Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 2-3. szám - Az eperjesi ev. Kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége

MISKOLCI JOGÁSZÉLET történeti, mint a kulturális, nem kevésbé azonban az anyagi érdek elszenvedett veszteségeit is, nem lehet kétséges, hogy az ev. egyház egyik legsúlyosabb vesztesége az eperjesi ősi Kollégium elvesztése volt. Nyitott kérdés azonban még 1 ma is, hogy az ősi eperjesi Kollégium a magyar ev. egyház résziére valóban elvieszett-e, illetve jogilag, is elveszettnek tekint hető_e E kérdés felvetésére ugyanis nemcsak az i integer Magyar ország majdani visszaállításának a gondolata és nemcsak a trianoni u. n. „békeszerződés" jogilag diktátumszerü jellege vezethet el, hanem az államok közötti jogutódlás alkalmából felmerült nemzetközi jogi, közjogi, de egyben magánjogi és jogelméleti kérdések vizsgálata is. A trianoni bókeparancs s az abban, ' foglalt rendelkezéseket sok vonatkozásban megváltoztató és kiegészítő hágai, párisi és prágai nemzetközi egyeztmé" nyjek az államok közötti jogutódlás vagyonjogi kérdéseiben még máig sem tisztázták minden vonatkozásban tökéletesen a helyzetet s ennek a körülménynek a terhére írható, hogy vitás vagyonjogi kérdések vannak még ma is a magyarhoni ev. egyház és az elszakadt, terüle.eken alakult új evangélikus egyházak között. Ilyen vitái, kérdés például az a követelés is, a melyet köztudomás szerint a szlovák ev. egyetemes egyház állított, föl a magyar ev. egyetemes egyházzal szemben, Faynor Dusán, szlovák ev. egyetemes püspök 1931. évi november hó 3. napján érkezett átirata szerint, a „volt közös egyházi vagyon" megosztására vonatkozólag. Függetlenül attól, hogy e szlovák 1 igénybejelenités alapján felmerülő vitás kérdések a szóbanforgó egyházi vagy egyházi jellegű •vagyonokre vonatkozólag milyen ftlmiézést nvemek, — a status quo marad-e fenn., barát- | ságos egyezség jön-e létre, avagy nemzetközi per 1 fog dönteni, — megállapítható, hogy e kérdések tisztázása anélkül, hogy az eperjesi Kollégium kérdése és jogi sorsa is tisztázás alá ne kerülne, szóba sem jöhet. Az a felbecsülhetetlen történeti és kulturális érték, amelyre az ev. egyház e Kollégiumban! évszázadokon keresztül talált és a kollégiumi vagyonnak egyházunk sztarény vagyoni viszonyaihoz mért igen nagy jelentősége a kollégiumi vagyon sorsának e felmerült vitás kérdések elrendezésében mindenképen perdöntő szerepet biztosít, Ez a körülmény teszi viszont szükségessé azt is, hogy erre az eshetőségre felkészülve, a ! Kollégium szervezetének, történetének, jogi jellegénlek mindazokat a körülményeit, mozzanatait és jellegzetességeit, amelyek az esetleges nemzetközi tárgyalások alkalmával súllyal eshetnének a latba, a lehetőség szerint beható vizsgálat alá vegyük. 2. A Kollégium szervezete Az a kérdés merült, fel már most elslőlsorban is, ki volt tulajdonképen az ősi Kollégium tulajdonosa, mi adta meg a Kollégium kollégiumi jellegét és mi történt a Kollégiummal a bekövetkezett Iterületváltozással kapcsolatban? Mindezekre a kérdésekre csupán rövidjein és általánosan, — további fejtegetéseinek kiindulópontjaiként, — a következő megállapításokat rögzíthetjük Le: Az eperjesi ev. Kollégium tulajdonosa és fenntartója a. kollégiumi ősi párt fogóság volt, amely hajdan a „status et ordines evangelici superioris Hungáriáé" nevet viselte s évenkint. kétszer, az iskolai év elején és végén, sereglett egybe rendes és ha szükséges volt évközben is rendkívüli közgyűlésre. Ez a pártfogósiági közgyűlés gyakorolta a tanügyi önkormányzatot az egyházkerületi coordinatio és 1 az 1790/91. évi XXVI. t. e. értelmében őrködött évi j< leütések alapján a Kollégium szellemi és vagyoni állapota felett, számot kért és felmentést adott, adminisatira!