Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 9-10. szám - A szénkiaknázási (turzási) jog és annak korlátozásai a bányaadományozással és műveléssel kapcsolatban. 2. r.

6 MISKOLCI JOGASZÉLET (96) ez mekkora, az nem tartozik a bánya adományozás előtt eldöntendő kérdések közé, az adományozás ezekre való tekintet nélkül gyakorolható. Itt azonban már fontos az, hogy be van-e kebelezve a szénkiaknázási jog, vagy sem és fontos jogi tény a bekebelezés időpontja, mert bekebelezés nélkül a kiaknázási jogról nem tudó harmadik jóhiszemű személyekkel szemben ilyen igény nem támasztható. A rosszhiszemű külszíni tulajdonosokkal szemben azonban (amilyen a szénkiaknázási jog telekkönyvi bekebelezése esetén minden földtulajdonos, akinek ingatlanára a szénkiaknázási jog be van kebelezve) a jog birtokosa teljes kártérítést követelhet. II. Vizsgáljuk most, mi a bányaadományozás és mi ennek következménye a bányaművelésre, mit jelent a bányaművelési jog? Természetesen, lehetőleg csak a felvetett probléma keretében. A kutatásra nézve hivatkozom a 63746/1905. P. M. sz. döntésre, amely azt mondja, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok megszűntetése az illető jogosítvány tulajdonosát terheli. Szénre való kutatásnál a kutatási engedély kérésekor igazolandó, hogy a szénkutatásra és kiaknázásra való jog a kérelmezőé, illetve a kutatási engedélybe felveendő, hogy kutatni szénre csak az illető föld tulajdonosának a beleegyezésével lehet. A kutatásnak engedélyhez való kötése bányarendészeti célt szolgál. A kutatás akár külszíni talajbontásokkal, akár földalatti munkálatokkal jár (a bányatörvény 17. §-ában foglalt s a kutatóval szemben fennálló korlátozásoktól eltekintve), nem gátolhatja az ingatlan szabad használatát, csak az a kérdés nyomul előtérbe, hogy az ellenérdekű felek közt ki lesz a kártérítésre kötelezett, vagy jogosított és mily mértékben. Már itt is felvetődhetik a kutatásra jogosított kártérítési joga a rosszhiszemű külszíni tulajdonosokkal szemben. A bányatörvény 17. §-a bizonyos korlátokat szab a kutatásnak, amit a gyakorlatban a 74766/1903. P. M. sz. döntés a bányaműveléssel kapcsolatos külszíni talaj bontásokra általában kiterjesztett. A földalatti művelésekre (így kutató vágatokra is) pedig mintegy a 17. §. kibővítéseként kimondotta, hogy a viszonyokhoz képest esetenként kell meghatározni, hogy valamely feltétlenül biztosítandó kültárgy védelme a földalatti bányaműveléssel szemben mily intézkedéseket kíván. A törvény 18. §-a kisegítő jogszabályként kimondja, hogy ha a 17 §-ban elősorolt helyeken kívül más helyen való kutatás megengedhető volta ellen közérdekből nehézségek támasztatnak, afelett a bányahatóságok az érdekelt közigazgatási hatóságokkal egyetértésben határoznak. Ezek a szabályok szükségképen érvényesek a bányaadományozás folytán megindított bányamüvelésnél is. A bányatörvény 54. §. c) pontja szerint: ,,A bányajárás feladata ...c.) minden köztekintetbeni s az érdekelt földbirtokosokhozi viszonyokat kinyomozni." Bár itt semmi utalás nincs sem a törvény 17. sem a 18. §-ára, azonban ezen szakaszok itteni analóg alkalmazása ellen nehéz kifogást emelni, sőt a tényállás a hasonlósága folytán egyenesen utal azok igénybevételére. Igazolja ezt a később idézett 1248361910. P. M. sz. döntés is. A bányatörvény 123. §-a szerint: „A bányaadományozás által annak birtokosa kizáró jogot nyer nemcsak azon nemű