Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A csekk jogintézménye a görög-egyptomi papyrusok jogrendszerében három papyrus alapján

(55) MISKOLCI JOGASZÉLEI lí Ingatlan zárlatok Zárlatok alatt értjük úgy a ritkábban előforduló valódi zárlatokat, mikor valamely dolog vagy jog ké­pezi végrehajtás tárgyát, mint a gyakrabban előfor­duló haszonélvezet zár alá vételeket. Idézek egyelőre Lord Bacon (1560—1626) mon­dásaiból a Bírák és ügyészek Lapja idei tavaszi szá­mából. „A bíró legfőbb hivatása elnyomni az erőszakot és a csalást. Ezekhez kell hozzászámítani a makacs perlekedők pereit, melyek a bíróság túlterhelése által csömört okoznak. A bíró kiválósága akkor látszik, ha az egyik oldalon a hatalmas által gyakorolt erőszak, üldözés, ravaszkodás, pártoskodás, hatalom vagy ki­váló tanács lép előtérbe és mégis az egyenlőtlent egyenlővé teszi. Különös látvány lenne, ha az ügyvé­dek merész modora befolyásolná a bírákat, holott utóbbiaknak az Istent kell utánozniok, kinek széké­ben ülnek és aki „a kevélyeknek ellenök áll, az aláza­tosaknak pedig kegyelmet át." (Jakab apostol levele 4., 6.) Még ennél is különösebb lenne azonban, ha a bíráknak határozott kedvenceik lennének, mely kö­rülmény csak a költségek emelkedésére és titkos utak gyanújára adhatna alkalmat. Illő, hogy nyilvá­nos vélemény rosszalja az ügyvédeknél jelentkező ra­vasz tanácsadást, durva hanyagságot, felületes tájé­kozottságot, meggondolatlan sürgetést vagy túlme­rész védelmet. Négyféle ártalmas tulajdonságú em­ber található a bíróság körül. Először némelyek a pe­rek magvetői, másodszor vannak kik a bíróságot ha­tásköri kérdésekbe vonják be, a harmadik fajta ügyeskedő és rossz indulatú fogásokkal él, a negye­dik fajtába tartoznak a költségekre éhesek és erősza­kosan végrehajtók." Nem ok nélkül mondják az ügyvédek magukról, hogy ők az alkotmányos élet és a jogélet oszlopai, mert mihelyt a hatalom ezeket elnyomja elsősorban az ügyvédi tevékenységet nyomja el. Valóban a kom­munisták nemcsak Istennek tagadását, hanem az ügyvédek elnyomását is programmjukba vették. En­nél nagyobb dicséret már az ügyvédeket nem érheti. Azonban, mint minden, a mi hatalmon van haj­landó hatalmát túl terjeszteni ha teheti. A Bírák és Ügyészek Lapja éppen a fent említett idei tavaszi szá­mát megelőző mult évi decemberi számában mutattam ki. hogy alakulnak a viszonyok, amelyek szerint az önös céljaik elérésében panaszaik és feljelentéseik túlértékelése folytán hátuk megett a felügyeleti ha­tóságokat érző ügyvédek az elsőfokú bórákat kedvező költség megítélési gyakorlatra késztetik. Ismét idézek. Olyan esetben, amikor a végrehajtató négy vál­tót egyidejűleg, de figyelembe vehető indok nélkül külön-külön peresített s a biztosítási végrehajtást is egyszerre négy kérvényben kérte, a szegedi tábla (1019—1927) a négy kérvényért együttesen csak annyi költséget talált megállapíthatónak, amennyi a négy váltó együttes perlésénél az egy végrehajtási kérvényért megállapíttatott volna. (Jogi Hirlap pol­gári Eljárási Jogi Döntvénytára 266. lap; I. 1429. eset.) Ellenben: Napirenden van, hogy érkeznek a telekkönyvi hatóságokhoz a nagyszámú keretváltó végrehajtá­sok külön megállapításokkal, úgy, hogy fordult elő olyan eset, hogy a telekkönyvi hatóságnál egyszerre 8 ilyen ügyet connexeztek s összegeiket összeadva egy tétellel kebeleztették be, persze így a költség több mint kétszeres, de vannak esetek mikor a váltókat némi időközzel perlik és némi időközzel kimennek in­gót foglalni, először alapot aztán felül. Más. Ha a végrehajtó a végrehajtást szenvedőnek előbb csak ingó vagyonára, aztán pedig külön kér­vénnyel ingatlan vagyonára vagy megfordítva, előbb •csak ingatlan vagyonára, aztán pedig külön kérvény­nyel ingó vagyonára kéri a végrehajtás elrendelését, az utóbbi kérvény költsége a végrehajtást szenvedő terhére rendszerint nem állapítandó meg. (Ko. 901. márcz. 21—27. 6. sz. polg. hat.) Ellenben: A végrehajtási törvények 43. §-a értelmében, va­lamint az állandó bírói gyakorlat szerint végrehajta­tónak joga van a végrehajtást szenvedett ingóságaira és ingatlanaira külön-külön végrehajtást kérni és ennek folytán felmerült költségek végrehajtást szen­vedettet terhelik. Kérem tehát jelen kérvényem díját végrehajtást szenvedettel szemben (168 P. substrá­tum után) 30 P-ben megállapítani. Költség 15 P. 60 f. (Bp. közp. jb. 124/363/1931.) Más. Az ügyvédi díjszabásban lefektetett elvek szerint oly esetben amikor a végrehajtási eljárásban a foga­natosítás alkalmával a végrehajtató részéről nem ügyvéd vagy ügyvédjelölt, hanem ügyvédsegéd járt el, a végrehajtató képviselőjét az ügyvédi díjszabás szerint megállapított költség fele illeti meg. (Bp. tsz. Pf. 521—1927. Jogi Hirlap I. 1322. sz. Magánjogi Döntvénytár 443. old.) — (A C. 903 ápr. 24—Jún. 2. XV. sz. t. ü. döntv. csak annyit említ, hogy díj és költség jár.) Ellenben: Ezek a „lefektetett elvek" a tarifákba kinyom­tatást is igényelnének, ennek hiányában nem követ­hetik az alsó bíróságok ügyvédi harag nélkül. Más. Végrehajtató ügyvédje a bírósági végrehajtóval egy kocsin utazhatott tehát részére külön fuvardíj nem jár. Ez régi gyakorlat és többé-kevésbbé általá­nos most is. Ellenben: Az idegen ügyvédek jobb ügyekben nem bíznak meg helyettest, hanem maguk érkeznek a hely szinére már nem is kocsin, hanem autón, melynek díját ter­mészetesen felszámítják. • A fentebb elősorolt költségszaporítások továbbra is fennmaradtak. Fennmaradt — a T. e. 74. 1 gyenge intézkedése folytán — az ingók potom áron elárverezése is. A törvényhozó nem számolt azzal, hogy az adós akció­képtelen és sokszor apatikus. Fennmaradt — mert a Jt. 81. s. köv. szakaszai­ban foglalt telekadósság intézménye nem népszerű — teljes jelzálogi fedezet mellett is az ingó foglalás is azért, mert bírja az ingatlan az ingó végrehajtás költségeit is. Biztosítási végrehajtás esetén a tkvi ha­tóságok a már régen biztosított követelést még egy­szer előjegyzik. (Telekkönyv 1931. 7—8. sz. 255. 1 ) A 24.000—1929. I. M. r. 15. S-a ellenben meg­szüntette — előnyösségük megszüntetése által az árverés közbenjöveteli költségek legnagyobb részét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom