Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 9-10. szám - Grosschmid

Hetedik évfolyam. 9—10. szám. Miskolc, 1931 november-december MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július és augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Horthy Miklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR- SZTEHLO ZOLTÁN jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3-50 pengő. Egyes szám ára í'— pengő. TARTALOM: Sztehlo Zoltán dr. jogakadémiai ny, r. tanár, egyé* tetői mi tanár: GrlOBSchmid. — Szontagh Vilnius dr. jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár: A főkegyúri jog és problémaköre. — KÖNYVSZEMLE: Hacker Ervin dr.: Statistik des Deutselien Reiehs; Kriininalstatistik für das Jahr lílL'S. — (Zs.) A Nemzetek Szövetsége célja és szervezete. — Haendel Vilnius dr.: Vitéz Baroza Terenc dr.. Váltójog a gyakorlatban. — Haendel Vilmos dr.: Der Zivilpruzess in den europáischen Staaten und ikren Kolónián. —JOG AKADÉMIA HÍREI. — HÍREK. Grosschmid Ezelőtt nyolcvan esztendővel született Máramarosszigeten a magyar jogászok egyik legkiválóbbika, korunk jogászai közül messzire kimagasló jogászi lángelménk, Grosschmid Béni. A magyar jogásztársadalom nevében, az arra leghivatottabb, a Mester legkiválóbb tanítványa, Szladits Károly emlékezett meg ez alkalomból, a Magyar Jogászegylet 1931 nov. 15-iki teljes ülésén, a patriarchák korán túl, nagy munkabírása teljében élő szellemóriásról és mély szántású tanulmányban frappánsan szemléltette azt, hogy a magyar magánjog fejlődésének a történetében, milyen jelentőségű Grosschmid működése. Nem vállalkozhatunk már lapunk szűkre szabott keretei miatt sem arra, hogy Grosschmid kiterjedt irodalmi tevékenységének és mélyen szántó jogi munkásságának méltatásába kezdjünk, különösen ol> kiváló emlékbeszéd után, mint aminőt Szladits Károly klasszikus tollából olvastunk. Grosschmid irodalmi munkássága kettős irányú. Először hazai jogrendszerünk feltárására törekszik, hogy megismertesse honunk régi jogrendszerét, mert annak ismerete és megértése nélkül a mai magyar magánjogot nem ismerhetjük. Bár Grosschmid átfogó elméje az egész világ majd összes jogrendszerét ismeri, irodalmi munkásságának bevallott egyetlen célja hazai jogrendszerünk művelése. Fel akarja tárni honi jogrendszerünket, meg akarja azzal ismertetni nemzete jogászságát, hogy így aztán megfelelő alapot rakjon le a nemzeti irányú kodifikáció szátiiára. Munkásságának másik iránya, az új magánjog kiképzése nemzeti alapon. A 48,-iki törvényhozást megelőző magyar magánjog egyes intézményeinek tudományos feldolgozása terén korszakot alkotó jelf ntőségű Grosschmid működése. A 48,-iki törvényhozás, illetve az országbírói értekezlet utáni jogfejlődést nehezen lehet Grosschmid alkotó lángelméje nélkül elképzelni. A régi magyar magánjog feltárása közben domborodik ki Grosschmid alkotó zsenije. A magyar magánjog szamára, a további fejlődés irányát jelölte ki, amikor tiltakozott a modernizmus hatása alatt jelentkező, fokozottabb mértékű recipiálás ellen. Súlyos igazságokat tartalmazó írásai, a hazai jogfejlesztés helyes irányának, meggyőző kimutatása, — gondolkodóba ejtették a kodifikátoroka-. Az 1872-ben napvilágot látott, halhatatlan s a Tud. Akadémia által a Sztrókay díjjal jutalmazott, munkája a Kötelesrészről, az első lépés azon hatalmas küzdelemben, amit Grosschmid a nemzetietlen irányú jogfejlesztés ellen — hála Istennek — diadalmasan végigharcolt, és amely harcban a győzelem paimaága az a sikere, hogy a régi, fejlett, magánjogi rendszerből alakult ki az újabbkori magyar magánjog. Ma már megállapítható tény, hogy Grosschmid nélkül az ősrégi, egy évezredes nemzet évszázados csiszoló munkáján átment, nemzeti karakterrel bíró, magyar jus civile az újabbkori yraetorok jogfejlesztő katlanában megsemmisült voina, hogy helyet adjon idegen népek jogrendszereiből átvett, a nemzet vérkeringésébe at nem ment, jogintézményeknek. Gigászi erővel, egymaga egy egész világgal szemben küzd a nemzetietlen jogfejlesztes gondolata allén. Jogszabálytanában (46. i.) óva int a szükség nélküli receptiotól, mert az „sokban hasonlít a kölcsónvétel esetéhez. Aki erejéhez mérten kis kölcsönre szorul, azt nem fenyegeti az a veszély, hogy lekötöttségéből nem tud kibontakozni és saját lábára állani." Grosschmidnak köszönhetjük azt is, hogy judikaturánkat eltérítette az Optk. nyomdokaitól és bírói ítélkezésünk alapjává a magyar magánjogot téve, megindította azt a — jogfejlesztés szempontjából termékeny — folyamatot, amelyet a magyar magánjognak, modern szokásjog útján való továbbfejlesztésének nevezünk. A bírói határozatok indokolásaiban visszatükröződve látjuk Grosschmid tanításait, amelyek tehát ezen az úton mint az ő termékeny, ősmagyar jogi géniusának alkotásai, szokásjogi szabályokká váltak. Az Országbírói Értekezlet utáni időben kialakult, örökösödési és házassági vagyonjogi bírói joggyakorlat, Grosschmid szellemének nemes fémjelzését viseli magán. Grosschmid kifejtette a régi honi magánjogom annak intézményeit megvizsgálta, hogy vájjon elég erősek-e, fejlődésképesek-e s ha elavultnak tartott egy-egy jogintézményt, — bármennyire is fájt neki, — elejtette azt, mint pld. a törvényes hitbért. Azt azonban, amit az elődök által évszázadokon át kicsiszolt .ogból jónak és fejlődésképesnek ítélt, elte-