Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 9-10. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 2. r.

16 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (98) zottság szerint illetékes adóhivatalnak megjelölésével ellátott postatakarékpénztári csekklapon kell a „Gazdaadósok Hitelezőit illető befizetések'" elnevezéssel vezetett letétszámlára negyedévi utólagos részletekben befizetni. A védett birtokos gazdaadósok harmadik csoportjába tartozó gazdaadós (gazdavédelmi rend. 7. §-a) az ingatlan kat. t. jövedelmének minden koronája után tíz (10) fillért, illetve ha a védett ingatlan csupán házas beltelek, a házadóalap minden pengője után három fillért évenkint két egyenlő részletben, március és szeptember utolsó napjáig köteles csekklapon befizetni. A gazdavédelmi rend. 6. és 7. %-aiban biztosított fizetési kedvezményről a gazdaadós bármikor lemondhat. A lemondásról az érdekelt hitelezők és a helyi bizottság értesítendök.10) Milyen összeg után fizetendő a kamat és a tőke törlesztőrészlet? A tartozás kamatának és tőketörlesztési részletének megállapításánál a fennálló tőkeösszeg az irányadó. Ha pedig a kamathátralék a gazdavédelmi rendelet 4. §nának 2. bekezdése értelmében már tőkésíttetett, akkor a kamatot és tőketörlesztő részletet a tőkésített kamattal megnövekedett tőke alapján kell számítani és az így kiszámított kamatot és tőketörlesztő részletet kell a gazdaadósnak a hitelezője részére megfizetni. A gazdavódelmi rendelet 4. §-a szerint a rendelet hatálybalépése (1933. évi október hó 24.) napjáig lejárt és 1932. évi április hó 1. napjáig el nem évült kamatnak, illetve az 1923:XXXIX tc. alapján megállapított hátralékos kártérítésnek az évi 8%-ot meg nem haladó része tőkésítendő. Ha tehát a kamatok 1932. évi április hó 1. napján már elévültek, úgy azok nem tőkésíthetők. A gazd. rend. U. %-ának helyes, értelme szerint az 1932. évi április hó 1. és 1933. évi október hó 2U. napja közötti idő a kamatelévülés idejébe be nem számítható s így ez alatt a 'kamatelévülés be sem következhetett. A gazdaadós a hitelező kívánságára köteles a tőkésítendő hátralékos kamat bekebelezéséhez szüksé10) A közfeíügyelettel megbízott helyi bizottság a védett birtok tulajdonosának a fizetések leibonyolítása érdekében felvilágosítást adni és a postatakarékpénatári számlára fizetendő összegek befizetését ellenőrizni, valamint a hitel eKoi megbízottnak működéseit támogatni kötetles. A védett birtok felügyeletéről a 16.200—1933. M. E. sz. rendelet, a közfelügyetetet gyakorló helyi 'bizottság szervezetéről és ügyviteliéről pedig a 100—1934. P. M. sz. rendelet intézkedik. Az adós köteles a közfelügyeletet gyakorló helyi bizottságnak és kiküldöttjének valamint a hitelezői megbízottnak a tartozásaira, bevételeire, kiadásaira vonatkozó számadását előterjeszteni s általában mindazokat a felvilágosításokat megadni és mindazokat az adatokat szolgáltatni, amelyek a felügyelet ellátásához szükségesek. Ha az adós eme kötelezettségének mem tesz eleget, vele szemben a védett birtok bejegyzésének törlését lehet kérni. (16.200—1933. M. E. sz. rend. 9., 11. «.) ges engedélyt kiállítani és ha az addig bejegyzett tőketartozás, váltótartozás, a tőketartozássá vált hátralékos kamatokról váltót is adni. (Gazdavéd. rendelet 4. §.3. pontja.) Ha az adós a hitelezőnek a tőkésítendő hátralékos kamat bekebelezéséhez szükséges engedélyt valamint a tőketartozássá vált hátralékos kamatokról váltót nem ad, ennek elmulasztása, illetve megtagadása miatt vele szemben a „védett birtok" minőség feljegyzésének törlését lehet kérni. (16.200—1933. M. E. sz. rend. 23. §-a.) A tőkésítendő kamat telekkönyvi bejegyzése céljából kiállított bekebelezési engedély és beadvány, valamint annak alapján eszközölt telekkönyvi bejegyzés illetékmentesek. (Gazdavéd. rend. 37. §. 2. p.) A záloglevél vagy kötvény kibocsátás alapjául szolgáló (törlesztés, dollárkölcsönök) kölcsön hátralékos kamatai (annuitásai) — a jelenben érvényben levő rendeletek szerint — nem tőkésíthetők. Az évi V/o-on felüli kamat sorsa. A „védett birtokos" gazdaadósnak a gazdavédelmi rendelet 5—7. §-ai értelmében a kamatra teljesített, évi 4%-nak megfelelő fizetéssel, a tartozásai után járó folyó kamatfizetési kötelezettsége teljes kiegyenlítést nyert. Az évi 4% kamat megfizetése folytan a íolyó kamatkövetelésnek ezt meghaladó része is megszűnik, vagyis a védett birtokos gazdaadóstól a folyó kamatkövetelésnek 4%-on felüli részét a hitelező nem követelheti, mert annak megfizetésére a gazdaadós egyáltalán nem köteles. A kamatkövetelésnek 4%-ot meghaladó része az ilyen adósokra nézve megszűnt követelésnek számít. (Gazdavéd. rend. 8. §-a.) Sőt olyan esetben, ha a gazdaadós a gazda védelmi rendelet 6. és 7. §-aban foglalt kedvezményeket igénybe vette és teljesítette azokat a szolgáltatásokat, amelyeket nem közvetlenül a hitelezőnek, hanem a „Gazdaadósok hitelezőit illető befizetések'" elnevezéssel vezetett postatakarékpénztári számlára keh befizetni, az ekként teljesített szolgáltatásokltal a tartozásának ama része után, amelyre az adós ekként teljesített fizetést, a folyó kamatnak 4%-ot meghaladó része teljes kiegyenlítést nyer, illetve megszűnik még az esetben is, ha az így befizetett összegből a követelés folyó kamatára 4%-nál kevesebb is jut. (2000—1934. M. E. sz. r. 1. §.) Kérdés, hogy a kamatkövetelésnek V/O~on felüli, a bíróilag érvényesíthető kamat mértékét meg nem haladó részét érvényesítheti-e a hitelező a védett birtokos kezesével, egyetemleges adóstársával vagy a nem személyes adós jelzálogtulajdonosával szemben. Véleményem szerint nem. És pedig azért nem, mert a védett birtokos gazdaadós folyó kamatfizetési kötelezettségének az évi UVo kamat megfizetésével teljesen eleget tesz, és ezáltal a teljesítés által kamattartozásának nemcsak a 4%-ig terjedő része, hanem az azt meghaladó része is kiegyenlítést nyer, vagyis fizetés folytán megszűnik. Ha pedig az adós tartozása megszűnt, ezzel együtt megszűnik az annak biztosítására szolgáló kezesség is és ennek folyományaként a kezes fizetési kötelezettsége is, mert a kezesség hatálya a főkötelem létezésétől függ és a terjedelme is a főkötelem szerint igazodik. Hasonlókép megszűnik az