Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 9-10. szám - Büntetőjogtudomány és büntetőjogi segédtudományok

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET törvényes örökösének adandó át, ugyanis mint láttuk, A. B. születendő fia utóörökös és az utóöröklés esetének a beálltáig az örökhagyó törvényes örökösei az előörökösök, ép ezért a hagyaték ezeknek adandó át. C. D. ugyanis az utóörökösnek a helyettese, a rendelkezés ugyanis így szól: „Ha A. B.-nek 12 éven belől nem lenne fiúgyermeke, akkor vagyonomat örökölje C. D." Az utolsó kérdés: „Ha nem érvényes a végrendelkezés, ki lesz az örökös? C. D. vagy pedig a törvényes öröklés fog helyet", — valójában nem actuáUs, mert a rendelkezés ime érvényes. Ha azonban a rendekezés az A. B. születendő fia javára szóló, nem lenne érvényes, úgy C. D. lenne az örökös. A.z A. B. születendő fia javára szóló rendelkezést ugyanis a jog — mint látjuk átfordítja utóörökösnevezéssé és C. D. így utóörökösi helyettes örökös, ki örököl, ha az utóörökösül meghívott nem örökölhet akár azért, mert nem születik meg, akár azért, mert a javára szóló meghívás érvénytelen. A végrendelkezések ugyanis érvényességöket tekintve önállók, egyiK érvénytelensége nem rántja magával a másikat és bizonyos, hogy az örökhagyó akaratához közelebb járunk, ha az utóörökösi helyettesnek adjuk át a hagyatékot, mintha a törvényes örökösöknek adjuk azt át. És pedig átadjuk mindjárt az örökhagyó elhunytakor, mert ime utóöröklésre a sor nem kerül, mert a vonatKozó rendelkezés a felvetett esetben — érvénytelen. Tóth Lajos dr. Büntetőjogtudomány és büntetőjogi segédtudományok1) I. Annak a felismerése óta, hogy a büntetendő cselekmény nemcsak jogi, hanem egyben társadalmi jelenséget is képez, felmerült annak a szüksége, hogy a bűntettest jogi szempontok mellett még társadalomtudományi és embertani szempontokból is vizsgálat tárgyává tegyük. Azonban sokszor még egyéb, a büntetőjogtudományban és a gyakorlatban egyaránt lépten-nyomon jelentkező járulékos problémák is szükségessé teszik azt, hogy a jogtudományok mellett még más tudományágaKhoz is segítségért forduljunk. A helyzet illusztrálására számtalan példát idézhetünk ! Szociológiai alapvetés és statisztikai adatok nélkül krimánalszociologiai kutatásokat nem végezhetünk. Kriminalanthropologiai kutatások alkalmával nem nélkülözhetünk orvostani és lélektani ismereteket. A büntető jogtudomány mind nagyobb súlyt helyez a régi idők büntetőjogának felderítésére, azaz a büntetőjog történetének feltárására. E közben az általános történet megállapítására is rászorulunk. Még a világháború előtti években lendületet nyert a büntetőjogi ethnografia (Post, Steinmetz, Kohler, Makarewicz stb.), amely főként a ma primitív kulturfokon élő népek jogi életmegnyilvánulá*) Lásd c tárgyban szerzőnek német nyelven megjelent dolgozatát is: Strafreöhtswissensehaft und Hilfwissenschaften, Monatschrift für Kriminalpsychologie und Strafrechtsreform, 24. kötet, 625. s. köv. old. sainak és jogi intézményeinek feltárásával, megfigyelésével és azok összehasonlításával foglalkozik. A büntetőjogi ethnografia, a mai primitív jogok feltárása és összehasonlítása azért bír jelentőséggel, mert ezek révén alkalmunk nyílik saját jogunk primitív korában való jellegzetességeire is következtéseket vonni. Hogy eme munkánk közben az általános ethnográfia eredményeit nem nélkülözhetik, talán mondanunk sem kell. A börtönügy müvelése közben az építészet, az egészségtan, ipari és mezőgazdasági üzemtan stb. tanításait is kénytelenek vagyunk figyelembe venni. A kriminalisztika, a büntetendő cselekmény tényálladékainak gyakorlati megállapításaival, ennek módszereivel, eszközeivel és technikájával foglalkozó tudomány müvelésénél pedig a fizika, kémia stb. újabb kutatásait alig nélkülözhetjük. A más tudományágak eredményeinek a büntetőjogban való hasznosítására irányuló törekvések már több évtizedre mennek vissza és újabb tudományágak keletkezésére vezettek, amelyeket ma általában a büntetőjogtudomány segéd- vagy melléktudományainak szoktak mondani és amelyeknek létjogosultságát ma már senki sem vonja kétségbe. A régebbi, ma már lehanyatlott büntetőjogi úgynevezett klasszikus vagy dogmatikus büntetőjogi irányzat uralma idejében, amely a bűncselekményben kizárólag csak jogi jelenséget látott, ezen büntetőjogi segédtudományok kifejlődésére mód én alkalom nem nyílt. Mióta azonban a bűntettest és bűncselekményt nemcsak jogi, hanem egyéb szempontú megfigyelések tárgyává is tették, a büntetőjogi segédtudományok kivívták elismerésüket, kutatásaik köre mindinkább kiszélesedett és más tudományágak (szociológia .embertan, orvostudomány, fizika, kémia, történet, stb.) eredményeit hasznosítva ezek és saját kutatásaik révén is a kriminalitás ellen folyó küzdelmet mind eredményesebbé tudták tenni. A büntetőjogi segédtudományoknak tudományos elismerése azonban bizonyos gyakorlati konzekvenciáknak a levonását indokolttá tette volna ,ami azonban még elmaradt. < Nemcsak a büntetőjog, hanem más tudományágak is rászorulnak egyéb tudományágak segítségére és eredményeire, és ezek hasznosítása nélkül saját kutatásaikat előbbre vinni nem tudják. Számolnak is ezzel és ennek felismerése folytán az illető tanszak tantervébe ezeket az idegen tantárgyakat be is illesztették, amint hogy például az orvostanhallgató köteles tanulmányai során fizikát, kémiát hallgatni. Máskor viszont azt látjuk, hogy — amint ez a büntetőjog egyik-másik melléktudományára is mondható — egyes tudományágakban új tanszakok keletkeznek speciálizálás következtében, és hogy ezeket is az illető tanszak hallgatója köteles tanrendjébe felvenni és művelni. Ezt az eljárást látjuk például a bölcsészeti karon, ahol a történészhallgató arra van kötelezve, hogy tanulmányai során kronológiát (kortant), heraldikát (címertant), diplomatikát (oklevéltant), sphragisztikát (pecséttant), numiszmatikát (éremtant) stb. hallgasson. Vagy az orvostudományi karon az utóbbi időkben kötelezővé tették a kórtannak és az embriologiának hallgatását. A jövőbeli büntetőjogász tanulmányai' során a melléktudományok ilyen kötelező hallgatásának nincs alávetve. Egyesegyedül a törvényszéki orvostan és el-