Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 7-8. szám - A csekk jogintézménye a görög-egyptomi papyrusok jogrendszerében három papyrus alapján

(53) MISKOLCI JOGASZÉLET 9 magyarázattal s jogi meggyőződés nélkül a tudomány nagy céljának a szolgái semmiképen sem lein tünk s munkánk nem magvetés, csak konkolyhintés lehet."22) Szontagh Vilmos legutóbbi cikkében viszont úgy véli, hogy elgondolását félreértettem s részben félre is magyaráztam, mert ö — mivel e kérdésekben a dolog természete szerint nem lévén pártatlan fórum, bíróság szervezhető, — tisztán az intézményes pártatlan jogmagyarázás s a jogszerű döntés lehetőségét tagadja. „A „pártos," az érdekeknek megfelelő jogmagyarázatokkal azonban mindenesetre számolnunk kell" -— írja tovább. „Ez a megállapítás azonban csupán a bölcselkedő abstrakt megállapítása kíván lenni s midőn a konkrét jogkérdésekhez hozzászólok, egyrészt nem vonom kétségbe a velem szemben állók jóhiszeműségét, tehát jogi meggyőződésüket álláspontjuk mellett, másrészt úgy képzelem el, hogy az igazságos bíró ítélőszéke előtt védem a magyar Corpus Iurist, s bölcselkedő énem pessimizmusa dacára hiszek jogászi érveim meggyőző erejében, az álláspontommal kongruens jogi igazság diadalában."23) Szontagh ezen fejtegetései azonban a fenntebb idézett fejtegetésekkel — szerény nézetem szerint — összhangba aligha hozhatok. A félreértés vádja tehát — úgy vélem — aligha volna velem szemben jogosult, a félremagyarázásé pedig semmiképen sem. 2. A második ütközőpont Szontagh azon megállapításából fakadt, hogy a jog „érzéketlen a népek, fajok és osztályok érvényesülésretörő, az emberi ideál szempontjából tárgyilagosan is méltányolható és helyeselhető törekvéseivel szemben s minden erkölcsi kritika nélkül szegődik a mindenkori hatalomhoz. Ecce Szovjet-Oroszország!"24) E megállapítással szembeszálva, alapvető tévedésnek minősítettem, hogy Szontagh nem distingvál, nem lát, avagy nem akar látni különbséget a jog és hatalom között.25) Szontagh legújabb vitairata szerint viszont e kifogással olyat imputáltam neki, amit nem vállal s a maga álláspontjaként el nem ismerhet, mert megállapításából ., csak annyi következik, hogy a jog és a hatalom egymástól el nem választhatók és nincsen, nem képzelhető objektív jog, mögötte álló vagy rejlő hatalom nélkül".2") Hivatkozik továbbá egy régebbi tanulmányomra27) is, amelyben — mint írja — én is Moór Gyulának a jogról adott s a jogszabály mögött álló legerősebb fizikai hatalommal operáló definícióját tartom a jog legkielégítőbb meghatározásának s úgy véli, hogy a jog és a hatalom e kapcsolatát már ezért sem kifogásolhatom. De hiszen én e kapcsolatot nem is kifogásoltam sohasem. De kifogásoltam és tagadom a kapcsolatot abban az alakban, amint azt Szontagh elképzelte és kifejtette. Elismerem, hogy — miként Moór Gyula megállapítja — jogszabály alatt az emberi cselekményekkel szemben felállított ama követelményeket kell érteni, amelyekhez a kenyéralkalmazással való fenyegetés járul, elismerem tehát, hogy a jogszam L. id. Dl. t. 3<1. 1. M) Adalékok. 15. 1. :l) Közjogi problémáink. 24. I. ") L. id. n. t. 30. 1. :<) Adalékok. Ifi. L ''') Vacuuni íuris. Miskolci Jogászélet könyvtára. 30 l'J28. 