Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Tilos és erkölcstelen szerződések. (M. M. T. J . 972-978. §.)

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (18) 2. Semmis a jó erkölcsbe (vagy a közrendbe) ütköző szerződés.12) Ez a jogszabály amilyen lakonikus, olyan természetes. A törvényhozó úgy véli, hogy fölösleges minden további fejtegetés, ami ezen felül van, az már a bíróra tartozik; ugyanezen okból a jó erkölcsök meghatározását (eme jogi vonatkozásban) sem a törvényben, sem a bírói gyakorlatban nem találjuk, de nincs is rá szükség, mert az ott él minden kulturembernek lelke mélyén, részben vele születve, részben bele nevelve. Ismeretesek a legfőbb erkölcsi parancsok: úgy élj és cselekedjél, hogy az emberiség ne csak eszköz, hanem egyben cél is legyen szemedben; szabadságoddal pedig úgy élj, hogy embertársaidnak is módjukban álljon saját szabadságukat kifejteni.13) A jó erkölcs nem más, mint a társadalomnak magasabb értelemben vett egoismusa.14) Amilyen visszatetsző a nyiltan hangoztatott, vagy kirívó egoismus az egyes egyén részéről, annyira tiszteletre méltó lehet ugyan az, ha valaki a közület érdekében harcol előnyökért.1 ) A N. P. Tvk. Ind. (II. 727.) úgy írja körül, hogy: „Anstandsgefühl aller biliig und gerecht Denkenden".16) A jó erkölcsökbe való ütközés megállapítása tehát sem a feleknek, sem a bírónak egyéni felfogástól, hanem a társadalom igazságosan és méltányosan (egyszóval: emberien) gondolkodó tagjainak általános felfogásától függ, alapul véve egy átlagos zsinórmértéket, de nem figyelmen kívül hagyva, valamely társadalmi réteg (hivatási kör, pl. orvosok, ügyvédek, kereskedők), esetleg szigorúbb felfogását sem.17) Tény, hogy a jó erkölcsökről való felfogás koronként és nemzetenként hihetetlen változatokát, sőt ellentéteket mutat, pl. a régi görög jogban a tudománynak, vagy a filosofiának pénzért való árusítása époly erkölcstelen volt, mint a szerelemé.18) Adósok börtöne, rabszolgaság, vérbosszú, párbaj, stb., stb. kérdésében az erkölcsi felfogás száz és százféle variatiot mutat. Bizonyos, hogy a jó erkölcsök fogalmában fontos követelés bíróilag nem érvényesíthető ós sem az adósnak, sem jogutódjának követelésébe még beszámítani sem lehet. Érdekes, hoigy aki az ilyen, vagy pl. kártyából, játékból, fogadásból eredő tartozását nem fizeti meg, az viszont társadalmilag esik a legsúlyosabb elbírálás alá; ezekben a kérdésekben a törvény és :\ társadalmi erkölcs között éles disharmonia van. De van erre példa a büntető törvényben is: aki párbajozik, azt a bíróság megbünteti, aki viszont megtagadja a lovagias elégtételt, azt kigolyózzák a kaszinóból. így * Kúria 484/1915. sz., ahol az is ki van mondva, hogy az ügylet tilos volta nem tény, hanem jogkérdés. n) M. M. Tj. 973. J. ") Swoboda 32.-33. old. Kant nyomán. ") Ihering: „Zweck im Recht" IL k. 195. old. w) „Sacro egoismo". 1. még iSteinbaeh 76. sk. ol<l. ") Ezt erősen támadja Ehrenzweig (50—52. old.) az egész fogalmat ki akarja küszöbölni a jogszolgáltatásból, mint teljesen határozatlant, 'bizonytalant és ingadozót; helyette azt ajánlja, hogy a bíró kutassa a törvényhozó szándékát és a törvényekben mutatkozó hézagokat ennek és az egészséges szociális érzéknek megfelelően egészítse ki. (Hasonlóan Dernburg Bürg. Reeht I. 125. Űe egyik sem. mutatja ki, ihogy „az egészséges szociális érzék" mennyiben exactább meghatározás, mint pl. a tisztességérzet?) TI. ott felkiált: melyik erkölcsöt alkalmazza a bíró, a keresztyént, vagy más vallásút. Kant., ^Schopenhauer, vagy Niezsehe morálját? Erre a kérdésre alább megadjuk a választ. ") Tuhr 2i28. old. V. és 49. 