessen. És a tudomány és illetve annak művelői erre rendesen vállalkoznak is s a gyakorlati élet ellentétei kiváltják a tudományos vitát és pedig nemcsak a társadalmi-, de még a reáltudományok ierén is. amire jellemző példa a vérségi fajelmélettel gyakorlati társadalompolitikai törekvések szolgálatába sodródott orvostudomány. így jutott és illetve jut szerephez a jogtudomány is abban a gyakorlati politikai kérdésben, hogy mi szolgálja a nemzet jólfelfogott érdekeit: a Habsburgok visszatelepítése-e a magyar trónra a pragmatica-sanctió alapján, avagy új és eredeti jogalapon való kreálása a királynak. Mert voltaképen erről a gyakorlati politikai kérdésről van érdemileg szó. A szemközt álló gyakorlati politikai törekvések azonban jog- és államelméleti tételekkel igyekezvén igazolni a maguk gyakorlati álláspontjának és célkitűzésének helyességét, mi ezeket az elméleti tételeket tesszük csupán vizsgálódásunk tárgyává, de előre is kijelentjük, hogy az elméleti tételeknek a helyessége vagy helytelensége nem vonja logikai szükségszerüleg maga után a gyakorlati irányzatnak is a helyességét, vagy helytelenségét. I A gyaíw.'lati politikai törekvés helyességének, vagy helytelenségének kérdését ugyanis nem annak elméleti igazoltsága. hanem gyakorlati sikerei vagy sikertelensége döntik el. i /. A trónfosztó törvény érvényességének a kérdése. a) A szemközt álló álláspontok. Az egymással szembenálló politikai álláspontok közül a szabadkirályválasztási álláspont jogi megvilágításával röviden végezhetünk. A szabadkirályyálasztók azon jogi állásponton vannak, hogy a trónfosztó törvény, mint alakilag az alkotmány előírása szerint kifogástalanul létrejött törvény, érvényes törvény, melynek rendelkezéseit ezen felül a nemzet jólfelfogott érdekében állónak is látják s így nincs semmi okuk a törvényt akár alaki, akár anyagi szempontból kifogásolni. Kívánják ennélfogva, hogy a törvény által teremtett jogállapot, mint kívánatos törvényes állapot, fenntartassák. A legitimizmus jogi álláspontja a szabadkirályválasztókkal szemben viszont az, hogy a trónfosztó törvény alkotmányjogilag érvénytelen és pedig azért, mert a nemzet e törvényt ellenállhatatlan külhatalmi kényszer hatása alatt volt kénytelen a törvénytárba beiktatni s így az nem tekinthető szuverén akaratnyilvánításnak, ami a törvénynek fogalmi lényege. Miután pedig a trónfosztó törvény ezen okból érvénytelen, következésképen ma is hatálvban van a pragmatica-sanctió, melynek érvényét a Habsburg-Monarchia széthullásának ténye sem érinti, s amelynek értelmében Habsburg Ottó örökös királynak tekintendő. b) A magyar alkotmányjog álláspontja. Eldöntendő tehát a magyar közjogi tudomány segítségével, hogy alkotmányjogilag érvényes törvény-e a trónfosztó törvény, vagy sem? Eldöntendő közelebbről, hogy az a körülmény, miszerint az akkori nemzetgyűlés a törvényt a győztes nagyhatalmak követelésére volt kénytelen — bár, mint már megjegyeztük, a nemzetgyűlés és illetve a nemzet egy részének jogi és politikai meggyőződésével különben egyezőleg — a Corpus-Jurisba becikkelyezni, — alkotmányjogunk értelmében megfosztja-e a törvényt érvényétől ? i Alkotmányjogunk - az 1869 :IV. tc. 19. §-a - a törvény érvényességi kellékeit csupán alakiságokban, a törvény kihirdetésére vonatkozó rendelkezések betartásában szabja meg és nem említi sem a tételesjog, sem annak tudománya sehol, hogy a törvény érvényét befolyásolhatná megalkotásának közelebbi indító oka, az, hogy nem-e játszottak közre az elhatározás szabadságát az alkotmányjogi alakiságok sérelme nélkül korlátozó, az akaratkijelentés megtételét mintegy kikényszerítő bel- vagy külvonatkozású körülmények s hogy a törvény érvénytelensége akár ezen, akár valamelyes tartalmi okból is deriválható volna, ha az különben az alaki kellékeknek megfelel. És a magyar alkotmányjognak az az álláspontja, hogy a törvény érvénye tisztán és kizárólagosan alaki kellékeken múljék, — az alább kifejtendő jogbölcseleti megindokoltság és illetve szükségszerűség mellett — az alkotmány és illetve a törvényalkotás technikája szempontjából is egészen észszerű, mert hiszen mindenkor megvan a meg nem felelő törvény megváltoztatásának alkotmányos lehetősége. Azonban egy ilyen i megváltoztatásnak, mint általában a törvényalkotásnak, természetesen ténybeli előfeltételei is vannak é.c illetve lehetnek s ezt sem a tételes jog, sem anna; a tudománya nem küszöbölhetik ki. A legitimizmus a trónfosztó törvény érvénytelenségének megállapításánál tehát teljesen figyelmen kívül hagyja azt, hogy alkotmányjogunk csak alaki érvénytelenségi okot ismer. De fölöttébb ingataggá is vállnék a törvény érvényessége, ha ahhoz az alakiságokon túlmenő kellékek is szükségeltetnének. Ilyen alkotmányjogi mentalitás mellett különben felvethető volna mindenekelőtt magának a pragmaticasanctiónak is az érvénye, mert egészen kétségtelen, hogy annak meghozatalánál it ott volt az ellenállhatatlan külhatalmi kényszer. i Ha a törvény érvényességi kellékeit illetőleg itt kifejtett érvelésünk a jogtudomány tárgyilagos szemüvegén keresztül helyesnek bizonyul, akkor szükségképen helytelen a legitimizmus jogi álláspontja, mely a trónfosztó törvény alkotmányjogi érvénytelenségét vallja. i A legitimizmusnak sarkalatos azon tételét tehát, hogy a trónfosztó törvény alkotmányjogilag érvénytelen, jogtudományosan igazolni nem lehet. Alkotmányunknak azon tételesjogi rendelkezésével szemben, hogy a magyar törvény érvényességének megbírálása tisztán alaki szempontból eszközlendő, a legitimizmusnak még nem sikerült bebizonyítania, hogy a törvény érvényességi kellékei között, alkotmányjogunk értelmében az is szükségeltetnék, hogy meghozatalánál külső vagy belső kényszerítő körülmények ne játszanak közre. Ez ugyanis csupán egyik indoka lehet a törvény mielőbbi módosításának, vagy hatályon kívül helyezésének, de nem teszi azt alkotmányjogilag érvénytelenné, ,