ásványoknak, melyeknek feltárására az engedélyt kapta, hanem bárminemű fenntartott ásványok mívelésére, melyek a neki adományozott vájna, vagy külmértéken belül előfordulnak." I Fentebb már említettem, hogy szénbányára történő adományozásnál a földbirtokosi beleegyezés, illetve, hogy a szénkiaknázási jog a kérelmezőt illeti, igazolandó, tehát az idézett 123. §. ezzel az előfeltétellel változatlanul fennáll. Ezt az általános rendelkezést csak két helyen lehet áttörni: a) a régebbi külmértékes jogai, valamint b) a fenntartott ásványokra korábban nyert bányatulajdon nem csorbítható. Ha azonban ily idősebb bányajogosítványok nincsenek, akKor a széntelep kiaknázására nyert adományokmány feljogosítja a adományost a többi fenntartott ásvány kiaknázására is anélkül, hogy erre újabb adományt kellene kérnie. A bányaadományozással a megadományozottnak a szénkiaknázásra vonatkozó bányaurjogra ezen jog tartalmi csökkenése nélkül átalakult a kitermelhető szénre és a fenntartott ásványokra vonatkozó tulajdonjoggá s az esetleg telekkönyvileg bekebelezett szolgalmi joga (ezen jog törlésének kötelezettsége nélkül) szintén telekkönyvezés : bányatelekkönyvezés tárgyát képező bányatulajdonná. A telekkönyvi rendtartás szabályai irányadók egyedül arra, hogy ha valamely területre, amelyre az adományozás szénkiaknázási joga telekkönyvileg biztosítva van, az adományozás megtörténte a bányaművelés megszűnése után az ellenérdekű felek töröltethessék az ingatlant terhelő ezen dologi hatályú jogot. Ma egy, a telekkönyv B. lapján bekebelezett ilyen szénkiaknázási jog elvileg örökéletű, olyan forma, mint pl, az árvédelmi társulatok javára bekebelezett ármentesítési díjak, holott a szén leművelése után ennek a jognak tényleges értéke már nincs, de mégis a bekebelezett teher bénítja az ingatlanforgalmat s csökkenti az ingatlan értékét. Azok a jogkövetkezmények, melyek a szénkiaknázási jog bekebelezése esetén a külszíni tulajdonosokra nézve ezen jog bekebelezésének időpontjától kezdve állanak fenn s amelyeket lentebb a jogosított Kártérítési igényre nézve felemlítettem, ha a szénkiaknázási jog bekebelezve nincs, a jóhiszemű külszíni tulajdonosokra nézve, vagy ha az adományozás a Iö6z21862. sz. udvari rend. 4. p. alapján történt, csak az adományozás időpontjától állanak be, de nem oly feltétlenül, mintha a szénjog be lett volna kebelezve. Pl. Ha a szénkiaknázási jog nincs bekebelezve, akKor az adományosnak harmadik jóhiszemű külszíni tulajdonossal szemben nem lesz kártérítési igénye azért a szénért, amit a művelés folyamán az élet- és vagyonbiztonság megőrzése céljából védőpillérként bent kell hagynia, míg ha a szén jog be van kebelezve, ez a Kártérítés őt az ingatlan mindenkori tulajdonosával szemben megilleti a bekebelezés időpontjától, akár kutatásról, akár művelésről van is szó. Ettől az eltolódástól eltekintve, amely tisztán magánjogi kártérítési kérdésekre vonatkozik, a bányaadományozás, a bánya tulajdon s bányaművelésre vonatkozó szabályok nem különböznek aszerint, hogy az adományozás szénre történt-e vagy más fenntartott ásványra, sem aszerint, hogy az adományos a a földtulajdonos-e vagy annak engedményese, sem aszerint, hogy a szénkiaKnázási jog be van-e kebelezve, vagy sem. A bányászati jogosítvány tulajdonosát netán terhelő kártérítési kötelezettség eldöntésénél az adományozás időpontja dies a quo és dies ad quem. Ezt világosan Kimondja a bányatörvény 106.