Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 7-8. szám - Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat

Kilencedik évfolyam. 7-8. szám. Miskolc, 1933 szeptember-október MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július és augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Horthy Miklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR- SZONTAGH VILMOS jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3"50 pengő. Egyes szám ára J' — pengő. TARTALOM: Polner Ödön dr. szegedi egyetemi ny. r. tanár. Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat. — Nagy Iván dr.: A Nemzetek Szövetsége szervezete és működése. — Istók Barnabás dr. : A szénkiaknázási (turzási) jog és annak korlátozásai a bányaadományozással és működéssel kapcsolatban. - JOGAKADÉMIA HÍREI. Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat Az 193L. év tavaszán a kormány az országgyűlési tagok összeférhetetlenségére nézve törvényjavaslatot nyújtott be, mely e kérdést nemcsak a képviselőkre, hanem a felsőházi tagokra nézve is a maga egészében szabályozni kívánja. A törvényjavaslat a képviselőházban letárgyaltatván, a felsőházba került, amely tetemesen módosította. A módosítások folytán a javaslat visszakerült a képviselőházba, mely azt mindeddig nem tárgyalta. Ujabban híre ment, hogy a kormány az egész javaslatot visszavonni készül, hogy uj javaslattal lépjen a képviselőház elé. Amennyiben ilyen módon még lehetőség van az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot továbbmenőleg módosítani, néhány megjegyzést kívánok arra tenni. Nem, annyira a javaslat anyagi jelentőségű rendelkezéseihez, mint inkább annak módszeréhez, fogalmi megállapításaihoz, amelyek nézetem szerint több kívánni valót hagynak fenn. Nemcsak a magánjogi, hanem a közjogi törvényhozásban is szükséges a jogi fogalmak határozott és szabatos megállapítása, egymástól való megkülönböztetése, össze nem tartozó dolgoknak össze nem zavarása. Sajnos, a szabatosság terén kimagasló 1913: XIV. t. c.-et követő ujabbi közjogi törvényhozásunk e tekintetben alapos kifogás alá eshetik és az 1932. évi összeférhetetlenségi törvényjavaslatnak még abban az alakjában is, amelyben a felsőház módosította, egyik legfőbb hibájául tartom, hogy össze nem tartozó dolgokat összekapcsol és sok olyan dologról rendelkezik, melyek nemcsak hogy nem tartoznak az összeférhetetlenségi törvény keretébe, de amelyekről rendelkezni felesleges is, mert kielégítő szabályozásuk más érvényes törvényben természetes kapcsolatukban már megtörtént és nincs szükség arra, hogy az azokra vonatkozó szabályok természetes összefüggésükből kiszakítva, ismételten ugyanúgy vagy csekély és lényegtelen változtatással újra kimondassanak. Mi az összeférhetetlenség? Az a tiltó szabály, amely azt kívánja, hogy valamely közhatalmi funkcionárius ugyanakkor, mikor valamely állást betölt, ne töltsön be más állást, ne űzzön bizonyos foglalkozásokat, ne tanúsítson bizonyos magatartást, ne végezzen bizonyos cselekményeket és ne legyen az őt alkalmazó közülettel más jogi viszonyban. Ha pedig az illető e tiltó szabályt nem tartja meg s összeférhetetlen helyzetbe jut, vagy össze nem férő magatartást tanúsít, mindenekelőtt annak megszüntetésére, abbanhagyására köteleztetik s csak ha azt nem teszi, akkor állnak be rá nézve állásának természetéhez képest különféle következmények, molyek esetleg állásának elvesztéséig terjedhetnek. A összeférhetetlenség fennállhat minden köztisztviselőre s minden közfunkcionáriusra; fennállhat és fenn is áll p. o. bírákra, közigazgatási tisztviselőkre, az országgyűlés, a törvényhatósági és községi képviselőtestületek tagjaira; közjegyzőkre, sőt még magánfoglalkozásokra is: ügyvédekre. (1874: XXXIV. t. c. 47. §.) Mindez esetekben annak, hogy valakire az öszszeférhetetlenség szabálya alkalmazható legyen, szükséges, hogy ő valamely állást érvényesen elnyerjen; az országgyűlés tagjainál, hogy az országgyűlés tagjává vált, tehát a képviselőknél, hogy képviselővé megválasztott legyen. Az összeférhetetlenség szabálya és következménye tehát csak akkor áll elő, ha valakit már megválasztottak. Az összeférhetetlenség ennélfogva nem a választás kérdése, hanem a választás után és a választás által előállott jogi viszonyé. Azt hiszem, nyilvánvaló ebből, hogy választhatatlanság és összeférhetetlenség két egészen különböző dolog, két egészen különböző jogi fogalom. Mindannak dacára nemcsak összekapcsolják a kettőt, hanem össze is zavarják. Sajnos, ezt teszi a mi ujabb közjogi törvényhozásunk is. Régebbi törvényhozásunk e tekintetben bár nem egészen helyes, de mégis helyesebb nyomokon járt. A képviselői összeférhetetlenséget 1848 után elsőként szabályozó törvényünk, az 1875: I. t. c. az öszszeférhetetlenséget mindenekelőtt mint a képviselőre nézve fennálló tiltó szabályt határozza meg, melynek meg, vagy meg nem tartása elsősorban tőle függ. A meg nem tartásnak következményéül a képviselőség