Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 1-2. szám - Maléter István, 1870-1933

(5) MISKOLCI JOGÁSZÉLE? puszta frázisok, hanem az adatok gazdag, bár szomorú kincsesháza alapján s a logika vaskövetkezetességével vonta le Maiéter e tanulmányai végkövetkezéseit: hogy a mai cseh politika nyilt avagy rejtett harc, d-e elnyomásra irányuló harc, a magyar nyelv ellen s hogy a csehszlovák köztársaság nemzetiségi politikája elhibázott, szűkkeblű s oktalan. Mennyi ígéret volt e tanulmányban Maiéter jövendő életpályájának felfelé ívelése, s mennyi biztatás es reménység csillogott belőle a kiseöDsegi magyar sors osztályosai tele. Hiszen zászlótartó lett belőle, bátor szivu, eles szemű, acélos izmú zászlótartó. De a sors útja kifürkészhetetlen. Megírta írását, zászlóbontásnak, szánta és vegrenüelet lett belőle. tízep és szent vegrenüelet. # Nemes Máléier István dr. éJetének 64-ik évében, 1933. évi december hó 2b-án, Eperjesen adta nemes lelkét vissza az Urnák. Rövid szenvedés utan szívgyongeségben hunyt el váratlanul, ameiy tüdőgyulladás ioiytaa anc élő. Hirtelen haiala nagy megdöbbenést és mélységes részvétet keltett nemcsak a jogakadémián s a Kollégiumban, hanem liperjes varosában es az egész felvidéki magyar társadalomban ís. Eperjesen a részvét impozáns keretek között nyilvánult meg. Az elhunyt neves professzor kihűlt tetemeit az ősi alma mater falai között, a Kollégium dísztermében ravatalozták fel és ott tartották meg fölötte, nagy és előkelő közönség részvétele mellett, december hó 18-án, a búcsúztatót. Fábry Viktor eperjesi ev. lelkész megható szavakkal és szívbemarkoltó kepékben rajzolta fel az elköltözött életfáját s a gyászt, amely az adventi reménykedésekkel teljes karácsonyi álmodozások köaben tört be váratlanul s kiragadta barátai s szerettei köréből azt a férfiút, aki alig egy héttel azelőtt még délcegen, mindig emelt fővel és sugárzó szemekkel járt közöttük. „Számára ma utoljára nyílott meg az ősi Kollégium kapuja, — mondta búcsúszavaiban Fábry Viktor, — az ideseregjett hallgatóság pedig hiába várja ragyogó elméjének megnyilatkozását. Katedrája a hosszú némaságban végül is ravatallá lett, melyről már csak életemléke szólhat hozzánk. Ez a terem pedig most úgy hat reánk, mint az egyetemes emberi kultúrának, művelődésnek, haladásnak és fejlődésnek századok távlatából, gyászdrapérián is átvilágító hatalmas fáklyája, melynek egyik hordozója vol<t a megboldogult is; vagy olyan, mint egy régi, szent forrás, melynek beomló foglalatára most meteorszerüen egy fekete márványkő zuhant s hullásában kifényesedett rajta az aranybetűs név: Dr. Maiéter István." A Kollégium szlovenszkói fennhatósága nevében Neckár Pál, a jelenlegi kollégiumi igazgatóválasztmány egyházi elnöke méltatta Maiéter István dr.-t, mint európai látókörű tanárt és tudóst, mint egyházának hü fiát, akinek elhunyta az egész ország társadalmára nagy veszteséget jelent. Az elhunyt kartársai, barátai és a * "sehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság nevében pedig Flórián Károly dr., a jogakadémia ny. r. tanára búcsúzott. A búcsúztató után Maiéter István dr. kihűlt porait Eperjesről Kassára szállították s az ottani köztemetőben lövő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A sír<:: Az életrajzi adatok Bmckner Győző dr.