Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 9-10. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 2. r.

(99) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 17 egyetemleges adóstárs kötelezettsége is, mert az adósok egyetemlegessége esetében a hitelező a követelését jogosult ugyan bármelyik egyetemleges adóstárstól követelni, de mihelyt azt az adósok bármelyike megfizette, felszabadul a többi adós is a kötelezettség alól. Ha tehát a védett birtokos gazdaadós az évi U% kamatot megfizette, ezáltal a 4% kamatot meghaladó kamatkülönbözet is teljesen kiegyenlítést nyervén, annak megfizetése alól felszabadul az egyetemleges adóstárs is. Hasonló a nem személyes adós jelzálogtulajdonos helyzete is. Ha azonban a védett birtokos kamatfizetési kötelezettségét nem teljesíti és a hitelező a kezes (készfizető kezes), egyetemleges adóstárs és dologi adós ellen kényszerült fordulni, ez esetben a helyzet máskép alakul. Ilyen esetben már csak a kezes és nem személyes adós jelzálogtulajdonos szabadulhat a különbözet megfizetése alól, mert ezek a gazdavédelmi rendeletek által a védett birtokos gazdaadós részére biztosított kedvezményeket kifogásként érvényesíthetik a hitelezővel szemben s így ők nem kötelezhetők többre, - amíg a védettség törölve nincsen - mint a védett birtokos gazdaadós. Az egyetemleges adóstárs azonban ilyen esetben az egyetemlegesség általános szabályaiméi fogva a kamatkülönbözet megfizetésében is marasztalható. Ez az álláspont nincsen ellentétben a gazdavédelmi rendelet 31. %-ával, mert abból helyes értelmezéssel az nem következtethető, hogy a kezes, az egyetemleges adóstárs és la nem személyes adós jelzálog tulajdonos köteles a gazdavédelmi rendeletben megállapítottnál magasabb, vagyis a bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamatot megfizetni, még az esetben is, ha a gazdaadós megfizette a gazd. rend. 5—7. ,%-aiban megállapított kamatot. Ez a szakasz csupán azt mondja ki, hogy az egész tartozás a készfizető kezes, egyetemleges adóstárssal és nem személyes adós jelzálogtulajdonossal szemben sem érvényesíthető, ha ezek is védett birtokosok. Ha azonban nem védett birtokosok velük szembem, a védett birtokos gazdaadós egész tartozása behajtható, mert a tőkeösszeg behajtása csak a védett birtokos gazdaadóssal szemben van jogszabállyal korlátozva, más adóssal szemben ellenben korlátozva nincsen, kivéve az egyszerű kezest, akit megillet a sortartás kifogása.11) Milyen védelemben részesül a pontosan fizető védett birtokos? Amíg a védett birtokos gazdaadós a gazdavédelmi rendelet 5—7. §-aiban meghatározott, — fentebb n) A Pénzintézeti Központ 3—1934. sz. körlevelében felhívta a tagjai sorába tartozó pénzintézeteket, hogy a gazdaadósok együtt kötelezettjeitől, (Készfizető kezes, egyenes adóstárs, különösen váltó aláíró) együttvéve csak oly mértékű kamat megfizetését igényeljék, amely a kamathozzájárulással és a hitelintézetet terhelő V2% számításba vételével kiadja a felszámítható kamattételt, vagyis nem védett (Birtokos gazdaadósnál az évi 5 ós V2%-ot, a védett birtokot gazdaadósnál az évi 4%-ot s így a kamatcsökkentés terhét erejéig a hitelintézet viselje. A gazd. rend. 6. §-ának kedvezményét igénybe vevő gazdaadós eggyüttkötelezettjeitől évi 4% kamat megfizetését igényeljék. A védett gazdaadós együtt kötelezettjeitől a védelmi idő alatt nc igényeljenek peres vagy részletesen ismertetett, — szolgáltatásokat teljesíti, a védett birtokká nyilvánított ingatlan haszonvételére végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani, zárgondnokot bevezetni, az ingatlanra árverést kitűzni vagy megtartani, az ingatlan terményeit és egyéb elváló részeit és tartozékait, az állatállományt, a termékek és egyéb hasznok előállítására vagy beszedésére szolgáló gépeket és egyéb eszközöket, az ingatlan terményeiből előállított termékeket és mindez ingóságok tekintetében fennálló vételárkövetelést, úgyszintén a gazdaadós lakásának szokásos berendezési és használati tárgyait végrehajtás alá vonni vagy árverésen eladni nem lehet. (Gazdavéd. rend. 9. §-a.) Ha védett birtokos gazdaadós ellen kérnek csődöt és nem lehet megállapítani, hogy a csődnyitás előfeltételei fennállanak s az adós kimutatja, hogy a csődöt kérő hitelezőknek a gazdavédelmi rendelet 5—7. §-aiban meghatározott — fentebb részletezett — szolgáltatásokat teljesítette, a bíróság a kérelmet tárgyalás nélkül elutasítja. Ha meg fennállanak a csődnyitás előfeltételei, az ilyen adóssal szemben a csődöt nem lehet megnyitni mindaddig, amíg az egyezséget meg nem kísérelték. Milyen követelésekre nem terjednek ki a védett birtokost illető kamat, végrehajtási és csőd korlátozások? A védett birtokos javára biztosított kamat, tőketörlesztési, végrehajtási és csődkorlátozások azonban nem terjednek ki a gazdavédelmi rendelet 14. §-ában taxatíve felsorolt alábbi követelésekre: 1. a közadókra (köztartozásokra), 2. az 1982. évi március 31. napja után keletkezett magánjogi követelésre - kivéve a rendelet életbelépése után pénzkölcsönből vagy áruhitelből eredő követelést,,11a) 3. a tartásdíj és életjáradékra, a lejárt követelésekből azonban legfeljebb egy félévi járandóságra, 4. az 1931 augusztus 31. napja után és a rendelet hatálya alatt esedékessé váló kárbiztosítási díjra, 5. a bérleti vagy haszonbérleti viszonyból eredő, 6. az idegen vagyon kezeléséből befolyó érték kiszolgáltatására irányuló, 7. tiltott cselekményekből vagy vétlen károkozásból eredő követelés, 8. ingók kiadására, általában nem pénzbeli szolgáltatásra irányuló tartozás, a tulajdonjog fenntartásával eladott dolog visszaadására irányuló követelés csak akkor, har-a dolog vételárának még fele sincs kifizetve, 9. családjogi vagy öröklési jogi címen alapuló követelésből az a rész, amelynek fizetését a bíróság méltányosnak.ítéli, 10. szolgálati jogviszonyból, mezőgazdasági és ipari munkaviszonyból eredő követelés, végrehajtási úton nagyobb tőketörlesztést, mint amennyi az ilyen gazdaadóstól1 a rend. szerint követelhető. A nem védett gazdaadóstól és együtt kötelezettjeitől se 'követeljenek fizető képességükkel arányban nem álló tőketörlesztést. "a) Az 1932. évi március 31. és 1933 október 24. napja közötti időben keletkezett kölcsön és áruhitel követelés a védett birtokos adóssal szembeu is minden akadály nélkül érvényesíthetők.