'a. jz. ») L. iSteinibach 56. old. Idézve Srtkratos, Xenophon, "Plató müveiből, szerepet játszik a szociális érzék,19) de ugyanolyan mértékben a becsület, a tisztességérzec, a szemérem, a méltányosság, a bizalom, a hűség, a nemi élet tisztasága, a házasság szentsége, az emberszeretet, istenfélelem, stb., stb., amelyek külön-külön és együttesen alkotják az erkölcs gyűjtőfogalmát. Amint a matematikának vannak alapigazságai, axiómái, ép úgy a jognak is; ez utóbbiak legegyszerűbb formáikban azonosak az erkölcs parancsaival.2") Nincs jog igazság nélkül, nincs igazság erkölcs nélkül, nincs erkölcs szeretet nélkül, olvassuk a nemrég elhúnyt Pollák Illés fölött megtartott egyik emlékbeszédben.2') A tisztúlt erkölcsi felfogásnak benn kell élni az ember belső énjében; annak törvényeit önként, saját magától, szabad akaratából, belátásból kifolyólag kell követnie, arra valakit kényszeríteni: benső ellenmondás, mert valaminek tevése, vagy abbanhagyására lehet valakit kényszeríteni, de arra is, hogy az neki belső meggyőződése, akarata és célja legyen, kényszeríteni semmiféle emberi hatalommal, még a kínpaddal sem lehet.22) Viszont, hogy az ügylet erkölcstelen volta jogilag releváns legyen annak feltétele, hogy annak olyan külső, objectiv ismérvei legyenek, melyekről a másik fél tudomással bír, vagy a körülményekből kitűnőleg bírnia kell.23) Az erkölcstelen ügyletek t taxatíve felsorolni, vagy ccdificalni teljességgel lehetetlen; csak példákat lehet rá felhozni, melyek úgy a bírói gyakorlatban, mint a tankönyvekben bőségesen fordúlnak elő. Az erkölcs fogalma nagyrészben relatív és egyes korszakban, országokban, népek, politikai, gazdasági, társadalmi, vallási és egyéb tényezők összhatása szerint oly lényeges változásokon megy át, hogy legcélszerűbb ennek a kérdésnek elbírálását a bíróságokra bízni, mert a bíró polgártársai között élve, leginkább képes a concret esetben azt megítélni.24) 25) A M. M. Tj. 974—977. §.-aiban felsorolt néhány typikusan erkölcstelen ügyletet, melyeket ezért semmisnek nyilvánít; ezek tehát nincsenek a bíró discretonarius hatalmára bízta, ezek erkölcsileg, egyben törvényileg tilosak. Természetesen ez a felsorolás sem taxativ, csak exemplificativ, épúgy, mint az 0. P. Tvk. 879. §-ában felhozott négy eset.20) Még jó néhány fordúl elő egyes törvényekben, de túlnyomó részben csak a bírói gyakorlatban. Ezáltal a bíró hihetetlen nagy hatalomhoz jut. Lelkiismerete ugyancsak kemény próbáknak van kitéve, botlások, tévew) BbbÖl születtek a. munkásvédelmi törvények, a végrehajtási korlátozások, a kényszeregyozségi intézmény, a versenytilalom megszorítása, stb., általában a gazdaságilag gyengébb osztály védelme. x) A törvények magyarázatánál az O. V. Tvk. 7. J.-a végső sorban a természetes jogi alapigazságokat („natürliche Rechtsgrundsátze") írja elő. a) Baracs Marcell. ") Hasonlóan Swoiboda 31. old. Kant nyomán. Hasenöhrl 426. old. Tehát az ügylet célzata is elkölcstelenné tehet egy ügyletet, de- csak ha az ismeretes a másik fél előtt. A de internis non iudicat ipraetor elve itt is érvényesül. !J) Fodor UI. 131. old. *) A Ibíró lelkülete, műveltsége, tapintata, emberismerete, olvasottsága, társadalmi együttérzése, ha nem is teljes, de viszonylagos garantiat nyújt és zsinórmértékül fog neki szolgálni a múltban — természetesen csak «, közelmúltban — kialakult állandó bírói gyakorlat. ) ..Inisbesonderei" szóval jelzi az osztrák törvény, hogy ezek csak egyes kirívóbb esetek, amely jelzés a mi törvényünkben i> helyén való volna.