Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - Az állatok elleni jogos védelem, tekintettel a támadás és a jogtalan támadás fogalmára [2. r.]

12 MISKOLCI JOGASZÉLET (56) A 34.000—1931. I. M. sz. zárlati rendelettől ugyanilyen hatást remélhetünk a zárlati költségekre. Már régebben is voltak az alföldön jóindulatö esetek ahol a tulajdonos megegyezett a hitelezővel, hogy létfenntartásához szükséges munkadíjon felül mindent beszolgáltat a hitelezőnek. A rendelet alapgondolata az, hogy a zárgondnokság komoly hitelezői kielégítéshez jutó intézmény s nem csupán egyesek mellékjövedelme legyen. Hogy ez pláne fegyelmi hatóságok értesítésével (9. §.) is alá van támasztva, bizonyára óvatossá teszi a vele foglalkozókat és nem közömbössé az ü. rtts. 79. §. 2. bek. szerint értesülő királyi ügyészeket, úgy, hogy remélhetőleg ritkán kerül sor ilyen értesítésekre, miket a fentebbi okokból az elsőfokú bíráknak nem is tanácsolnék; sőt a zárgondnokról és az ügyvédről kellemetlen dolgokat sem szabad mondani, így a zárgondnoki számadási ítélet indokaiban annak emlegetése, hogy a zárlati pénzből az ügyvéd felesége nyaralni akart menni a felügyeleti gyakorlat szerint (1931. El. IV. F. 6. bgy. tsz. eln.) a B. ü. Sz. 86. §. 3. p. szerinti figyelmeztetési ok. A rendelet intézkedései közismertek, azonban az értesítő részről szóló rendelkezése (1. §. eleje és utolsó bekezdése) érdemel figyelmet. A végrh. törv. 153. §-a megmodja, hogy ingatlan árveréseknél értesíteni kell a feleket, a C. lapi érdekelteket, adóhivatalt, (24.000—929. I. M. r. 10. §. 3. bek. szerint ismeretes bérlőt, haszonbérlőt; 1925. VIII. t. c. 27. §. szerint földm. minisztert is.) A végrh. törv. 211. §. szerint a haszonélvezetre vezetett végrehajtási zálogjogokról értesíteni kellett a C. lapi előzőket, ez nem volt gyakorlatban és már hatályát is vesztette, mert hiszen már a 22.000—1929. I. M. r. 4. §. 23.000—1929. I. M. r. 49. §. szerint az átlaggal egyidejűleg haszonélvezetre zálogjogot bejegyezni nem szabad, tehát az állag zálogjog — úgy látszik — kiterjed a haszonélvezetre is. Kell-e tehát értesíteni az előzőket s mikor? A kérdés fontos, mert a felügyeleti gyakorlat szerint (1931. El. IV. B. 5—7. bsry. tsz. eln.) B. ü. Sz. 86. §. 5. p. szerinti megintési ok: valamely félnek a határnapról nem értesítése ha azon meg is jelent; sorrendi tárgvalásnak más kapcsolatos ügyre tekintettel bizonytalan időre elhalasztásáról az előre láthatólag fedezet nélküli követeléssel bíró hitelezők nem értesítése. A vésrr. törv. 211., 213. §5. helyébe lépő 24.000—1929. I. M. r. 32. 5. 3! bek. szerint: A végrehajtási zár alá vételt elrendelő végzésről a telekkönyvi hatóság: valamennyi jelzálogos hitelezőt értesíti. Abból a feltevésből indulva ki, hogy évtizedek, vagy évszázadok alatt a zárlati jövedelemből ki lehet fizetni mindent mikor is a jelzálog hivatalból törlendő (u. 0. 33. ? ut.) Itt tehát nem vitás, hogy mindenkit úgy ki kell értesíteni, mint az árverésnél. Mi történjék ellenben a zárlati kérés felett kitűzött tárgyalás közlésével? Az 1925. VIII. t. c. 29. §-a „érdekeltek" meghallgatásáról beszél, de nem mondja kik azok. A 34.000—1931. I. M. sz. zárlati rendelet első szakaszának eleje pedig „felek" meghallgatását említi, mikor pedig zárlat megszüntetési tárgyalás lesz erről az utolsó bekezdés szerint „érdekeltek" értesítendők. Minthogy a zárlati jövedelem — akár árvereztetik el az ingatlan a most már hatályát vesztett végrh. törv. 212. íj-ban említett 1 év alatt akár nem — (felszámítás esetén 24.000—929. I. M. r. 33. §. 