Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 7-8. szám - Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat

Kilencedik évfolyam. 7-8. szám. Miskolc, 1933 szeptember-október MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július és augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Horthy Miklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR- SZONTAGH VILMOS jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3"50 pengő. Egyes szám ára J' — pengő. TARTALOM: Polner Ödön dr. szegedi egyetemi ny. r. tanár. Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat. — Nagy Iván dr.: A Nemzetek Szövetsége szervezete és működése. — Istók Barnabás dr. : A szénkiaknázási (turzási) jog és annak kor­látozásai a bányaadományozással és működéssel kapcsolat­ban. - JOGAKADÉMIA HÍREI. Az összeférhetetlenségi törvényjavaslat Az 193L. év tavaszán a kormány az országgyű­lési tagok összeférhetetlenségére nézve törvényja­vaslatot nyújtott be, mely e kérdést nemcsak a kép­viselőkre, hanem a felsőházi tagokra nézve is a maga egészében szabályozni kívánja. A törvényjavaslat a képviselőházban letárgyal­tatván, a felsőházba került, amely tetemesen módo­sította. A módosítások folytán a javaslat visszake­rült a képviselőházba, mely azt mindeddig nem tár­gyalta. Ujabban híre ment, hogy a kormány az egész javaslatot visszavonni készül, hogy uj javaslattal lépjen a képviselőház elé. Amennyiben ilyen módon még lehetőség van az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot továbbmenő­leg módosítani, néhány megjegyzést kívánok arra tenni. Nem, annyira a javaslat anyagi jelentőségű ren­delkezéseihez, mint inkább annak módszeréhez, fo­galmi megállapításaihoz, amelyek nézetem szerint több kívánni valót hagynak fenn. Nemcsak a magánjogi, hanem a közjogi tör­vényhozásban is szükséges a jogi fogalmak határo­zott és szabatos megállapítása, egymástól való meg­különböztetése, össze nem tartozó dolgoknak össze nem zavarása. Sajnos, a szabatosság terén kimagasló 1913: XIV. t. c.-et követő ujabbi közjogi törvény­hozásunk e tekintetben alapos kifogás alá eshetik és az 1932. évi összeférhetetlenségi törvényjavaslatnak még abban az alakjában is, amelyben a felsőház mó­dosította, egyik legfőbb hibájául tartom, hogy össze nem tartozó dolgokat összekapcsol és sok olyan do­logról rendelkezik, melyek nemcsak hogy nem tar­toznak az összeférhetetlenségi törvény keretébe, de amelyekről rendelkezni felesleges is, mert kielégítő szabályozásuk más érvényes törvényben természetes kapcsolatukban már megtörtént és nincs szükség arra, hogy az azokra vonatkozó szabályok természe­tes összefüggésükből kiszakítva, ismételten ugyanúgy vagy csekély és lényegtelen változtatással újra ki­mondassanak. Mi az összeférhetetlenség? Az a tiltó szabály, amely azt kívánja, hogy va­lamely közhatalmi funkcionárius ugyanakkor, mikor valamely állást betölt, ne töltsön be más állást, ne űzzön bizonyos foglalkozásokat, ne tanúsítson bizo­nyos magatartást, ne végezzen bizonyos cselekmé­nyeket és ne legyen az őt alkalmazó közülettel más jogi viszonyban. Ha pedig az illető e tiltó szabályt nem tartja meg s összeférhetetlen helyzetbe jut, vagy össze nem férő magatartást tanúsít, mindenekelőtt annak megszüntetésére, abbanhagyására kötelezte­tik s csak ha azt nem teszi, akkor állnak be rá néz­ve állásának természetéhez képest különféle követ­kezmények, molyek esetleg állásának elvesztéséig terjedhetnek. A összeférhetetlenség fennállhat minden köz­tisztviselőre s minden közfunkcionáriusra; fennáll­hat és fenn is áll p. o. bírákra, közigazgatási tiszt­viselőkre, az országgyűlés, a törvényhatósági és köz­ségi képviselőtestületek tagjaira; közjegyzőkre, sőt még magánfoglalkozásokra is: ügyvédekre. (1874: XXXIV. t. c. 47. §.) Mindez esetekben annak, hogy valakire az ösz­szeférhetetlenség szabálya alkalmazható legyen, szükséges, hogy ő valamely állást érvényesen elnyer­jen; az országgyűlés tagjainál, hogy az országgyű­lés tagjává vált, tehát a képviselőknél, hogy képvi­selővé megválasztott legyen. Az összeférhetetlenség szabálya és következménye tehát csak akkor áll elő, ha valakit már megválasztottak. Az összeférhetet­lenség ennélfogva nem a választás kérdése, hanem a választás után és a választás által előállott jogi vi­szonyé. Azt hiszem, nyilvánvaló ebből, hogy választha­tatlanság és összeférhetetlenség két egészen külön­böző dolog, két egészen különböző jogi fogalom. Mindannak dacára nemcsak összekapcsolják a ket­tőt, hanem össze is zavarják. Sajnos, ezt teszi a mi ujabb közjogi törvényhozásunk is. Régebbi törvényhozásunk e tekintetben bár nem egészen helyes, de mégis helyesebb nyomokon járt. A képviselői összeférhetetlenséget 1848 után első­ként szabályozó törvényünk, az 1875: I. t. c. az ösz­szeférhetetlenséget mindenekelőtt mint a képviselőre nézve fennálló tiltó szabályt határozza meg, melynek meg, vagy meg nem tartása elsősorban tőle függ. A meg nem tartásnak következményéül a képviselőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom