Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig

6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (22) Borsod megyei veszteség jó kétszeresét kell írnunk.23) Tehát míg a vidéki népesség (Pest vm. nélkül) születési többletének 44%-a elveszett és csak 56%-a maradt meg, addig Borsod vármegye természetes szaporulatából csak 19%-ot adott le, de 81%-ot konzervált. Ez az erős megtartóképesség a bevezető részben említett természeti előnyök, helyzeti energiák folyománya. Régóta észlelhető kedvező jellegzetessége a borsodmegyei népmozgalomnak az, hogy vagy nyerességgel, vagy pedig kisfokú veszteséggel zárja a vándormozgalmak mérlegét. A nyolcvanas években 2.204-el nagyobb a tényleges szaporodás, mint a természetes. Igaz, hogy ekkor, valamint a következő évtizedben, amidőn már nem kevesebb, mint 9.514 a nyereség, Miskolcz városa is Borsod megyében szerepel. Ezek az abszolút számok 1.1, illetve 4.3%-os vándorlási nyereséget jelentenek az 1880-as, illetve 1890-es népességhez viszonyítva. A század első évtizedében — immár Miskolcz nélkül — 5.906 főnyi veszteséget számolt a megye. Hogy nem éppen csak Miskolcz kiválása rontotta le a vonzó erőt, azt bizonyítja az is, hogy ha a Miskolcz népcseréjében mutatkozó 5.117 főnyi nyereséget levonjuk, még mindig 789 fővel, azaz 0.3%-al passzív a vándormozgalom. A háborús évtizedben a fájdalmasan más megítélés alá eső és módosuló vándormozgalomnak végső s egyébként az előző évtizedéhez hasonlatos eredményeit figyelmen kívül hagyva, immár előttünk áll az utolsó évtized, amelyben a vármegye passzívuma tovább nő 6701 főre s most már Miskolcz aktívuma sem sokat segít. Nem is egészen V8-át kötötte le az elvándorlási többletnek Miskolcz, amely ebben az évtizedben csak 1.939 főre rugó aktívumot ért el s a két egyesített törvényhatóságban észlelhető differencia 4.763, amely szám már határozott romlást, 1.56%-os deficitet jelez. Hogy hová lett a hiány?! Ma még nem tudjuk megmondani. Valószínű, hogy Budapest környékén, a fővárosban, kisebb részben talán Északfranciaországban, Kanadában és az Unióban fogjuk megtalál7ii a múlthoz képest most már komolyan növekvő hiányt. +1.14, +4.34, —0.31, —0.34, —1.56! Az összehasonlítás megejtése céljából egyesített két törvényhatóság népcseréjének lassú hanyatlását e számok jelzik. Tehát van baj! A tényleges szaporodás a társtörvényhatóságokéhoz mérten kielégítő s elég jó a múlthoz képest is, de a természetes szaporodás biztosítása, a népesség konzerválása, vagyis a gazdaságos szaporodás terén már visszaesést hozott az elmúlt évtized. Intő jel; mert ha — a fővároson és környékén kívül az ország valamelyik vidéke, úgy éppen Borsod az, amelyik hivatva van arra, hogy a termelési lehetőségek okos kihasználásával itt tartsa az embereket és idevonzza a megmaradt ország ") Kovács Alajos: Pest megyének Budapest behatásától már független középső és déli részeit a vándorlások egyenlegénak tárgyalása során külön veszi s úgy találja, hogy e 708.700 főnyi lakosság 40.300 fővel adózott Nagybudaipestnek és környékének. Ezeket a számokat nyilván, hozzáadhatjuk fenti számításunk eredményéhez; ez alapon a vidék tényleges vesztessége 310.440, ami a 6.000.980 főnyi lakossághoz képest 5.02%-os tehát egy árnyalattal kisebb passzívumnak felel meg. Mindazonáltal még mindig közel kétszerese a Borsod megyei veszteségnek. északkeleti negyedének igen kedvezően alakuló természetes feleslegeit. 