2. bek.) mindenképen a C. lapi rangsor szerint osztódik — a logika szerint a meghallgatási tárgyalásról legalább is a zárlatot kérő C. lapi előzői értesítendők, tehát nem csak a felek, hisz a fél csak az, aki a zárlatot kéri és a végrehajtást szenvedett. Már ilyenkor lehet értesíteni a bérlőt, haszonbérlőt is. Minthogy azonban a rendelet mentalitása szerint szerencsés esetben a zárlati jövedelemből minden kitelik, óvatosságból már a meghallgatási tárgyalásról lehet értesíteni a rangsorban úgy a kérő előtt, mint utána levő hitelezőket, mely rangsor ha a végzésből kitűnik, lelohasztja a tájékozatlan hátúi levők zárlatot kérő kedvét. Az általános peres és peren kívüli költség szaporítási gyakorlaton kívül most már — ha a zárgondnokság remélhetőleg kiesik, még két eljárást kell majd a zárgondnokihoz hasonlóan megreformálni, u. m. a kényszeregyezségi és a csődeljárást. Különösen jelzálogi terhekkel túlterhelt ingatlan-tulajdonosoknál célttévesztett előbb kényszeregyezségi majd csődeljárás lefolytatása, holott a C. lapi külön kielégítéses hitelezőknek sincs fedezetük és elég visszatetsző mindezekhez az olyan eset, ami előfordult, hogy a csődtömeggondnok díjait ennek hitelezői letiltják okozva ezzel kiutalási zavarokat, sőt csődöt is kérnek a csődtömeggondnok ellen. Mészöly Endre ár. Az állatok elleni jogos védelem, tekintettel a támadás és a jogtalan támadás fogalmára (ii.) e) Jogtalanságként jelentkezik azután a bona fide történő támadás is, pl. a tévedésben cselekvőé ;79) f) valamint a beszámítási képességgel nem bíró ember támadása is; a többség elfogadott nézet80) ellenzőinek egyik legjelentősebb képviselője Schwarze, ki minden megokolás nélkül felállítja a tételt: „Die Rechtswidrigkeit des Angriffs setzt als Angreifer einen zurechnungsfáhigen Menschen voraus";81) míg Hold von Fernecknél ez csak kiindulópontjának konzekvenciája, miszerint a jog egyik leglényegesebb funkciója a motiválás, a generálprevenciós hatás, minthogy pedig motiváló hatás a beszámíthatatlanoknál nem létesülhet, magatartásuk nem lehet jogtalan.82) ű) Ugyancsak a jogtalanságról mondottakból folyóan mellékes a támadás jogtalansága szempontjából, hogy embertől vagy állattól ered. „Dem Tier gelten nicht die Verbote, aber ebenso gewiss ist, dass seinem Angriffe die subjektive Berechtigung fehlt. De Tierangriff ist rechtswidriger Angriff".") — mondja igen találóan Oetker. Degré e tekintetben, az általam is elfoglalt állásponttal egyező, korlátozást állítja fel, miszerint az ") Fayer id. m. 371., Angyal Tank. 399., Okhausen Komin. I. 178.. Binding Handbuch I. 738., Alberti id. m. 12., ellene Hold von Ferneek id ,m. TL 122. M) Angyal Tank. 403., Degré id. m. 291., Hcller id ,m. Edvi—Illés Komim. I. 341., Liszt id. m. 138., Alberti id. m. 12., Bin• lin«í Handbuch I. 738., Hafter Lehrbuch d. schweiz. Strafrerhts 1926. 137., Herkel Lehrbuei 163. 51) Komm. 228., 1. még Sehollmayer id. m. 20. M) Id. m. IL 122., így még Laiumasch grundrias 1. •*) Über Notwe'hr ctc. 23,