32. L bály mögött a fizikailag legerősebb hatalom28) áll. De nem ismerem és ismerhetem el, hogy a hatalom mögött is ott áll mindenkor a jog, miként a jog mögött a hutalom, mert hiszen ez, — jól jegyezzük meg alkotmányjogi kérdésről lévén szó, — annyit jelentene, hogy a hatalom jog is egyszersmind. Szontagh pedig erre az álláspontra helyezkedik, amidőn azt írja: „A jog tehát... minden erkölcsi kritika nélkül szegődik a mindenkori Imtalomhoz." Sőt példát is hoz fel reá: „Ecce Sovjet-Oroszország!" Tévedése tehát — úgy vélem — egészen nyilvánvaló. Zsedényi Béla dr. A csekk jogintézménye a görög* egyptomi papyrusok jogrendszerében, három papyrus alapján1) Preisigke Frigyes még 1910-ben írt „Girowesen im griechischen Agypten" c, korszakot alkotó mun; kájában, az akkori papyrus publikációk anyagának j beható vizsgálata alapján, az egyptomi görög papy' rusok jogrendszerének bankforgalmát, illetve a közés magánbankok üzletkörének tarka sokféleségét mutatta be. Igen meggyőző érveket sorakoztatott fel Preisigke, számtalan papyrus okmány által támogatott azon feltevésének helyessége mellett, hogy a modern kereskedelmi életben oly nagyfontosságú giróforgalomnak jelentős szerepe volt a görög Egyptom közgazdasági életében. A papyrus publikációkban előforduló számos gíró utalvány (diastoliká) közül kitűnik a P. Oxy. III. 516. (160. Kr. u.), amely kútfő, bár a gíró-utalványnyal egyező névvel van megjelölve, elüt a többi utalványtól és a csekk jogi ismérveit lehet azon felismerni. Szokásban volt azon időben, amidőn a búzát használták fizetési eszköznek,2) az, hogy kötelmi tartozások teljesítésénél, az effektív adás helyett, búzautalványokkal eszközöljék a fizetést. A teljesítés ilyenkor úgy ment végbe, hogy a fizetni akaró utalványozó egy u. n. diastolikont állított ki és ezt azután a szerint, amint az célszerűbb volt, vagy a fizetés felvé:") Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy e ..fizikailag legerősebb hatalom"-ról ugyanekkor így ír Moór Gyula: ,,Azz.:l a felfogással szemben, amely a fizikailag legerősebb társadalmi hatalomban nem látna egyebet, mint brutális, nyers erőt, joggal hivatkozhatunk arra, hogy ez a hatalom nem holt ert, hanem a társadalmi tényezők szerves összekapcsolódásából származó interpszichikai kötelékek által összetartott eleven erő, amely az em béri akaratok médiumán át az emberi törekvések legmagasabb nemzeti és erkölcsi ideáljaival függ, össze." Szontagh figyelmét Moór Gyulának e magyarázata — bárha én is idéztem — úgy látszik kikerülhette, mert ez a magyarázat Szontagh azon ál'ításával, hogy a jog minden erkölcsi kritika nélkül szegődik a mindenkori hatalomhoz, éles ellentétben áll. ') L. Nagy Ferenc: A magyar kereskedelmi jog kézikönyve II. kötet Budapest. 1!X)9. 134. lap. 2. szájmú jegyzetet, amely szerint az 1Í)08:LVIII. t. e. honosította meg a csekk, magyaros írásmódját. 2) A folyton romló valuta mellett kézenfekvő volt. az, hogy az emberek egy relatíve állandóbb értékmérőt kerestek és véltek megtalálni a. búzában. Búza-valuta divatozott Egyptomban. Búzában szedte az állam az adókat, búza szerepelt a javak cserijénél, mint értékmérő. A búza valuta szükségessé tette nagy gabona közraktárak építését. Lásd a nagy és kiterjedt idevágó irodalomból Kari Weseely: Aus der Welt der Papyri. Leipzig. 191Í.