Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig

(31) MISKOLCI JOGASZÍLET Í5 gyarapodást. Kovács Alajos,42) nemkülönben gróf Klebelsberg Kuno") cikkeikben egyaránt rámutatnak arra, hogy városaink és nagyobb lélekszámú községeink — Budapest környékén, valamint az egyetemi székhelyeken kívül — mennyire kevéssé kielégítően növekedtek. Borsod megye városiasabb szinezetű, a nagy-töke lendítő ereje által fejlesztett községei összeségükben a virágzás, az erőteljes növekvés megtestesítői. Vannak ugyan — mint látjuk — elmaradó egységek is. (S a szaporodás kvalitásáról még mitsem tudunk.) De az ellankadóban lévő helységekkel szemben amerikai tempóval is találkozunk s az átlag — megyei viszonyokhoz mérten — határozottan kedvező. A jegyzetben felsorolt 16 helység4') karakterre nézve eltéréseket mutat egymás között. Az igazi iparos képződményekkel4') szemben ott vannak a bányászfaluk, részben a falu és város mesgyéjén álló helységek4") s azonkívül egyetlen község,47) amelyikben az iparforgalom egyik alcsoportja sem jut elhatározó többségre. Ha e három jellegzetes alcsoport népszámát és gyarapodását elkülönítve vizsgáljuk a következő eredményekre jutunk: volta túlnyomóan (50%-on felül) iparforgalmi jellegű községek közül az lélekszáma gyarapodása 0, , 1920 1930 '1920-1930 /0"Dan iparos bányász vegyes \ jelleg községek 39.472 14.064 2.095 47.853 14.773 2.621 8.381 2123 708 5.04 526 25.11 együtt 55.631 65.247 9.616 17.29 A teljesen bányászjellegű falvaknak főleg az említett Sajókazinc48) gazdasági katasztrófája viszszavezethető szegényes szaporulata jelzi, hogy a nagyipar Borsodban biztosabb, erősebb megkötője a népességnek, mint a bányászat. A „vegyes" kategóriát csak egy falu képviseli s ezért megjegyzést sem lehet fűzni ehhez az adathoz. Tény, hogy a bányászat nélkül, sőt az egyetlen Sajókazinc nélkül is egy árnyalattal még jobb szaporodást mutatna az iparforgalom megtestesítőjeként tekinthető első kategória. Mielőtt a vándormozgalom és a természetes szaporodás viszonyát tisztáznók, lássuk: miként változott a népesség abban az átmeneti községcsoportban, amely az őstermelő és iparforgalmi népességmegközelítő egyensúlyát mutatja (25—50%-os iparforgalmi lakossággal.)? A lakosság száma e 35 köz") M. Stat. Szemle 1931. 104., 105. L ") Pesti Napló 1931. március 29. és április 12. számában megjelent vezércikkek. **) Ezek a (községek a Bükkvidékröl (II.) Hámor és Óhuta, az ózdi-cserneilyi dombvidékről Arló, Bolyok, Borsodnádasd, Hodoscsépány, Járdánháza, Királdi, ózd és Sajóvárkony; a Sajó-Szuha mentéről (IV.) Disznó,shorvát, Rudabánva, Najókaza és Sajókazinc; a (VI.) Miskolc körzete Diósgyőr és Hcjöcsaba. ") Diósgyőr, Hámor, Hcjöcsaba, Óhuta, Bolyok, Borsodnádasdi ózd és Sajóvárkony; utóbbiban jelentős, a többiben — Hcjöcsaba kivételével — némi bányásznépcsség is. ") Hodoscsépány, Járdánháza, Királd, Disznóshorvát, Rudabánya, Sajókaza és Sajókazinc. Hodoscsépányban és Járdániházán az ipari kisebbség számottevő, ") Arló. 4') Sajókazinc nélkül a bányász községekben 8.77%-ot, tehát az országos átlagot már elérő szaporodás