Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 9-10. szám

6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (126) elvi alapjait teljesen elegendő általánosságban leszögezni, mint azt a Btk. is teszi. Minden közelebbi magyarázat és példaszerű felsorolás könnyen sablonszerűségre vezethet; megtörténhet, hogy a bíró a cselekmény belső értékelésébe való belemélyedés helyett egyszerűen csak a §-ok pontszamaira hivatkozik.*) Általános elvi szempontból nem is indokolja meg a javaslat a felsorolás szükségességét, hanem csupán azt mondja: „Azt azonban magam is szükségesnek tartom, hogy a súlyosító és enyhítő körülmények a törvényben legalább példaszerűen felsoroltassanak." Csupán „katonai szempontból" hozza fel mellette azt, hogy „a katonai bűnvádi eljárásban, még pedig mind a főtárgyaláson, mind azon kívül, olyan (laikus) egyének is résztvesznek, akiknek a katonai büntetőjogba elmélyedni nem igen van alkalmuk". Ez utóbbi érv szerintem azért nem állhat meg, mert a törvény magyarázó szabálya, illetve íelsorolása nem igen képes a laikusokat a törvényben való elmélyedésre segíteni s legkevésbbé a kérdés lényege felől tájékoztatni, vagyis a bűncselekmény motívumainak helyes értékelésére megtanítani. De nem is lehet kívánni a törvény szövegétől, hogy annak alkalmaZRSÍl cl laikusoknak is nagyon könnyű és világos legyen. A törvényben való tájékozottságot, annak alkalmazásában való jártasságot az esküdtszéki eljárásban pl. az elnöki rezümé van hivatva némileg pótolni, nem pedig a törvénynek laikusokra tekintettel levő, esetleg bőbeszédű megszövegezése. A büntetés kiszabása a büntetöbirónak egyik legnehezebb feladata. Itt a bíró nem csupán törvényalkalmazó, hanem szociológus és pszichológus is kell, hogy legyen, vagyis, amint Vargha Ferenc mondja, „vissza kell mennie azokra a lélektani, erkölcsi és társadalmi okokra, amelyek közt a bűnöző ember cselekménye megszületett." Tornán Kálmán dr A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet*) A trianoni békeszerződés XIII. része A trianoni békeszerződés XIII. része a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felállítására vonatkozó, részletes rendelkezéseket foglalja magában. A Nemzetek Szövetsége ugyanis az általános béke megvalósítását tűzte ki céljául és ezt a békét „csak úgy lehet elérni, ha szociális igazságosságra alapítjuk." A Nem*) A ltom vőd bíróságok által-ábam megkülönböztetést tesznek .,enyhítő" és ^méltányQlast érdemlő" 'körülmények között s utóbbiak a'latt iá törvényben fel nem sorolt eseteket értik. (Így pl.: P. 1. 132/27; P. I. 238/27. stb.) *) Ez év szeptember havában sweizi tanulmányutam alkalmával Genfbein és ott a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban is megfordultam. A Nemzetiközi Munkaügyi Szervezetről alább következő és rövidre fogott összefogílaJó anyaigát az ott gyűjtött s négyzeteimben lefektetett adatokból' merítettem, amelyeken) kívül hasznos segítségemre voltak ..A Nemzetközi M unkaügyi Szervezet Alkotmánya, működése, eredményei." Genf. 1929, a Hivatal kiadásában megjelent ismertető, úgyszintén Balassa József „A Magyar Békeföltételek" (Budapest, 1920. Pallus.) e. feldolgozása. Idevágó nagyon hasznos forrásmunkák „Doeuments de la Canférence" „Etudes et Documents", „Bihliographie de 1'Organisation internatioTiale du Travail". „Becueil international de juris prudence du travail" címen és a. Hivatal kiadásában megjelenő tanulmányok, amelyek a hivatal levelezőitől (pl. Budapest) is beszerezhetők. Cikkíró. zetek Szövetségét a munkaügy nemzetközi megszervezésére az a meggondolás vezette, hogy vannak olyan munkaviszonyok, amelyek az emberek nagy tömegét sok igazságtalansággal, nyomorral és nélkülözéssel sújtják, amelyből csak elégedetlenség származik és végeredményben a világ békéjét és összemunkálkodását veszélyezteti, melynek megelőzése érdekében a viszonyok javítása sürgősen szükséges. Ilyenek: a munkaidő szabályozása/a munkanap és a munkahét leghosszabb tartamának megállapítása, a munkaközvetítés szabályozása, a munkanélküliség leküzdése, a tisztességes megélhetést biztosító munkabérek, a munkások, különösen a nők, gyermekek és fiatalkorúak védelme, aggkori és rokkantsegélyezés, a szakszervezkedési szabadság elvének elismerése, a szak- és műszaki oktatás szervezése, amelyek által a fenti cél elérése látszik biztosítottnak.' Altalános elvek A munkások sorsának javítására az egyes államokban — egy igazán emberies munkaviszony létesítése által — kiváltképen a következő módszerek és elvek „látszanak a Magas Szerződő Felek előtt különösen és sürgősen fontosaknak." 1. A már említett alapelv, hogy a munka nem tekinthető árunak, vagy kereskedelmi cikknek. 2. Egyesülési jog minden nem törvényellenes célra úgy a munkavállalók, mint a munkaadók számára. 3. Olyan munkabér a munkások számára, amely országuknak és az időnek megfelelő mértékletes életmódot biztosít. 4. Elfogadása a 8 órás munkanapnak, vagy a U8 órás munkahétnek, mint célnak mindenütt, ahol ezt még el nem érték. 5. Elfogadása egy hetenként legalább 2U órás munkaszünetnek, amennyiben lehet, mindig vasárndp. 6. A gyermekmunka mellőzése és kötelezettség, hogy mindkét nemű fiatalkorúak munkáját korlátozzák, amennyire ez szükséges, hogy művelődésük folytatása megkönnyíttessék s hogy testi fejlődésük biztosíttassék. 7. Egyforma munkabér elve egyforma értékű munkánál, mindkét nem számára. 8. Minden országban a munkaviszonyokra vonatkozó rendelkezések minden egyes az országban jogosan tartózkodó munkásnak egyforma gazdasági bánásmódot kell biztosítaniok. 9. Minden államnak felügyeleti szolgáltatot kell létesítenie, amelyben nők is résztvesznek, hogy a munkásvédelmi törvények és rendeletek végrehajtását ellenőrizzék. A szerződő felek nem hirdetik teljességét és véglegességét ezeknek a föltételeknek és alapelveknek, de mégis alkalmasnak találják arra, hogy a Népszövetség politikájának irányítóul szolgáljanak, hogy a Népszövetséghez tartozó ipari közösségek által való elfogadásuk, valamint egy megfelelő felügyelő hatóság munkája révén gyakorlati keresztülvitelüknek biztosítása tartós jótéteményt jelent a világ bérmunkásai számára. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alkotmánya A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a Nemzetek Szövetségének egyik állandó szerve s mint fentebb láttuk, célja az, hogy az egész világon javítson a dolgozók helyzetén, mert a nemzetek ez irányú gonúos-