Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig

(23) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 fejlődik, amivel szemben a mezőkövesdi járás mintha visszaesőben lenne; a sajószentpéteri pedig' — akárcsak az e járásban oly nagy szerepet játszó bányászati termelés hozadéka — felettébb ingadozó. A természetes szaporodás a múlthoz képest — értve ez alatt az 1900—1910 közötti békeéveket , nemhogy nem romlott, hanem még egy árnyalattal javult is, dacára annak, hogy 20 esztendő alatt a születési hányados e vármegyében is nagyot esett, ha mindjárt nem is oly erősen, mint az országos átlagban.2") 4. A népesség szaporodása és a terület népsűrűsége között diszparallel összefüggést egyáltalában nem találunk. Az, hogy a népesség sűrűsége csökkentőén hatna a népfeleslegek megtartására, inkább csak oly területeken nyerhet bizonyítást, amelyeken a lakosság kizárólag a földből él. Persze ott is csak számos megszorítással. Borsodban inkább az a helyzet, hogy a már eddig is sűrűn lakott miskolczi és ózdi járások népe növekszik erősen, míg az átlagosnál kevésbbé benépesült edelényi és mezőcsáti, valamint sajószentpéteri járások az átlagosnál kisebb mérvben szaporodnak. Ma már mindkét gyorsan növekvő járás népessége túlszárnyalja km2.-ként a 100-at. A sűrűség sorrendje szerint rendezve a járásokat a következő eredményekre jutunk: A lerra. szaporoNépsűrűség Népsűrűség Tényleges dási 100-nak véve Népsűrűség Jaras 1920 szaporodás volt a tényleges 1930 1920-1920 szaporodás Miskolczi 91.5 • 12.26 97 102.7 Ózdi 88.8 23.02 149 109.0 Mezőkövesdi 82.5 8.88 63 89.8 Edelényi r,8.2 6.66 41 62.1 Saj ószentpéteri 54.r 9.24 67 59.8 Mezöcsáti 47.9 9.60 75 52.5 A sűrűség nem gátja a szaporodásnak, mint a hogy nem az a Rajna-mentén vagy Westfáliában sem. Sőt! A termékeny tiszamenti vidékek (Mezőcsáti j.) csekély népsűrűsége gondolkodásba ejtő. A művelési rendszer, a még mindig nagyon egyenlőtlen birtokmegoszlás és a közlekedési viszonyok mostohaságának együttes hatása tükröződhetik vissza ebben a környezet viszonyaiból még meglehetősen kirívó alacsony számban. Persze nagyon módosulnak a számok, hogyha csak a szántóföld, kert rét és szőlő területéhez viszonyítjuk a lakosságot. A dombosvidékek sűrűsége egyszeriben felemelkedik, a mezőcsáti s részben a mezőkövesdi járások elmaradnának. Egyébként a későbbiek során még röviden visszatérünk e témára. 5. Felötlik a kérdés, hogy vájjon a tényleges szaporodás mennyiben függvénye a természetes szaporodásnak s hogy vájjon a természetes szaporodás növekedésével csökken-é az a hányad, amely a természetes fölöslegből megmarad s létet talál, vagyis, hogy vájjon a gazdaságos szaporodás kisebb-é nagy belső szaporaság mellett, mint a születési többlet kisebb fokát produkáló területen? Erre a kérdésre végső választ csak a községek foglalkozás szerint való tagolásával kapcsolatosan adhatunk, különös tekintet'2") 1900—1910 bűzött a vármegye Iorniészetes szaporodása 13.93 volt. Az edelényi járásban 12.60, a mezocsátiban 10.58, a inezokövesdiibem 15.20, a miskolcziban 15.03, az ózdiban 16.53 ós a sajoszentpéteriben 13.221% volt a születéseik többlete. (Kiszámítva, a M. Stat. Közi. Uj sorozat 46. „Népmozgalom községenként" alapján). Tehát az edelényi járásban javult leginkább, a miskolciban, romlott legerősebben a természetes szaporodás. tel az őstermelő községekre, de teljesség kedvéért nem lesz talán felesleges a megye egészére vonatkozó adatokat szemügyre venni. - Természetes Vángek szaporodás Lélekszám Termé- dorl.