mutatkozik. Az egész iparforgalmi kategória szaporodása Sajókazinc figyelmen kívül hagyásával 18.59%-ra emelkednék. ségben49) az 1920-as felvétel szerint 36.544 volt. Tíz évvel később a lélekszám 42.637, s így a gyarapodás 16.67%, tehát csak egy árnyalattal kisebb, mint az I. csoportban s így ez a növekedési arányszám is messze felülmúlja a megyei színvonalat (11.34). A 2f>—50%-ban iparforgalmi jellegű helységeket ismét csoportosíthatjuk a szerint, hogy vájjon az iparosok, vagy bányászok dominálnak-e avagy az alcsoportok közül egyik sincs elhatározó többségben. A tagolás azt mutatja, hogy itt jóval egyenletesebb a népességnek a hármas alcsoport közt való megoszlása. Az 1920-as népszámlálás alapján e kategórián belül a bányász-őstermelő községek'") lélekszáma vezet, a foglalkozásilag erősen differenciált (ipar, bányászat, közlekedés és kereskedelem egyoldalú túlsúlya nélkül) és őstermelőkkel kevert helységek'1) előtt; az iparos-őstermelő községek52) népszáma már kisebb. E kategóriákban a szaporodási viszonyok az alcsoportok között határozottan kiegyenlítettek. Volt ugyanis a 25—50%-ban iparforgalmi népességet feltüntető helységek közül az oldalt jelzett alcsoportokban a iparos bányász vegyes jellegű lélekszám szaporodás 1920 1930 1920-1930 9.120 10.612 1.492 15.222 17.844 2.622 12.202 14.181 1.979 36.544 42.637 6.093 16.36 17.23 16.22 együtt Itt már egy árnyalattal a bányászközségek vezetnek a szaporodásban. Valószínű, hogy ezekben a falvakban vannak a nemrégiben feltárt, még sok reménnyel kecsegtető bányák s ezek azok a falvak, amelyekből sokszor a szomszédban lévő község bányáiba jár a lakosság, míg a bányászati keresők abszolút többségét mutató előbbi csoportban a régóta művelt bányák kincse talán kiapadóban van. Most már összefoglalva a kettős csoportot, tehát úgy az 50%-nál több, mint a 25—50% közötti iparforgalmi lakosságot feltüntető községeket és azon belül jelleg szerint is különbséget téve, a következő eredményekre jutunk: volt az összes (25%-on felüli) iparforgalmi jellegű községek lélekszáma 1920 1930 iparos bányász J jellegüeké vegyes I 48.592 29.286 14 297 58.465 32.617 16.802 gyarapodása „, , 1920-1930 ' Dau 9.873 20.32 3.331 11.37 2.504 17.52 együtt 92.175 15.799 ") A/. Alföldről Mezőnyárád. A Biikkvidékröl Bélapátfalva. Dédes, Mályinka, Monosbél, Parasznya, Répáshuta, Varbó,, Ujhuta, Uppony. Az ózdi-csernelyi dombvidékről Balaton, Bóta, Csernely, Csokva,, Center, Disznósd, Lénárddaróc, Nekézseny, Omány és Sáta. A Sajó-Szuha völgye vidékéről Alacska, Barcika, Berontó, Felsönyárád, Mucsony, Kurityán. Sajónémeti, Szuhakálló. Vad na. A Boldvamenti dombvidékről EdeJény, Felsőtelekes és Szuhogy; Miskolcz körzetéből Felíőzsolca, Mezönyék és Sajószentpéter. t0) Alacska, Berentc, Bóta, Csernely, Csokva, Center, Felsőnyárád, Felsőtclekes, Kurityáin, Lénárddaróc. Nekézseny, Omány, Parasznya, Szuhakálló, Szuhogy, Varbó Sajónémeti, Sáta és Uppony. ") Barcika, Edclény, Mezönyék, Monosbél. Répáshuta, Sajőszontpéter, Ujhuta, Vadna. D) Balaton, Bélapátfalva. Dédes, Disznósd, Felsőzsoíca, Mályinka, Mezőnyárád.