Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig

(19) MISKOLCI JOGASZÍLET szélén, Miskolcznál a vásárvonal mentén az ország keleti szöge felé Miskolcztól sugarasan elágazó úthálózat.7) A földfelület változatosságában és a főforgalmi útvonalak találkozásában rejlő előnyt meghatványozza az, hogy itt a föld méhe is gazdag kincseket rejt magában. A nagyipar legfontosabb hajtó energiája: a szén és ma még mindig legfontosabb nyers anyaga: a vas e megye területén együttesen fordul elő. A megszabdalt ország csekélyre apadt vasérc-, illetve finomításra való nyersvas-termelése kizárólag: a miskolci bányakapitányság területére szorítkozik s barna széntermelésünknek is 23—2á százalékát egyedül Borsod vármegye produkálja.8) Energiakészlet és nyersanyag tekintetében alig szárnyalja túl Borsodot bármelyik vidékünk is.0) A megye változatos földfelületének és geológiai szerkezetének eredménye, hogy a földterületnek művelési ágak szerint való megoszlása jóval kiegyensúlyozottabb, egyoldalúságtól mentesebb, mint amilyen a megcsonkított Magyarországé általában; nagyban-egészben egyezik Borsod földjének művelési ágak szerint való tagozódása egyes nyugateurópai államok átlagos viszonyaival és még szebb hasonlatosságot mutat Nagy-Magyarország harmonikus, az önellátás szempontjából szinte eszményi társulásával.1") A szemes-termények egyoldalúsága 10) Volt 100 hí ktárnyi földi jrülclböl A mi Magyar- Az integer MaBorsodvárNeme országon s yarorszigon megyében országb Szántóföld 60.1 45.5 47.6 44.1 Kert 1.2 1.4 1.0 1.3 Rét 7.2 9.3 7.3 11.8 Szőlő 2.3 1.1 0.9 0.2 Legelő 10.8 11.7 12.0 "5.4 Erdő 11.8 25.8 ?5.5 27 2 Egyéb és földadó alá nem eső 6. fi 5.2 4.8 lll.ll és egy-egy főtermény túlnyomósága sem olyan felötlő itt, mint akár az Alföldön, akár a Dunántúl középső részein. Nem túlzás az az állítás, hogy e terület prototypusa a gazdaságilag önálló, önellátó vidékeknek. Szántóföldi termelése nem oly csekély, hogy az országos fogyasztási fejkvóta arányában el ne lássa a megye és Miskolcz lakosságát, erdészeti termelése — különösen tűzifa szükségletre — bőven elegendő, Vasércéből és szenéből exportra is jutna, hogyha pl. e kis, Luxemburg államéhoz hasonló népességű területnek gazdasági önállósága volna. A megye közbasználatosan mért népsürűségi koefficiense négyzetkilométerenként 1920-ban 70.0 volt, tehát jó közepes, a vidéki átlagnál (66.9) jobb, de nem oly nagy, hogy ez a terület népességbefogadó kapacitását csökkentse. Nagy gazdaságstratégiai előnyök ezek, mind megannyi kedvező előfeltétele az egészséges népesedésnek! Mindezt szükséges tudnunk, hogyha Borsod xármegye népének szaporodási viszonyait országos szemszögből akarjuk mérlegelni. 1. A népesség szaporodása Borsod vármegyében úgy az integer Magyarország, mint a jelenlegi or') A Felsőzsolca és Miskolcz. közötti útszakasz tüntette fel a járműveik legnagyobb számát az országban a legutóbbi járműforgalmi felvétel szerint. 8) Magyar Statisztikai Évkönyv 1929. Budapest,, 1930. 99. 