Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - Miskolcz lakossága 1930-ban. 1. r. - A Német Birodalom kriminalitása az 1930. évben

MISKOLCI JOGÁSZÉLET (26) sége 88.769. A szaporodás kulcsa sokkal kisebb, mint az ellcJblbi évtizedékben. Az elővárosok közül 'különösen Diós^ör visszaesése felötlő. Míg > 1900—1910 közt 49.4%-al s még a. háborús évtized alatt is 11.7%-al gyarapodott, addig a vizsgálatunk tárgyát képező' decenniumban csak 8.4%-al omelkedett Diósgyőr ' népszáma. Ezzel szemben Hejőesaba — mint Miiskolez fejlődésének főirányába eső helység — csorbítatlanul megőrizte, siót túl is szárnyalta eddigi fejlődésének iramát. Míg 1900—1910 közt 27.8%-al s 1910_192<Uo 39.6%-al addig Legutóbb már 42.7% al gyarapodott Hejőcsaba lakossága. I Diósgyőr lélekszáma ezidőszerint 20.854et, Hcjőcsabáé 6.356-ot tesz ki s így a Miskolcz-hoz csatolandó ellővárosok egyesített népszáma 27.210.ne rúg. IV. Népsűrűség. Miskolezon egy knr_re 1930-ban 1.152.2 lakos jú tott. Budapest után itt a legnagyobb a népsűrűség. — Messze túlszárnyalja Miskolez népsűrűsége a thj. városok átlagát (389.3), nem is I beszélve némely alföldi nagy városnak a falusi átlag körül mozgó hányadosairól (Hódmezővásárhely, Kecskemét). Városban a szokásos népsűrűségi hányadosnak ugyan nincs nagyobb jeleniösége, mert. hiszen itt nem a, földből él a népesség. A nagy népsűrűség inkább csak jelzi, hogy valódi, vérbeli várassál van dolgunk.5) A községi telek- és adópolitika szempontjából ugyan nem egészen mindegy az, vájjon szük-é vagy b'i a határ? A határoknak a gazdaságtár-adalmilag Miskolczral egységet jelentő Diósgyőr és Hejőcsaba egybe csatolásával leendő kitágítása természetesen tSSeá^fl&SKé a népsűrűséget (482.7-re), de azért a vidéki thj. városok közül ezu'ánra is csak Győr és Pécs szárnyalná túl népsűrűség szempontjából a „magyar Ruhrvidék" n agyranőtt központja1". V. A nemek aránya. A háború következtében megnövekedett nőtöbblet 1920-tól 1930ig országos viszonylatban jelentőben enyhült. A városok többségében — sajnos — ellenkező az irányzat. így Miskolezon is. Sőt az összes thj. városok közül a legkifejezettebben éppen Miskolezon jelentkezett az idáig mérsékeltnek mondható nőtöbblet1 fokozódása. 1.017-Wil 1.125-ne emeltedéit Miskolezon az 1.000 férfira jutó nők létszáma. (28.970 férfival szemben 32.589 tíffl áll) Országos átlagban 1.062-ról 1.045-re mérséklődött az arány. A .thj. városokban Miskolc/, leszámításával 1.114-ről 1143-ra s a fővárost is figyelmen kívül hagyva 1.051-ről 1.071-re emelkedett a nn'k számaránya 1.000 férfi után. Tehát1 míg 1920-ban kisebb volt, ma már sokkal nagyobb Miskolezon a nők többlete, mini a többi Tbj. városban. A férfiak száma 10 év alatt mindössze 2.6%al növekedett, míg a nők gyarapodása 13.4%. Tekintve azt, hogy a férfiak természetes szaporodása is feltétlenül meghaladta ezen idlói alatt a 2.6%-ot, valamint az is, hogy a férfiak beköltözése is állandóan tart : nyilvánvaló, hogy intenzív elvándorlásnak, illetve kivándorlásnak is közre kellett, működnie a nemi > aráaiy ilyen egészségtelen eltolódásában; ámbár a véderöliöz tartozó népességnek a il ét szám apaszt ás következtében e) Fcmtiosabb és szükségesebb volna a lakások sűrűségét a különböző uccatömbök lakosságát, a telek-kihaszmálás mérvét a belterjes-külterjes építkezés intenzitását tudnunk. Sajnos — meigíeteltf váirosn