*í|-? száma aránya 1920 1930 Tényleges szeles difi. í 2 | g1920—1930 szaporodás »|o-a £ 1 2 $ 20 20»/o— 27.327 32.531 19.04 24.72 — 5.68 77 54 15—20"/o 79.623 89.775 12.75 17.00 — 4.25 75 57 10—150/o 88.044 95.912 8.94 12.17 — 3.23 73 46 —10% 55429 60.595 9.32 7.38 + 1.94 126 Abból, hogy a fokozatosan kisebbedő belső gyarapodással párhuzamosan apad — sőt az alsó kategóriában el is tűnik — a vándorlási veszteség, arra lehetne következtetni, hogy a kis természetes szaporodás legalább a születések többletének jobb konzerválására visz, míg a nagy természetes szaporodás mellett nagy a pazarlás, vagyis, hogy nagy az utóbbi területek taszító ereje. Azonban elsietett következtetés volna ezt a bonyolult kérdést így elintézni. A különféle okok miatt (nagyipar, bányászat) másmás vonzóerővel rendelkező helységek elég szeszélyes keveredése a fenti négy csoport közt figyelemre méltó zavarokat idézhet elő s ezért egyelőre nem fűzünk kommentárt az utolsó előtti, következetesnek tetsző rovathoz. 6. A népességnek a községek különböző lélekszámú csoportjaiban való elhelyezkedésének és a más-más csoportba tartozó népesség természetes, valamint tényleges gyarapodásának a vizsgálata is tanulságos, így dönthetjük el a kérdést, hogy vájjon a népesség koncentrálódása milyen ütemű? Azonban a vizsgálat szabatossága érdekében nem szabad úgy eljárnunk, hogy megvizsgáljuk a különböző lélekszámú (5000-, 3000—5000, 2000—3000 stb.) helységeklakóira eső hányadot 1920-ban és 1930-ban. Hiszen a népesség általánosan növekvő irányzata mellett természetes, hogy egyre több község nő ki az alsóbb kategóriákból és kerül magasabba. Ellenben mivel feladatunk tisztázni, hogy vájjon a nagyobb vagy kisebb helységek szaporodása kedvezőbb-é, s hogy így vájjon észlelhető-é egy olyan koncentrálódás, amely a nagyobb községek (tömegek) nagyobb vonzóereje (Levasseur tétele) révén áll elő, ezért úgy kell eljárnunk, hogy megvizsgáljuk külön-külön az 1920-ban ezer léleknél kisebb, 1000—2000 stb. népességű községeket s megnézzük, hogy az illető községekből alakított csoportok mennyire növekedtek 1930-ig s mekkorára kellett volna növekedniük természetes szaporodás révén, vagyis, hogy mekkora a különböző népességű csoportoknak a vándorlási differenciája. Mivel Borsodban a helységek átlagos lélekszáma elég kicsiny, (hiszen mindössze két községnek van 10.000-nél több lakosa és a községek abszolút többségének a népessége alúl van az ezer lelken), a kategorizálásnál is figyelemmel kellett lenni erre. A vizsgálat eredménye a következő: Küzsé- A/ 1920-as nép- Leiekszám Yandorl.A-^ 3 gek számlálás alapián 1920 1930 Tény-Termé- dilte- t-gl-l szima leges szeles rencia c | szaporodás X tí rt 3 60.835 11.07 15.47 —4.40 72 27.200 19.21 12.97 +6.24 148 50.775 10.16 13.60 —3.44 75 74.114 10.62 13.38 —2.76 79 115.889 10.29 14.10 —3.81 73 5 5000-nél népesebb 54.773 6 3000—5000 22.817 20 2000- 30110 46.093 50 1000—2000 67.001 96 —1000 59.739 / 77 Összesen 250.423 278.S13 11.34 14.01 —2.67 81 Csak halványan lehet következtetni a koncentrálódás folyamatára a másoderős kategória nagy sza-