Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Jancsó Benedek emlékkönyv [könyvismertetés]

Í6 S1ISK0LCI JOGÁSZÉLET (16) azt a tévedést igyekszik eloszlatni, hogy e korszak nemzetiségi politikája folytán vesztettük el az országot és nemzetiségeinket. A „nemzetiségek", mint ilyenek a világháborút befejező békeszerződések előtt nem lehettek nemzetközi jogok alanyai s minden nemzet belátása szerint bánt el velük. Azóta azonban, mint „nemzeti kisebbségek"-nek jogait nemzetközi szerződések szabályozzák s a Nemzetek Szövetsége védelme alatt vannak. Mindezek ellenére az utódállamok a magyar kisebbség jogait mindinkább igyekeznek meghiúsítani. Az Emlékkönyv munkatársai a nemzetközi jogtudomány fegyvereivel szállnak síkra a kisebbségek védelmére. Buza László igen kimerítő tanulmányban foglalkozik a kisebbségi nyelveknek a magánéletben való szabad használatával kimutatja, hogy a kisebbségi nyelveknek a magán- és üzleti életben való eltiltása nemzetközi-jogellenes. Ajtay Gábor a kisebbségek nemzetközi jogvédelmét ismerteti, Szász Zsombor a kisebbségi jogvédelem állami megszervezését, szakbíróságok felállítását sürgeti. Külön cikk foglalkozik az erdélyi magyar kisebbség „konkrét panaszaival a Nemzetek Szövetsége előtt"; többek között az eperjesi jogakadémia nagynevű volt profeszorának, Réz Mihálynak panaszával. Móricz Miklós Románia tőkepolitikájáról ad érdekes jellemző pénzügyi tanulmányt, míg a budapesti egyetemi könyvtár fiatal könyvtárnoka, Moravek Endre Csehszlovákia mai helyzetéről ír széles nemzetközi politikai látókörrel. Szász Béla S7. erdélyi magyar kisebbségnek reálpolitikát ajánl. Meg kell szervezni a mai Romániában a magyar kisebbség programját és harci frontját, a magyarság megrokkant gazdasági erejét bankok, gyárak megszerzésével pótolni s kulturautonomiát kiharcolni. Magyar egyetem, közép és alsófokú oktatás rendezése, színészet, szabad oktatás megszervezése a főbb irányelvek. Vitéz Nagy Iván, aki már ismertté tette nevét néhány alapos nemzetközi jogi tanulmányával, terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarság világstatisztikájával. Thirring, Pogány, Krisztics, Kovács Alajos, Mozolovszky stb. statisztikai monográfiáinak alapos és kritikai áttanulmányozása, az egyes külföldi államok adatainak felhasználása, végül saját adatai és becslései alapján kimerítően tárgyalja az érdekes témát s a magyarság' területi és számszerinti megoszlását a szöveg közé illesztett térképekkel is illusztrálja. A világ egész magyarságának biológiai feltárását müvében — adatok hiányában — nem adhatja, de nem is ezt tűzte ki célul. Szükségét érzi azonban ily irányú alapvető munkának is a tárgy fontosságánál fogva. Magyarok alatt a szerző a magyar anyanyelvű, bármilyen állampolgárokat érti. Sorra veszi a fontosabb európai államokat és részben az illető állam népszámlálási adatai, majd ezeknek korrigálásaképpen más adatok és a háború előtti Nagymagyarország népmozgalmi adataival való összehasonlítások és becslések alapján állapítja meg az egyes államokban élő magyarok hozzávetőleges számát. Amerika békebeli bevándorlási statisztikája még csak elfogadható, bár több tekintetben téves lehet — annál kevésbbé megbízhatók azonban különösen az utódállamok néprajzi adatai, amelyek önkét érthetőleg a magyarság számarányát igyekeznek nyíltan és burkoltan elnyomni. A csehek, jugoszlávok, románok ugyan szépíteni, illetve indokolni igyekeznek a magyarság csökkenését a tisztviselőknek az anyaországba történt tömeges kiköltözködésével, a magyar anyanyelvű zsidók részbeni magyarság-megtagadásával, továbbá azzal, hogy sokan, akik magyaroknak vallották azelőtt magukat, most már „nemzeti öntudatra ébredtek", mint régi nemzetiségek. így mutat ki a csehszlovák népszámlálás a Felvidéken 33 százalékkal kevesebb magyart, mint a megszállás előtt. Holott megbízható adatok szerint mai nap is a Felvidéknek egyötöde, a Ruténföldnek egyhatoda magyar. A közigazgatás is elősegíti a magyarok gyengítését, a mai zsupánsági beosztás a magyarokat területileg szétszakítja egymástól. De a cseh statisztika szerint is több mint háromnegyedmillió magyar él cseh impérium alatt kisebbségben. Jugoszláviában mintegy hatszázezer, Romániában majdnem kétmillió magyar él, ideszámítva a moldvai, bukovinai és bukarestkörnyéki magyarokat, akik mint pld. a csángók, jórészt régen kivándorlottak utódai. Európa többi államai közül békében legfeljebb Ausztriában és Bulgáriában volt nagyobb számú magyar, most már az is nagyon megfogyott. Olasz-. Görög-, Németországban és Spanyolországban elenyésző, pár száz, legfeljebb egy-két ezer a magyarok száma, annál nagyobb azonban Amerikában, főleg az Egyesült Államokban. Szerző itt közli a kivándorlási statisztikákat, melyek 1860-tól kezdve állnak rendelkezésre s ebből megállapítható, hogy ettől kezdve több mint félmillió magyar vándorolt ki r,7 Egyesült Államokba. Figyelembe véve a visszavándorlást, népszaporodást és egyéb népmozgalmi adatokat, máig is majdnem félmillió magyar él az Egyesűit Államokban. Ezzel szemben Kanadában legfeljebb félszázezer. Délamerikában, Argentínában található a legtöbb magyar — mintegy tizenötezer . a többi államokban, mint Braziliában, Kubában, Urugvayban néhány ezer, Mexikóban, Peruban csak néhány száz. Afrikában mindössze egy-két ezer magyar él, azok is főleg Egyiptomban. Ázsiában a háború előtt elenyésző volt a magyarok száma, most azonban megszaporodott; Törökországban mintegy háromezer magyar él, Kínában is van egy-kétszáz, főleg volt hadifogoly. Ausztráliában és Óceániában mindössze néhány magyar van, akik újabban vándoroltak ki. A csonkaországi magyarok mai számát szerző 7,920.000-re teszi, s ez adattal együtt az egész világon mintegy 12,030.000 magyar él. Ez a szám messze van a harmincmillió magyar ábrándjától, azonban itt a Kárpátok medencéjében így is súlya kell, hogy legyen. Az alapos, az utódállamokkal szemben is tárgyilagos, de mély hazafias érzéssel megírt tájékoztató munka után bizalommal várjuk szerzőtől az egész világ magyarságának biológiai feltárását. Tornán Kálmán ár. Tulajdonos a miskolci ev. jogakadémia. A lap kiadását intézi Bortnyik Lajos. Telefon: 10—64. Postatakarékpénztári csekkszámla száma 38.256. Nyomatott Ifj. Ludvig és Janovits könyvnyomdájában, Miskolcon