feldolgozó szerv hiánrvábain — orrfíl mit sem tudunk. beállott erős megfogyatkozása is nyilván okként szerepelt1. Viszont tény az, hogy az összlakossághoz mérten Soproniban, Győrött és Szegeden is nagy volt 1920-ban a viéderőhöz tartozó népesség s a nőtöbblet emelkedése c helyeken még sem volt oly kifejezett, mint Miskolezon. Tehát speciális oknak (férfiak elvándorlása) is kellett érvényesülnie. Kovács Alajos nyomán1) a vidék és a város nemi arányának ellentétes alakulását az említetteken kívül azzal indokoljuk, hogy a háború folyamán mindinkább megfogyatkozott házi es?lédség — az őstermelés körében a harctérről és fogságból visszatért férfi munkáén") jelentkezésével karöltve —lassanként viszatért a városba, új elemekkel is felfrisülve; emellet'' bizonyos iparágak, így a Miskolezon is lendületnek indult textilselyemgyárak a női munkások jelentős számát szívták magukhoz. Azonban ha Miskolczra a női munkaerő az országos tendenciáit jóval meghaladó mértékben áramlott volna, akkor ennek már mostani fogyatékos adattárunkban is nyoma lenne. Nevezetesen a vonzóerő szempontjából Miskolczra nézve mindenekelőtt szóbajövő közvetlen környezet (Borsod vm.) népességében a nők arányának az országos átlagnál kifejezetten erősebben kellett volna esnie. Erről azonban szó sincs.2) így fenntartjuk azt a feltevést, hogy a férfiak elvándorlása Miskolczról jóval nagyobb volt, mint a nőké s a mai arány ' kedvezőtlen változása részben erre számlázható. Egyébként mindezen finomabb összefüggéseket csak akkor lesz lehetséges megközelítő pontossággal tisz tázni, ha a népességnek születési hely és foglalkozás szerint, valamint az egyes korcsoportoknak nemek szerint való tagozódása törvényhatóságonként ismeretes lesz. Jóval egé.szségesebh a nemek számaránya Miskolc/, elővárosaiban. Csaknem egyensúlyban van a * két nem Diósgyőrött (1.013) és Hejöesabán sem rossz az arányszám (1.043). Együttvéve a Miskolezeal szomszédos két; községben 1.020 nlá' jut 1000 férfira. Ugyanaz a tünet jelentkezik itt. is, amelyet országos viszonylatban T h i r r i n g L. észlelt1) hogy t. i. a külterületen mindég jóval kisebb a nőtöbbleti, mint a belterületen; a külterületen és a tanyáikon többnyire mé<r a férfiak vannak többen.2) Városokban az ezirányú eltérés fő oka egyfelől a házi cselédségnek a belső városrészeken való nagyobb száma, másfelől a férfiaknak kedvező természetes népmezgalomnak a népszám alakulásában kifejezésre jutó nagyobb szerei>e a külterületi részeken. Ezek szerint Nagy-Miskolez a nemek arányszáma tekintetében egészségesebb alakul a' volna, mint a' közigazgatási Miskolez. Ezenkívül az időbeli alakulás is kedvezőbb számsorokat mutatna. Igazolja ezt a következő táblázat: 1000 férfira jutott nö 1920 1030 változás Miskolezon 1017 1125 +10S A két elővárosban 1044 1020 — 24 Nagy-Miskolczon 1025 1092 + 67 *) Kovács A.: A népszámlálás előzetes eredmémiyei. Magyar Statisztikai Sziemle 1931. 2. sz. 107. 1. 2) Az ország járásainak együttes népességében 1.048-ról 1.015-re. Bo*sod-Gömöirbe,n 1.076-ról 1.042-re szállt le a nők száma. 5) Thirrinig Lajos: A tanyák, puszták és egyéb külterületek miépeiségo 1930-(ban. Budapest, 1933. Különfenyomait a Magyar Statisztikai Szemle 1932. 12. számából 14. iL -) A köz.iiga.zg«tási értelemben vett Miiskolez külterületen is a férfiak vannak töbségbeui: 726 nő mellett 80'1 férfi.