ív és fegyelmi szabályokat alkotott, követeket küldött s választotta a bizottságokat, a. tisztviselőket és a 'tanárokat. < A Kollégium közvetlenül a cswh megszállás előtt 4. intézetből álott: a) a theológiai akadémiából, b) a jogakadémiáhól, c) a főgimnáziumból és d) a tanítóképző intézetből. a) A theőlógia főiskolai jellegei 1666'ban nyeri. Különböző viszontagságokon ment keresztül és csak akkor szünetelt, amikor a Kollégium maga is szünetelt. 1886-ban az ev. egyetemes egyház közgyűlése eltaJ elfogadott, szervezet egyetemes intézetnek, az 1891—94.évi ev. ev. zsinat pedig egyetemes jellegű főiskolának ismerte el. A megszállás után a theológiai főiskola székhelyét Budapestre tetitie át, ahol a. Pozsonyból menekült egyetemes ev. theológiai akadémiával együtt két évig működött, miglen a pécsi egyetem soproni ev. hittudományi karába olvadt be. b) A jogakadémia szintén egykorú a theológiával s egyben az eperjesi Kollégium régi épüetének felépítésével, mert éppen e két intézet, a theológiai és az előkészítő filozófiai tanfolyammal bíró jogi főiskola megalapítása céljából alapították a felsőmagyarországi rendek 1666-bain a Kollégiumot. A Kollégium fennállása alatt azonban a jogakadémia, anyagi erők hiánya miatt, több alkalommal szünetelt. A jogakadémia a cseh megszállás elől, 1919iben Miskolcra menekült, azóta is ott működik és erős fejlődés aek indult. Elhelyezkedése azonban a város által rendelkezésre boesá.jtott szűkös helyiségekben még ma is csak ideiglenes. c) A főgimnázium a Kollégium törzsin'tézete volt s mint ilyen eredetét az 1531. évre viheti vissza, amikor is az evangélikus hitre áttért Eperjes város iskoláját gimnáziummá bővítette ki. A iV'gimnáziuni a cseh megszállás után is Eperjesen maradt s egyideig még magyarnyelvű oktatással működött. Jeleideg a szlovák keieti ev. ' egyházkerület főgimnáziuma. d) A tanítóképző intézi f< / eredetileg a tiszai ev. egyházkerület alapította 1844-ben és Nyíregyházán helyezte el. 1873-ban került át Eperjesre a Kollégiumba, ahol azután létének voltaképeni biztosítását Zsedényi Kde hagyományának és Czékus István aiapgyüjtéseiiniek köszönhette. A tanítóképző intézet a cseh megszállás után, 1920ban, köveive a jogakadémiát, szintén Miskolera ' költözött s ettől kezdve ott működik, azóta felépült új és konviktussal is kiegészített épületében. A Kollégium tulajdonosa &» fenntartója, a kollégiumi ősi párt fogóság működését ideiglenesen beszüntetni lévén 1 kénytelen, fennhatóság! joga.it ugyancsak ideiglenesem a tiszai ev. egyházkerület < elnökségére ruházta át. B jogkört a jogakadémiára és a tanítóképző intézetre vonatkozólag, ezen ideiglenes jelleggel, azóta is a kerületi leinökség gyakorolja. 1928-ban azonban a legfőbb és legem in ensebb tulajdonosi jogkör gyakorlása végett megalakult a mai Csonka-Magyarországon a „csonka ősi párt fogóság" is.