Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - Az eperjesi ev. Kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége

(15) MISKOLCI JOGÁSZSLET 3 3. Adatok a Kollégium történetéből. A Kollégiumnak a fentiekben csak röviden és általánosan vázolt szervezete természetesen hosszabb történeti fejlődés eredménye. E történeti fejlődésből, a kitűzött vizsgálati célokra való tekintettel, a kövekezö! adatok kiemelését 'tartjuk szükségesnek: A Kollégium eredetét, — amint arra fentebb is hivatkoztunk, már 153]-ig vezethietö vissza. — Tulajdonfcépeni megalapítása azonban 1666-ban történt. 1665-ben, nov. 18-án, Kassád ült össze a Felvidék protestáns főuraiból, gazdag nemeseiből, a felvidéki szab. kir. városok, bányavárosok és a szepesi városok követeiből alakult, gyűlés, mely .a Kollégium létesítését! és építésé* elhatározta, a Kollégium támogatására szóló felhívást kibocsátott s mint a létesítendő főiskola pártfogósága, a Kollégium felügyelő bizottságát is megalakította. E gyűlésen s az alapítók sorában jelen voltaik többek között: Thököly István gróf, Ostírosith Mátyás báró, Thököly Zsigmond báró, Petróezy István báró, Tárkáinyi István. Wititnyédy István, Keezer Ferencz, Keezer János, Keezcr András, Keezer Menyhért, Semssey Ferenc, Horváth Boldizsár, György Ezékii?.l, I Ujfalussy Zsigmond, Fejérváry Zsigmond, Dobay András, Dobay Gábor, Saárossy Sebestyén, Szirmay István. Dessewffy György, Berzeviczy Zsigmond, Péchy András, 1 Berzeviezy János, Dalmady István, Bakay István, Gilánv János, Dessewffy Ferenc és Görgey Miklós. Itt tűzték ki a Kollégium három dicső célját is hogy legyen ez a Kollégium: „a mindenható Isten tiszteletének'temploma, az igaz tudományok univerzitása és a hazaszeretet bevetni étlen vára örölc időn át." E nagy cél 'és eszme szinte hihetetlenül gyorsan nyert életet. "Érdekében a hazai testvérfelekezetek és nomzi tiségek csakúgy meghozták gazdag adományaidat a Kolléaium építéséhez, minit; az erdélyi szászok, a németországi evangélikus rendek, a svéd, dám, 1 angol és hollandiai fejedelmek, illetve polgárok. Tavaszra a gyűjtés eredménye meghaladta az 50.000 fort-t • Ií*l?6. április 6-án letehették Eperjesen a Kollégium alapkövét. Az építkezés azonban nem ment simán. Hiszen T. Lipót gyászos korában, egyenesen a magyarországi protestantizmus megmentésére volt. hívatva e terv, érthető tehát, hogy afcadláJyozói is akadtak. I. Lipót maga is le vélten fenyegette meg az eperjesieké', mert Akadémiát mernek építeni, felállítani. Az eperjesi tanács azonban e levélre azzá] válaszol, hogy • nem a város épít, hanem a fclsömagi/arországi rendel; építenek egy Kollégiumot, azaz közös iskolát. > — E tekintetben tehát a tanács maga semmit sem tehet, mer ez ügyben egyedül a felsőnvagyarorszígi rendek dönthetnek, határozhatnák: nincs 'ehát azon helyzetben, hogy I. Lipót parancsának engedelmeskedhetnék. Az építés tehát tovább folyt s bár annak megakadályozására ismételten is kísérletet tettek, a Kollégium ünnepélyes megnyitása 1667. október 18-án mégis megtörtént. Ezt megelőzőleg azonban 1667. ápr. hó 16-án, a fehőmagyarországi rendek és Eperjes városa között. SZERZŐDÉS jött létre, amiely a rendek részéről Eperjesnek védelmet igér, a Kollégium felügyeletéről és kormányzatáról gondoskodik s 1. pontjában a következőképen szól: „Nehogy valaha, ha netán bármely