1. ') A fclsőgallai, esztergomi szénvidék ugyan minőségre is jobb és több szenet produkál, de hiányzik itt a vas. szág többi részeihez mérten kedvező, sőt időnként kivételesen jó volt. A megye népessége az 1931. év elején megtartott s az 1930. december 31-iki állapotot megrögzítő népszámlálás szerint 278.813 fő volt. Ez az eredmény mégcsak előzetes.") A lakosság növekedése 1920 óta 28.390 lélek; ez az 1920-as népesség 11.34 százaléka. Jelentős szaporodás! A megmaradt megyék közül csak a főváros szomszédos községeinek az egész országra kiterjedő vonzóereje segítségével szaporodó Pest vármegye és a kimagasló nagy születési arány! feltüntető Szabolcs és Szatmár, nemkülönben a előző felvétel terminusának eltérő volta miatt nem egészen szabatosan egybevethető Bács-Bodrog nálunk maradt töredéke szárnyalta túl Borsod vármegye népnövekvését. Hogy országos viszonylatban tényleg kedvező e szaporodás, azt a következő egybetés igazolja: Volt a lélekszám növekvése 1920-tól 1930-ig összesen (.94.671 az 1920-as népesség 0 o-ában 8.69 8.58 11.34 Mngyaroi'sziígoii Magyarorsz. megyei törvényhatóságaiban Borsod nélkül 531.977 Borsod vármegyében 28.390 A többi vidéki törvényhatóság népszaporulatát 100-nak véve Borsodé 132-vel lesz egyenlő, tehát majd egy harmad résszel jobb e megye szaporodása, mint a vidéki átlagé.^/a) A megye szaporodásbeli fölénye régóta észlelhető jelenség. Az alkotmányos élet helyreállta után megtartott népszámlálások közül az első kettő (186:1 és 1880) közé eső lustrumot figyelmen kívül hagy hatjuk, mivel akkor az ország népesedését a különböző vidékeken döntően befolyásolta az óriási pusztulást előidéző, de helyenként — kivált a Dunántúl — kíméletesebben fellépő 1872-73-as nagy kolerajárvány. ") Az utólagos helycsbbítésck még módosítani fogják e számot, de az eddigi tapasztalatok és a ,nycrt információk szolint ez a módosulás olyan elenyésző lesz (az 1 %-on messze alulmaradó), hogy a következtetések érvényét a legkcvésbbé sem fogja érinteni. Lcgfölebb némi szépséghibája e dolgozatnak az, hogy előzetes számokkal operál. A népszámlálás eredményeinek gyors közzétételéhez fűződő érdekek fontossága szómban bizonyára mogbocsáthatóvá teszi e hibát. Kovács Alajos Az országos tanulságokat, szabályszerűségeket már levonta ..A népszámlálás előzetes eredményei" című tanulmányában (Magyar Statisztikai Szemle 1931. február) és e tanulságoknak Budapestre és Budapest környékére vonatkozó íészével foglalkozik Thirring Lajos dolgozata is, amely e sorok írásakor még nem jelent meg, de valószínűleg emezzel egyidőben log napvilágot látni a Magy. Stat. Szemle márciusi számában. (A második revizíó végzésekor meg is jelent.) Érdekes analógia az. előzetes és végleges eredmények közti különbség csekélységének az illusztrálására a mult év decemberében megtartott svájci népszámlálásról szóló rövid jelentés. Az előzetes és végleges lélekszám közti különbség a helyben lakó népességet illetően 1910-ben 0.30%, 1920-ban 0.49%; B jelenlévő népességnél (s ez a mi esetünk) csalc 0.00'.'!'%. illetve 0.030%. (Vorlaufigc Ergebnisse der Eidgenössischen Volkszahluiiig von 1. December 1930. Stat. QueUemwerke der Schwciz 7. Bern, 1931.) Lehet, hogy nálunk nagyobb lesz az eltérés, de nem valószínű, hogy számbavehető különbözőiét produkáljon a revízió. "/a) Ezúttal először haladta meg a megye lélekszámgyarapodása sz ékvárosáét. Miskolczon a szaporodás 7.87% volt 1920— 1930 közt.