-nak Maiéber István joetanári pályájáról a ,,Miskoid Jogiszélet'' 1925. évi 2. számában foglalt küzdésein és az eperjesi „Uj Világ" című hetilap 1933. évi december 24-i számában közrtt s Maiéter Istvánról szóló nekrológ adatain alapulnak. hatétel előtt Grcguss Gyula kassai ev. lelkész mondott rövid imát. A miskolci jogakadémiára a gyászhír december hú 17-én érkezett meg. Bruckner Győző dr. jogakadémiai (likán, a jog- és államtudományi kar nevében, sürgönyileu fejezte ki részvétét a tudomány egyik lelkes harcosának, a főiskola egyik büszkeségének és a szeretett barátnak halála alkalmából, iaz elhunyt özvegye előtt. Felkérte egyben, ugyancsak sürgönyileg, Flórián Károly dr. nyűg. jogakadémiai tanárt, hogy a temetésen a miskolci tanári kart is képviselje és Maiéter István ravatalára az akadémia koszorúját is helyezze el. A temetés napjára pedig a jogés államtudományi kart a dékán rendkívüli ülésre hívta össze, melyen a kar az elhunyt jeles professzor emlékének áldozott. Bruckner Győző dékán nyitotta meg a rendkívüli kari uiést és mély szomorúsággal jelentette be, hogy Mateter István dr., aki 15 esztendőn keresztül állott a jogakaüémia szolgalatában, az elük sorából elköltözött. Ismertette az eiiiunyt érdemeit, a főiskola jó hírnevének oregoitesere szolgait működését e három lustrum alatt, kiemelte tanári ugybuzgajmat, nemes egyéniségét, közvetlen s melegszívű :kartarsiassagat s javasolta., hogy a kar, a megtett intézkedések tudomásulvétele mellett, Maléter István haláláról gyászjelentést adjon ki s emiókét jegyzökönyvében oroüitse meg. A jog- és államtudományi kar e szomorú esettel Kapcsolatos dékáni bejelentéseket szomorú szívvel vette tudomá UJ, nemes Maléter István dr. feiejtnetetlen érdemeit jegyzökönyvében örökítette meg és hala Ja ró! gyászjelentést adott ki. A kiadott gyászjelentés kapcsán részvétüket fejezték ki a jogakadémia dékánjánál: br. Radvánszky Albert ev. egyetemes felügyelő, Berzeviczy Albert, a M. Tud. Akadémia stb. elnöke, dr. Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő, Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, Mesterházy László dunántúl'i egyházKerületi felügyelő, Fapp Antal érsek, Balthazár Dezsői püspök, Ravasz László püspök, Kapi Béla püspök, dr. Papp József, az Eperjesi Koll. Diákszövetség elnöke, felsőházi tag, Tóth István kultuszminiszteri államtitkár, Flandorffer Fái kultuszminiszteri tanácsos, dr. Füley-Szánthó Endre miniszteri o. tanácsom dr. Folner Ödön, dr. Molnár Kálmán, dr. Ereky István, dr. Iványi Béla és Deák János egyetemi tanárok, a szegedi egyetem jog- és álamtudományi kara nevében Helier Erik dékán, a debreceni egyetem jog- és államtudományi kara nevében dr. Baranyay Béla dékán, a pécsi egyetem hittudományi karának nevében dr. Kiss István dékán, a jog- és államtudományi kar nevében dr. Krisztics Sándor prodékán, a kecskeméti jogakadémia nevében dr. Báee Béla dékán, Angyal Dávid, a Klebelsberg Kunó Történetkutató Intézet igazgatója, Lichtenstein László főispán, dr. Eöttevényi Olivér udvari tanácsos, dr. tízémán István pápai prelátus, a Gusztáv Adolf gyámintézet nevében Ziermann Lajos kormányfőtanácsos, Bónis Aladár alispán. Gazdy Béla ügyészségi elnök és még számosan. A nemes harcot megharcolta, nemzeti hitét megtartotta ! Pihenjen békességben és legyen áldott az emlékezete ! Zsedényi Béla dr.