Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig

MISKOLCI JOGASZÉLET (20) Az 1880-tól számított félszázad alatt a vármegye, népessége a következően alakult: Lélekszám13) Szaporodás °/o-ban 1SS0 169.520 16.866 9.95 1890 186.386 28.104 15.08 1900 214.490 1910 23.965 11.17 1910 238.455 23.965 1920 250.423 11.968 5.02 1930 278.813 28.390 11.34 Szaporodás 1880 -1910 68.935 40.66 Szaporodás 1880-tól 1930-ig 109.293 114.48 Állítsuk szembe ezzel az országos szaporodási arányt és pedig 1910-ig bezárólag úgy az integer ország (Horvátszlavónia nélkül), mint a trianoni Magyarország adatait, 1920-tól kezdve pedig csupán a jelenlegi ország összlakosságának 13) és az összehasonlításra elsősorban alkalmas vármegyei lakosságnak a szaporodását. Az eredmények a következők: Volt a lélekszám 1880 1890 1900 1910 •1920 1930 13.749.603 17) 15.162.988 17) 16.838.255 18.2G4.533 ország 5.331.799 " 6.011.539 6.856.381 7.614.572 7.989.069 8.683.740 14) Anyaország vármegyei népesség:.12.578.192 ") 15.753.053 ") 14.959 214 16.068.816 15)_.lü) 4.597.134 ") 5.099.500 ") 5.611.836 6.151.366 6.447.651 7.008.018 Volt a lakosság szaporodása °,u-ban kifejezve 1880—1890 10.28 12.75 1890—1900 W) 11.05 14.05 1900—1910 8.47 11.06 1910—1920 — 4.92 1920—1930 — 8.69 9.34 8.77 7.42 10.93 10.04 9.61 4.81 8.69 1880—1910 1880—1930 32.84 42.81 62.49 33.81 52.44 ") Csak a polgári népesség, 1900-tól kezdve az összes népesség. ") Források. 1. Magyar Statisztikai Közieménvek Uj Sorozat 42. Népszámlálás 1910. I. 2. M. Stat, Közi. Uj S. 64. Népszámlálás 1910. VX 7. il. 3. M. St. Közk Uj S. 69. Népsz. 19001 L 283—295. t 4. M Stat. Közil. Uj S. 76. Népszáml. 1920. VX 10. 1. 5. Stat. Havi Közt 1930. 10—12. füzete. 6. Kovács Alajos: A ii(''ps':imlA.lás előzetes eredményei. M. Stat. Szemle 1931. 2. f. Megjegyzem, hogy a iCsonkaország fent következő népszáma eltér a 3. helyen idézett forrásban feltüntetett számoktól, mert 1900 és 1920 között is a teljes — tehát az 192XFban szerb megszállás alatt állót területrészeket is magában foglaló — szegedi létszám vétetett figyelembe; ezenkívül Somoskö, Somoskőújfalu. Sasa, Szomorúé és Szent Istvánlak községek lélekszámát i> hozzáaii+am az említett forrásban közölt orszá.gos eredmények mindegyikéhez. így azután — talán egyes tanya és pusztatöredékeket nem tekintve — a jelenlegi terület népességét hiánytalanul felöleli a fent következő táblázat. ") Komáromot a városi törvényhatóságok közé számítva. K) Komárom-Újvárost mindenkor a vármegyei 'lakosságba foglalva. ") A Bajához csaitolt Ba ja szent istván községet mindenkoT a városi lakossághoz számítva. ") Csak a polgári népesség; 1900-tól kezdve a polgári és katonai népesség együtt. ™) A népszám változásáná1 figye'embe ke1' venni azt. hogy n íi» a? 1890-bem c°ak a polgári lakosság, addig 1900-ban a polgári és katonai népesség együttesen szerepel. A vidéki népesség'•fn ez a zavaró körülmény alárendelt jelentőségű. 100-nak véve az Anyaország Csonkamagyarország vármegyei népességének szaporodását, volt Borsodvármegye szaporodása 1880—1890 1890-1900 1900-1910 1910-1920 1920-1930 107 172 151 91 150 1 Ki 104 130 1880-1910 1880-1930 146 120 123 A népesség növekedése Borsodban állandóan nagyobb volt, mint az integer Magyarország megyei törvényhatóságaiban általában. Hatalmasan kidomborodott ez a fölény a 90-es években, a városi és iparforgalmi népesség növekedésének virágkorában, de nagyjában megmaradt a század első évtizedében is. Az ország meghagyott központi területén a közlekelés-földrajzi és talajtermékenységi előnyökre viszszavezethetőleg állandóan nagyobb volt a szaporodás mint a perifériákon. A 80-as években Borsodnak a szaporodásban mutatkozó fölénye még nem kifejezett ; a megmaradt Magyarország vidéki népszaporodásához képest mégcsak nem is kedvező. Ebben az időszakban az Alföld zöme még hatalmas természetes szaporodást mutatott, s a kivándorlás, valamint a városba özönlés még kisebb méretű volt. A következő évtized a mezőgazdasági válság, a nagyarányú városiasodás és a kivándorlás gyors terjedésének időszaka volt. Ekkor tette le a nagy próbát Borsod vármegye népességbefogadó s népesség-konzerváló kapacitásáról; e sok tekintetben'válságos, lázasan fejlődő, de a tőkeképződés és a gazdasági virágzás szempontjából mégis csak nagyon jelentős korszakban. Ekkor terjeszkedtek a legjobban a borsodmegyei ipari nagyüzemek és sok bánya tárult, sok kereseti alkalom virult. A század első évtizedében kissé ellanyhult a növekvés üteme, de Nagymagyarország többi részeinek szaporodásával szemben még mindig nagy fölényben volt Borsod megye, s a maradék Magyarország vidéki népénél is határozottan jobban fejlődött. E fejlődés értéke csak emelkedik akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy ebben az évtizedben Budapest gyarapodásának az elgyengülésével Budapestnek a vidékhez számított közvetlen környéke a nagy ország minden részére igen élénk vonzóerőt gyakorolt s fényes népszaporulatot produkált, amely körülmény — tekintve, hogy az akkor alig hat milliós csonkaországi vidéki népességben ez a Budapestkörnyék s kivált annak szaporodása igen nagy szerepet játszott s így a vidék átlagos szaporodási kulcsát erősen emelte — a tulajdonképeni vidékkel szemben Borsod vármegye gyarapodásának a fölényét elburkolta; a fölény tulaj donképen nagyobb annál, amekkorát a fenti 116-os index jelez.10) ,a) Budapest szomszédos községei 1900—1916-ig 120.678-ról 217.666 lélekre növekedtek )fcl. (Thirrtng Lajos: Budapest befő* lyása a környék népesedésére. M. Stat. Szemle 1926. 3. 20. 1.) Szóval ez az akkori vidéki népességnek (5.611.836) 2.2%-át kitevő elenyésző töredék lefoglalta a vidék népszaporulatának (539.530) 18.0%-át. Budapestnek mindenesetre külön elbirálást igénylő elővárosai nélkül a tulajdonképpeni vidék (5.491.158) szaporodása (442.542) már csali 8.06% s így Borsod szaporodási indexe a vármegyei átlaghoz mérten 138. Ez a szám az előnyös helyzet igazi érzékeltetője.