Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Laky Dezső: A magyar egyetemi hallgatók statisztikája [könyvismertetés]

(27) MISKOLCI JOGÁSZÉLEI u letet, mert „lllemszabályi kioktatásait tartsa meg a nálánál alacsonyabb körökben mozgók részére" kifejezés nem büntetendő.) Tehát egy felügyeleti hatóságra sem lehetvén hát. ranyos, hanem csak előnyös a túlzott szigor, az nem tehet magáévá olyan enyhe elvet, hogy nincs sikeres panaszhoz joga annak, akinek egy téves körülmény tudomására jutott és ,annak idején orvoslására a lépéseket meg nem tette; sem pedig nem tehet magáévá olyan enyhe elvet, mely szerint valamely határozat, intézkedés hiányossága ellen nem lehet sikerrel felszólalni, panaszt tenni, ha nyilvánvaló, hegy sem az ügy elintézésére befolyással, nem volt, sem a panaszlóg'ogait nem érintette; nem tehet magáévá olyan elvet, ami a végrh. törv. 179. §. utolsó előtti bekezdésében foglaltatik, hogy t. i. nem kézbesítésért psak az .panaszoih'at, aki részére a kézbesítés elmaradt;") nem alkalmazhat olyan enyhe elvet, mely szerint: a mulasztó ,és tévedő egyén nem vonható felelcis'égie, h a mulasztás és tévedés és a bekövetkezett sérelmezett eredmény közt okozati összefüggés nincs.0) Már most, minthogy már természeténél fogva a telekkönyvi szak .legjobban rászorul úgy az időre, mint a figyelemre7) s níinthogy itt az intézkedések rendszerint külön-külön és nem valamely véghatározatban pánaszolhatók s minthogy idő és nyugalom hiányában és eontradiktorius ieljárás hiányában a téi yedések és elnézések valószínű százaléka sokkal nagyobb, mint más ügyszakoknál, s minthogy a feljelentésekre könnyen intézkedő felügyeleti szigor benső természeténél fogva, ,a telekkönyvi paríaszok túlértékelésében aránytalanul könnyebben megtalálja a maga működési területét, mint más szakokban : ennélfogva világos és önként értedődő az a megfigyelés ,(Tkvi Szaklap 4. sz., 50. 1.,,18. sor), hogy a bírák — eltekintve a fentebb említett jártasság kisebb mértékétől — menekülnek a telekkönyvi szaktól, amire neMk nagyobb esélyeik, vannak, mint a •telekkönyvvezetőknek. Megáll api ható tehát, hogy a telekkönyv a társfoglalkozások közt felelősség szempontjából a legveszélyesebb. , Azonban dicséretére legyen mondva magának a telekkönyvnek, — habár eddig .eredmény nélkül hogy ez az a szak, melybdn céltudatos munkával a jövő generáció .munkaterhét le lehetne csökkenteni nagyobb nehézség nélkül, oly mértékben, ami más szakoknál lehetetlen. A nehézséget a telekkönyvek számának a birtokosok számához képest ijesztő emelkedése okozza, aminek kellő mederbe szorítása volna a kezdete énnek a munkának8) olyaként, Jiogy =) Lásd a Miskolci .Togászélct 1931. sz.cptpiiil.or—október 7—8. száma 12. (56) oldalán közölt jogesetet, mely iszerint: a B. Ü. Sz. 86. §• 5- P- szerinti megintési ok: valameJy félnek határnapról nem értesítése, ha azon meg is jelenik. «) Előbbi esetekben a sérelmet egy feljelentésekkel foglalkozó csödtömeggondnok az által szenvedte, hogy illetményeit s a csődtömeg elleni követeléseit letiltó' személyes hitelezői a kiutalásról! értesítve lettek s így alkalom adatván nekik a ^folyamodásra, -meggátolhatták azt, . hagy a t.ömeggondnok pénzhez, jusson, miért is tömeggondnok a kiutalások lassuságál panaszolta. (Lásd Tky Szaklap 1931. június 6. sz. 226. lap utolsó, bekezdés.) , , • _. .. rr. . ') Lásd: Telekkönyvi hivatal tudósító szobája Baján. Ik.i Szaklap 1930. okt. 10. sz. boríték. . 