3. Közigazgatási járásonként vizsgálva a szaporodás alakulását, a következő eredményekre jutunk: volt a Közsé- lakos<ág Tényleges Te-mé- Tényleíes Termé-VándorJárás gek 1W0 szeles szeles lási kuszálna szaporodás szaporodás "j?-a lönbözet Edelényi 39 35.173 37.517 2.344 5.729 6.66 16.29 —9.63 Mezöcsáti 25 34.361 37.660 3.299 4.372 9.60 12.72 —3.12 Mezőkövesdi 30 64.930 70.696 5.766 9.113 8.88 14.04 —5.16 Miskolczi 31 57.425 64.468 7.043 7.280 12.26 12.68 —0.42 Ózdi 25 32.867 40.434 7.567 5.048 23.02 15.36 +7.66 Sajószentpéteri 27 25.667 28.038 2.371 3.549 9.24 13.83 —4.59 Együtt 177 250.423 278.813 28.390 35.091 11.34 11.01 —2.67 A tényleges szaporulat tehát a vármegyében járások szerint egyenetlen. Az ózdi járás közel négyszer oly gyorsan fejlődött, mint az egyébként legkiválóbb természetese szaporodással rendelkező edelényi. A természetes szaporodásban nincs nagyon jelentős eltérés a járások között; a megye északi és nyugati tájékai mindazonáltal egy árnyalattal jobban szaporodtak önerejükből, mint a Tiszamente és a Sajóvölgye. A valóságos szaporodást a megye járásai között végső soron a vándormozgalmak egészen lényegesen eltérítették a születési többlet alapján várt sorrendtől. Az ózdi járás hatalmas — igazi Ruhr-vidékhez illő — szaporodása mellett még a miskolczi járás kedvező gyarapodása tűnik fel, amelynek a népcseréje ugyan nem aktív, de jóformán egyensúlyban lévő. A közigazgatási járások népességkonzerváló erejét a vándorlási veszteségkoefficiensen kívül jól feltüntethetjük úgy is, hogy megvizsgáljuk: mennyi maradt meg a természetes gyarapodásból ? 100-nak tekintve a természetes szaporulatot, volt a tényleges szaporodás 41 63 67 75 97 149 Edelényi járás Mezőkövesdi járás Sajószentpéteri járás Mezöcsáti járás Miskolczi járás Ózdi járás Ha a járások fejlődését összehasonlítjuk a múltban észlelhető fejlődés irányával24) akkor feltünhetik, hogy az ózdi és miskolczi járások szaporodásbeli fölénye a háborús évtizedtől eltekintve állandó, bár utóbbié újabban gyengülő. Itt is, amott is a nagyipar, a bányászat és az utóbbi járásban a nagy vonzóerővel rendelkező Miskolcz közelsége az állandóan ható emeltyűk, a lendítőkerekek, amelyek e két járás súlyát egyre emelik a megye egészéhez mérten.2') Az elmúlt évtizedben is e két járás 92.000 főnyi lakossága a megye népnövekvésének abszolút többségét foglalta le. Feltűnő a kedvező fordulat a mezőcsáti járás szaporodásában. Régebben biztató kezdet után népe stagnálni látszott; most ismét kedvezően 24) 1000 lélekre jutott szaporodás 1880-1890 1890—1900 1900-1910 1910—1920 1920—1930 Edelényi 2.7 (VI) 9.1 (V) 5.7 (V) 5.9 (II) 6.7 (VI) Mezöcsáti 10.4 (IV) 8.9 (VI) 2.5 (VI) 1.3 (VI) 9.6 (III) Mezőkövesdi 11.2 (III) 9.9 (IV) 10.1 (111) 5.1 (ITT) 8.9 (V) Miskolczi 12.4 (II) 21.7 (II) 18.6 (II) 9.4 (I) 12.3 (II) Ózdi 20.2 (I) 34.2 (I) 19.5 (I) 2.1 (V) 23.0 (I) Sajószentpéteri 3.5 (V) 14.5 (111) 9.6 (IV) 3.4 (IV) 9.2 (IV) ") Ezer megyebeli lakos közül a miskolozi és ózdi járások területén élt 188-ban 289, 1930-han 376.