Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Tilos és erkölcstelen szerződések. (M. M. T. J . 972-978. §.)

Nyolcadik évfolyam. ? 3—4. szám. Miskolc, 1932 március-április MISKOLCI JOGÁSZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július és augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Horthy Miklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR- SZTEHLO ZOLTÁN jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár ELŐFIZETÉSI Dl Ji Egész évre 7 pengő, félévre 3*50 pengő. Egyes szám ára )'— pengő. TARTALOM: Dezső Gyula dr. kecskeméti jogakadémiai tanár: Tilos és erkölcstelen szerződések (M. M. T. J. 972— Í)7S. j.) - Báró Fiedler Sándor dr.: Az Alandszigetek kérdése a Nemzetek Szövetsége Tanácsa előtt. — Mészöly Endre dr. s/.iráki kii-, járásbíró: Telekkönyvi felelősség. KÖNYVSZEMLE: Schneller Károly dr.: Laky Dezső: A magyar egyetemi hallgatók statisztikája. — Hacker Ervin dr.: Roesner Ernát: Die internationale Kriminalstatistik in ihrer methodischen Entwiekelung. — Bortnyik Lajos dr.: Baranyay Károly dr.. Magyar büntetőjogtörténet II. kötet. — JOGAKADÉMIA HÍREI. — HTREK Tilos és erkölcstelen szerződések *(M. IYL T. J. 972—978. §.) 1. A szerződési szabadságnak a lehetetlenségen kívül egyetlen korlátja az, hogy nem lehet kötelem tárgya oly szolgáltatás, amely jogilag, vagy erkölcsileg tilos. Jogi tilalom csak kifejezett lehet, tehát csak tételes jogszabály (törvény, kormányrendelet, helyi statum) tartalmazhat jogi tilalmat;1) ezek tehát tax,ative vannak felsorolva, csakhogy a taxatio nem egy helyen történik, hanem számos és legkülönbözőbb jogszabályokban szétszórva; összeszedni őket meddő fáradság volna, mert ilyen tiltó jogszabályok minduntalan újonnan keletkeznek, a régiek megszűnnek, úgyhogy szinte lehetetlen valamennyit számon tartani.2) Nemcsak a magánjogi, hanem a bűntető, közigazgatási, pénzügyi, stb., stb. törvények és rendeletek százai tartalmaznak olyan tiltó jogszabályokat, amelyeknek hatásai és következményei a kötelmi jog területén érvényesülnek.')4) Ez a hatás pedig abban áll, hogy az olyan szerződés, amely jogilag tilos egyben — szabályszerint — semmis és nemcsak bírói ') M. M. Tj. 072. §. 1. bek. „Törvényes tilalomba, ütköző szerződés. A mennyiben a törvény mást nem rendel, semmis." Törvény alatt itt minden tételes jogszabály értendő. •) Ezért megtévesztő az, ha valaki úgy adja elő ezt a kérdést, hogy törvényileg tilos ügyletek a következők, mint pl. Zlinszky—Reincr tflO. old. 4. pont a—c, amelyek csak példák, de ta.xatio gya.nánt tűnnek fel. 3) Helyesen jegyzi meg Almási (34. old.), hogy gazdasági válságok idején a kötelmek három korlátja erősen ingadozik, némely vonatkozásban szigorúbbá, másban, lazábbá válik; és perjig — amint a tapasztalatok igazolják — a törvényes tilalmak sz.aparodtak, az erkölcsi korlátok lazultak. 4) Általában tilos az olyan ügylet, mely a közjogba, nemzetközi jogba, egyházjogba, büntető jogba, perjogba, egyszóval a közrendbe ütközik, öser 120. old. b. védelemben nem részesül, hanem sokszor még büntetéssel is jár. A jogi tilalmakat sokszor a pillanatnyi szükség" ) szüli és annak elmúltával hatályon kívül szokták helyezni ; sőt vannak olyan tilalmak, amelyek csak bizonyos határidőre szólnak és ennek leteltével automatikusan megszűnnek. Kérdéses, hogy érvényes-e az olyan kötelem, melynél a szolgáltatás az ügyletkötés idején törvényes tilalomba ütközik, ellenben a teljesítés idején már nem? A M. M. Tj.c) szerint igen, de csak „arra az esetre", ha a törvényes tilalom megszűnik. A quod ab initio... elve alapján ez nem volna lehetséges, mert amely jogügylet tilosnak és érvénytelennek született, az végig az marad.7) Ezért talán szabatosabb volna az a szövegezés, hogy „arra az időpontra". Sok esetben azért tilalmaz a törvény valamely ügyletet, mert az a jó erkölcsbe ütközik; ilyenkor a törvényhozó az erkölcs parancsát (tilalmát) jogszabály erejére emeli, függetleníti a bíró erkölcsi felfogásától, illetve arra „ráoktrojálja" a saját erkölcsi felfogását.8) Viszont a törvényhozóról nem tételezhető fel, hogy olyasvalamit parancsolna, vagy tiltana, ami a jó erkölcsökbe ütközik.9) A tilos jogügylet a jogvédelem minden irányából valósággal ki van közösítve; annak sem létrejötténél, sem teljesítésénél bírói, közjegyzői, telekkönyvi hatóság sem semmilyen közhatóság közre nem működhetik és segédkezet nem nyújthat és mindezek kötelesek az ügylet tilos voltát hivatalból észlelni.10)n) A tilos ügyletek felsorolása túlmenne a jelen dolgozat keretein. 5) Közgazdasági érdek, munkásvédelem, a termelés, vagy fogyasztás biztosítása, az állam pénzügyi érdekei, stb. 6) 072. $. 2. bak. 7) Pl. széninség idején a kormány rendeletileg megtiltja, hogy egy család 30 napon belül 10 Mm. szénnél többet vásároljon és evégiből szénjegyeket boesájt ki. Valaki mégis 50 Mm. szenet rendel, 8 napi szállításra; ez az ügylet érvénytelen iné^ akkor is, iha a kormány 8 napon béliül váratlanul megszüntetné a. széntilalmat. Ha ellenben a 30 nap utáni időre rendéli, amikor a felek tudomása szerint a tilalom már nem lesz hatályban, akkor az ügylet érvényes lesz. Magyarázat: a törvényes tilalmat megszegni nem szabad és a véletlen nem kötelemkeletkeztetö, vagy megerősítő tény; ellenben provideálni arra az időre, amikor az ügylet már megengedett lesz, kétségtelenül szabad. 8) Steinbach 20. old. •) Alku tárgya nem lehet, ami magában lehetetlen, arai törvénybe ütközik, ami erkölcsi tekintetben vétkes; ilyenekben a bírói kényszerítés „merő képtelenség, vagy szörnyű méltatlanság volna". (Frank 580. old.) ™) Oser 149. old. b. 'így pl. a korcsmai hitel, melyről ná lünk az. 1883:XXV. t.-c. 22. fit módosító 1928:IT. t.-c. 7. J-a akként intézkedik, hogy az elfogyasztott szeszes ital ára iránti