Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 9-10. szám - A szénkiaknázási (turzási) jog és annak korlátozásai a bányaadományozással és műveléssel kapcsolatban. 2. r.

(95) MISKOLCI JOGÁSZÉLST 5 már sokkal inkább kedveznek a büntetőjogi segédtudományok téríoglalásának! Azt hisszük, hogy a legtöbb, az újabb irányzat szolgálatába szegődött büntető jogtanár készséggel fog arra vállalkozni, hogy előadásait a jelzett módon kiegészítse vagy pedig hogy félévenként váltakozva a büntetőjognak más-más segédtudományát előadja.'") A büntetőjogász a segédtudományoknak az ilyen keretekben, az összes hallgatóknak tájékoztatását célzó előadására inkább hivatott, mert hiszen természetszerűleg a különféle tudományos eredményeknek a büntetőjogban való alkalmazhatóságát és jelentőségét inkább áll módjában felismerni, mint az illető idegen szak (fizika, orvostudomány stb.) művelőjének. Kétségtelen azonban az is, hogy a büntetőjogász arra fog kényszerülni, hogy ismereteit sok irányban kiegészítse; ezzel a szükséggel azonban mindenkinek, aki ismeretek terjesztésével foglalkozik, állandóan számolni kell. Az ilyen büntetőjogi segédtudományokat tárgyazó előadásoknak hallgatása kötelezővé volna teendő és ez úton volna biztosítható, hogy a jövő büntetőjogásza ilyen tájékozottsággal is bírjon. A segédtárgyak tanítása a szemléltető módszernek alkalmazása által volna hatásosabbá tehető. A jogtanítás terén a tanításnak szemléltető módszere eddig elfogadásra nem talált. A jogtudományok között éppen különösen a büntetőjog volna az a tantárgy, amelynek előadása közben a szemléltető oktatásra, képeknek, diapozitiveknek vetítésére rendkívül bő alkalom nyílik. A büntetőjog történetét tárgyazó előadások keretében rég elmúlt idők jogemlékeineK bemutatására rendkívül sok alkalom nyílik. A krimiinalaetiologia körében statisztikai táblázatoknak, diagrammoknak, a büntetéstan és börtönügy terén a különféle büntetéseket és végrehajtásukat tárgyazó képeknek bemutatására és vetítésére kerülhetne sor, ami által a segédtudományokat tárgyazó előadásokat könnyen színesebbekké és élénkebbekké tehetjük. Az előadás és a szemléltetés által együttesen a hallgatók ban előidézett képzet sokkal maradandóbb nyomoka' fog hagyni, mint egyedül az előadás keretében elhangzott élő szó. TechniKai haladásunk mai foka mellett nincsen semmi akadálya annak, hogy diapozitívek vetítése által a szemléltető oktatást a büntetőjog és segédtudományai körében is alkalmazzuk.11) A büntetőjogtanárnak eme tevékenysége azonban természetszerűen csak kisegítő természetű lenne. Amennyiben megfelelően képzett személyzet áll rendelkezésre, mint például többnyire a törvényszéki orvostan és elmekórtan tekintetében, úgy a büntetőjogász szereplésének szüksége elesik. *) Ilyen a segédtudományok mes^véjén mozgó, büntetőjogászok által írt kiváló irodalmi termékek például: Lenz Adolf grazi egyetemi tanárnak műve: Grundriss der Kriminalbiologie"*Wien, 1927. — Hentig, Hans v., kiéli egyetemi tanárnak munkája: Eugenik und Kriminalwissenschaft, Berlin, 1933. ") Lásd e tárgyban szerzőnek cikkeit: Die heutigen Lehrmittel des Strafreehtsunterriohtes, Monatssehrifl Eür Kriminalpsychologie und Strafrechtsreform, 23. köt. 299. s köv old — Der Anscliauungsunterriclit im Srafreeht und in der'Gefano-niskunde (illusztrálva), Blátter für Gefángniskunde, 63 köt. 319. s köv. old. — A büntetcpostudomám- célkitűzései és taneszközei, Miskolci Jogászélet könyvtára, 82. tüzet, Miskolc, 1932. III. További kérdés, hogy vájjon az ilyen módon szerzett ismeretek az illető segédtudomány terén gyakorlatilag működő specialista számára elegendőek lesznek-eV Az itt szóoa jöhető speciál szakemberek a bírósági vegyész ,a mikrofotografus stb. Ezek még boveDb, tőképpen gyakorlati ismeretekre szorulnak. A segedtudomauyoKat tárgyazó előadások nekik is alapot adhatnak további működésükre, azonban ebbeli ismereteiket kiegészíteni kényszerülnek majd, részben megtelelő szakelőadások (fizika, kémia sJt>./ hali gatása, részben pedig laDoratoriumi munka és gyakorlati kísérletek elvégzése által. Tudatában vagyunk teljesen azoknak a nehézségeknek, amelyek az által keletkeznek, hogy büntetőjogász tart előadást valamely büntetőjogi segtdtudomanyról. Az egyik ilyen nehézség abból szármáz.k majd, hogy felette nehéz az ilyen elaődásoknak szakszerűségét megóvni. Másodszor pedig az.zal a nehézséggel is számolni kell, hogy a büntetőjogász, lévén az általa előadandó büntetőjogi segédtárgyak száma elég nagy, nagyon is sokoldalú tanulmány iol^ tavasára fog kényszerülni. Mégis, nézetünk szerint ezeknek a feladatoknak megoldására, ilyen a segédtudományokat tárgyazó előadásoknak megtartására, amennyiben a segédtudományban különös jártassággal bíró és egyben büntetőjogász szakember nem akad, elsősorban a büntetőjogász lenne hivatva, mert hiszen ő lesz csak képes arra, hogy a jogi szempontokat, a segédtudományban hasznosítható más szaknak büntetőjogi vonatkozásait különösképpen felismerje és azután a büntetőjog, illetve büntetőjogi segédtudomány terén hasznosítsa. A büntetőjog egész anyagának uraiásí. nélkül az ilyen összefüggések felismerése nincsen teljesen biztosítva. A büntetőjog egyes segédtudományainak és tételeiknek elterjedése, a szakemberek által való megismerése eddig biztosítottnak nem igen mondható. A segédtudományok eredményeinek terjesztésére még nagy szükség van. Még a szakkörök előtt is egyes újabb keletű vívmr'nyok eddig ismeretlenek maradtak. Ezen a visszásságon is azáltal lehetne segíteni, hogy a segédtudományok hallgatása a iogi tanrend keretében kötelezővé tétetnék. A büntetőjogi segédtudományok eredményeinek terjesztése, népszerűsítése nagvon kívánatos lenne. A segédtudományok hallgatásának kötelezővé tétele által nemcsak a joghallgatóknak, de szélesebb körű közönségnek is akalmat nyújtanának ilyen tárgyú előadások hallgatására. Hacker Ervin dr. A szénkiaknázási (turzási) jog és annak korlátozásai a bányaadomá* nyozással és műveléssel kapcsolatban (Folytatás.) Természetes, hogy nagyon kis értékű lenne az így megszerzett szénkiaknázási jog, ha a fentebb előadottakkal szemben a jog birtokosa védtelenül állna. A védelme pedig a kártérítési joga, hogy amilyen mértékben csorbul a szén tényleges kiaknázásának a lehetősége, oly mértékben emelkedik a kártérítési jog mértéke, a külszíni tulajdonosokkal szemben. Hogy