Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 9-10. szám

(127) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 kodásának elmulasztása nemzetközi bonyodalmak magva lehet. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szervei: A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia, mely-elnevezés a magyar közhasználatban honosodott meg, míg a trianoni békeszerződés hivatalos magyar fordítása Egyetemes Értekezlet elnevezést használja. A Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. A Nemzetközi Munkaügyi Konferencia Évenként legalább egyszer ülésezik, melj'en a tagállamok (a világ 64 államából 9 állam és pedig: Aíganistán, Costa-Rica, Egyiptom, Equádor, Északamerikai Egyesült Államok, Hedzsász, Mexikó, Törökország és Szovjetoroszország (U.R.S.S.) kivételével 55 tagállam van) képviseltetik magukat. A kiküldött képviselők a munkavevők minimális munka és életviszonyaik érdekében egyezségeket hoznak. Mindegyik tagállam négy-négy képviselőt küld ki, akik közül kettő kormánykiküldött, egy a tagállam munkaadóinak, egy pedig a munkásainak képviselője. Mindegyik kiküldött szaktanácsadókat hozhat magával, de az ülésnek ugyanazon tárgyára vonatkozóan legfeljebb kettőt, akik szükség esetén helyettesíthetik a fődelegátust. A nem kormánykiküldöttek az illető ország munkaadóinak és munkásainak legszámottevőbb szervezetével egyetértően neveztetnek ki, ha egyáltalán van ilyen szervezet. (Magyar kormánykiküldöttek voltak Heller Farkas egyet, tanár, dr. Márffy-Mantuano Rezső meghatalmazott miniszter, dr. Pap Géza népjóléti, dr. Mayer Károly földmívelésügyi miniszteri államtitkárok, a munkaadók képviselője Peyer Károly v. nemzetgyűlési képviselő.) A konferencia napirendjét az Igazgatótanács tűzi ki. A konferencián hozott határozatok egyrészt mint Egyezménytervezetek, másrészt mint Ajánlások fogadtatnak el. A tagállamok a határozatokat kötelesek egy éven belül (kivételesen 18 hónapon belül) az illetékes alkotmányos szerv (Parlament) elé terjeszteni. Az Egyezménytervezetek azon államok részére, melyek azokat törvénybe iktatják, Egyezményekké válnak, mellyel egyszersmind elismerik azt a kötelezettségüket, hogy a törvényhozást az Egyezménnyel összhangba hozzák és biztosítják annak végrehajtását. Ide vonatkozó intézkedéseiről az államok évenként jelentés készítenek, melyet a Konferencia egy Bizottsága ellenőriz. Az egyezménytervezetek. A Munkaügyi Konferencia 1919—1929.-ig 13 ülést tartott, amelyeken összesen 29 egyezménytervezetet fogadtak el és pedig: /. ülésszak 1919. 1. A napi 8, illetve heti 48 órai munkaidő elfogadása, 2. a nyilvános és ingyenes munkaközvetítő irodák kötelező felállítása, 3. a terhes nők szülés előtti és utáni (hat-hat heti) munkaszünete és segélyezése, 4. nők éjjeli ipari munkára nem alkalmazhatók, 5. a 14 éven aluli gyermekek ipari munkában nem alkalmazhatók, 6. 18 éven aluliak éjjel ipari munkára nem foghatók, 7. gyufagyártásra fehér foszfor nem használható. (Ezt az egyezményt már 1906-ban (Bern) elfogadták s amit az 1919. évi Konferencia újra elfogadásra ajánl. //. ülésszak 1920 (tengerhajózási kérdések). 8. Hajók fedélzetén 14 éven aluli gyermekek nem alkalmazhatók, 9. a tengerészek hajójuk hajótörése esetén munkanélküli segélyre jogosultak, 10. ingyenes munkaközvetítő irodák felállítása tengerészek részére. ///. ülésszak 1921. 11. A 14 éven aluli gyermek nem alkalmazható mezőgazdasági munkára, ha emiatt iskolai kötelezettségének nem tehetne eleget. 12. A mezőgazdasági munkásoknak az ipariakhoz "hasonló szervezkedési jogot kell biztosítani. 13. A baleseti kártalanítás tárgyában hozott törvényeknek a mezőgazdasági munkásokra is ki kell terjeszkedniük. 14. Az ólomfehérje használatának megtiltása az épületek belső részeinek festésénél. 15. Hetenként legalább egy pihenő-nap biztosítása minden ipari munkás részére. 16. Hajókon sem fűtőnek, sem szénmunkásnak nem szabad 18 évnél fiatalabb egyéneket alkalmazni. 17. Évenként a rátermettséget orvosi igazolványnyal kell igazolni a hajókon dolgozó 18 évnél fiatalabbaknak. A IV. és V. ülésszak 1922—1924. Csak ajánlások fogadtatnak el, hogy módjuk legyen a Tagállamoknak a már elfogadott Egyezménytervezetek megtárgyalására és a kívánatos intézkedések megtételére. VII. ülésszak 1925. 18. A munkások baleset segélyezése, 19. és a munkával járó betegség esetére szóló kötelező segélyezés. 20. Egyenlő elbánás úgy a kül-, mint a belföldi munkásokkal munkabalesetnél. 21. Éjjel pékmunka nem folytatható. VIII. ülésszak 1926. május—június. 22. A hajón kivándorlók ellenőrzésének egyszerűsítése. IX. ülésszak 1926. június. 23. Egyforma eljárás szerint kell történnie a tengerészek munkaszerződései m egkötésének és végrehajtásának. 24. Hazaszállítandók azok a tengerészek, akiknek szerződése behajózásuk alatt lejár. X. ülésszak 1927. 25. Az ipari, kereskedelmi és háztartási alkalmazottak kötelező betegségi biztosítása. 26. Az ipari, kereskedelmi és háztartási alkalmazottak kötelező betegségi biztosítása. 26. Úgyszintén a mezőgazdasági munkásoké is. XI. ülésszak 1928. 27. Életbe kell léptetni az alacsony munkabérrel dolgozó iparágaknál a bérminimáló rendszert. XII. ülésszak 1929. május-június. 28. Fel kell tüntetni a hajókon szállított súlyos terhek súlyát. 29. A hajómunkások kötelező balesetbiztosítása. XIII. ülésszak 1929. október. Ezen a munkaidő rendezése, a hajók fedélzetén a tengerészek védelme betegség esetén és a hajókon