8) Most nem lehetne statisztikát készítem arról, hogy hány tkvi tulajdonos van, mert a tkvi tulajdonos a tkvi mutatóban le egyzésínkint annyiszor, ainennyiszer előfordul . hogy a hasonncvück közül ki az azonbs: a mutatóból nem lehet tudni. az illetéknek a ,végz'ett munkához arányosítása és földjutalékra önkéntes zálogjogi bekebelezés megtagadása által kényszeríttessenek a telekkönyvi tulajdonosok telekkönyveik rendezésére. tsőt betéteik rendezésére, mert hiszen az 1927:XXX1V. t.-c. hivatalos elismerése annak, hogy a betétek is el tudnak íomlani.11) A tdjogi és zjogi bejegyzéseknek más b> jegyzésekkel, pl. törlésekkel, egyesítésekkel halmo zása, mit a tkvi rdts. 123. §-a — ,nem száímolva ilyen viszonyokkal — megenged, eltiltandó, tessék a telekkönyvet előr'e rendbs hozni; a Tkvi Szaklap 1932. 4. számában (60. 1.) helyesen előadottak szerint is a telekkönyvvezető a halmozottság áldozata lett.1") Mészöly Endre dr. ^yLaky Dezső: .1 mnfft/m- i/pjétemi hallgatók 'SÍQ.ttszmeájá. A in. kii', vallás és közoktatásügyi Miniszter megbízásából szerkesztette a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1931. 104. 74 kp. Egy nemzet életében alig van fontosabb pro•jltlma, mint az, hogy a szellemileg élen álló réteg felfrissülése, utánpótlása minőségben és számban kielégítő-e? A minőség fontosabb! A számbeli utánpótlás hiányáról amúgy sém beszélhetünk. Hiszen világszerte éppen az okoz'nyugtalanságot, hogy az elhelyezkedni nem tudó intellektuális réteg feltorlódása a szellemi munkapiacon a kínálatot nagyon is megnövelte. Igaz, hogy a túlzsúfoltság még az indokoltnál is érezhetőbb, .sokszor — legalább részben — látszólagos is,'mert egyes társadalmakban a fiatal rétegek érvényesülése elé az indokoltnál nagyobb és merevebb torlaszok állíttatnak. Pedig nem kétséges, hogy az a konzerválás, amelyik • lért pozíciók rosszúl értelmezett védelmének, sőt kiszélesbbítésének jogcímén ") Tkvi Szaklap 1931. 6. sz. 228. 1. ut. "') Lásd még: Szerző: Egyszerűsítés a zjog és kiskorúság törléseknél (Tkv folyóirat 1916. május, 5. sz. 69. 1.). A rossz tkvi névmutatókról (Tkv. folvőirat 1917. júl.— aug. 7—8. sz. 59. 1.). Illeték felemelés (Magyar Jogélet 1920. aug. 15. 13. sz. 4. 1.). Telekkönyvi pótbíró (Bírák és Ügyészek Lapja 1928. ápr.— júl. 2. sz. — Az itt említett, ügyvéd azonos a 6) alattiban említettel, a „szakíró" kifejezést a B. Ü. L. szerkesztője szúrta be egy más kifejezés helyett. Ebben az esetben az illető C'södtömeggondnok, illetve ügyvéd azért haragudott meg, mert egy teljesen megnyert perben saját féllel szemben többletköltség nem lett részére megállapítva, miért is azt panaszolta, hogy ez zsarolás a tkvi pótbíró fizetésére, melyre azért van szükség, mert a tkvi bíró elhanyagolja teendőit. Tipikus példája a nagyobb telekkönyvi felelősségnek, polgáriban haragszik, tkv-ben támad. Más esetben az illető ügyvéd azért haragudott meg és tett tiltott .tanácsadásért feljelentést, mert a tkvi hatóság beállított egy gyerektartási perből folyó árverést mikor megtudta, hogy megváltoztató felsöbírói íték'it van, holott az adós már fizetni készült « így az ügyvéd elesett olyan jövedelemtől, melyet mint tartásdijat a megváltoztató ítélet dacára sem lehetett volna tőle viszszakövetelni). Jogbizonytalanság a keretbiztosítéki kamat körül. Tényleges birtoklás esetei. (Tkvi Szaklap 1929. ápr. 4. sz. 41. 47. I.) Perodázá.sok. (Pestvidéki Jogélet 1930. júl. 2.3., 4—6. sz. 6. ti ivégén.) Telekkönyvi krónika 1931-ig. (Tkvi Szaklap 1931. jún.. 6. sz. 219. 1. Helyesbítése a következő 7—8. szám borítékán.) Ingatlan zárlatok. (Miskolci Jogászélet 1931. szept.—okt.. 7—8. sz. 11. (55) 1.) Egyetemleges jelzálogjog — nem egyetemleges. (Tkvi Szaklap 1931. szept.—okt., 9—10. sz. 268. 1.) Jelzálogjog rövidített bejegyzése. .Tkvi Szaklap 1931. nov. —dec., 11—12. sz. 302. 1.)