más vallás hivei többségre kerülnének Eperjes városban és hatalmasabbakká lennének, a Kollégium az igaz á. h. e. hivők kezéből kiragadtassék és azok zsákmányául jusson : 1. A felsőmagyarországi ág. ev. rendek fi nntartják magokmik és örököseiknek azon jogot, miszerint a veszedelem idején, a Gymnáziumot (Kollégiumot) min. den hozzátartozókkal: jószágaimi és jövedelmeivel és minden néven nevezendő alapítványaival olyan helyre vihessék át, ahol az ágostai hitvaUásuak a le (/biztosabbak S a változatlan ágostai hitvallás sulii méhen való 'tanlírás veszélyezteti, nincs: ellenben ss. hir. Eperjes városa kötelezteti azt mindenestől kiadni, a legföképen a rendek a pártfogóság köt Is/gí), ipáit kollégiumi épületért pedig az akkor fogalomban leendő pénzben 25 ezer magyar forintnyi értéket lefizetni." A Kollégium zavartalan élete és fejlődése ezáltal azonban még koránt sincs biztosítva. A bécsi kormány mindent elkövet, hogy a, magyarság és a pTOtestántizmus eme eró'is bástyáját összetörje. Háromszor is megpróbálkozik vele. Először, alig pár évi fentnailás után. 1671-ben, a Wesselényi féle összeesküvés elfojtásával kapcsolatban Spankau generális veszi el a 1 Kollégiumot, de aztán Thököly Imre, a Kollégium neveltje. 1682-ben újra visszaszerzi és visszaadja. F< I ajánl ja egyben as iskola fenntartására 600 holdas tállyai szőlőjét s Rimaszombat város jövedelmének felét. Másodszor Caraffa juttatta a Kollégiumot: a jezsuiták kezére, mígnem II. Rákóczi Ferenc 1704-ben újra viszszaállítottia a. régi jogállaputo'r. Ekkor a Kollégium újra virágzásnak indult, de alaltfWányainak elvétele, épületiének és felszerelésének az elfoglalás folytán bekövetke zet zilált állapota folytán újra anyagi megerlólsítésre szorul. Tamogtitói közölt ekkor ott tálaljul; XII. Károly svéd királyt is, aki a Kollégium szükségleteinek fedi zésére 20.000 forintot ajándékoz. Rákóczi szabadságharcának leveretésótől, 1711-től kezdve azonbaini a Kollégium újra a jezsuiták kezébe kerül, s ők uralkodnak benne egészen a rendnek 1773-ban bekövetkezett feloszlatásáig. 1784-ben az evangélikusok árverésen kényszerülnek újra visszavásárolni régi Kollégiumukat s 1785-ben kezdődhet meg benne újra az oktatás. Ez alkalommal azonban a Kollégium természetesen ismételten is újabb anyagi megerosítlésre szőrül s ebben újra kiveszik a részüket as. ev. rendek és a külföldi hatalmas proteklorok is. A Kollégium fejlóldése ezekután nagyobb, erüsebb lendületet a- XIX. század harmadik évtizedében nyer, s o fejlődés ezek után állandósul. Hatalmas pártfogévként sorakozik fel párt fogói sorában e század! derekán a tiszai ev. egyházkerület is és bekapcsol óclásával ae ősi pártfogásáig is újra éled s 1852-ben újra szervezkedik. A fejlődésnek e folyton felfelé ívelő lendületét most már csak az 1887. évi május 6.-i borzalmas eperjesi tűzvész akasztja meg, melyben a Kollégium is a lángok martaléka lett. De a pártfogók most is segítségén sietnek a Kollégiumnak s az országos közrészvét oly jelentékeny áldozatot hoz össze s ebben az eítdozathan különösem a magyar ev. társadalom oly mértékben Veszi ki részét', 'hogy I a Kollégium új épülete csakhamar felépülhet. Az adományok közt hathatós svéd szereteéidomány is szerepel, mely különben e század derekán is jelentkezik a svéd Gusztáv Adolf egyUi évi 2.000 foriiU istápolói segélye forrná, iában.