Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 5. szám - Jogorvoslatok a közigazgatási eljárásban

•0^ Hatodik évfolyam. Somló Bódog és Mo5r Gyula hagyatékából Miskolc, 1930 május. MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július cs augusztus kivételivel Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS >ZERKESZTÖ.: DR- PUTNOKI BÉLA ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3 50 pengő. Egyes szám ára I' — pengő. TARTALOM: Tornán Kálmán <lr. ügyvédjelölt: Jogorvoslatok a 'közigazgatási eljáróslmn. — Vitéz Nagy Iván dr.: A kixhb*égi panaszjog reformja (IV.). — Ifj. Paraszlay Gyula dr.: Néluiny kérdés a házassági perek köréből. — KÖNYVSZEMLE: Schneller Károly dr.: Vitéz Nagy Iván: Európa kisebbségei. — ZseSenyi Béla dr.: Zilahi Gergely György dr. emléke. — JOGAKADÉMIA HÍREI. — H1EEK. Jogorvoslatok a közigazgatási eljárásban A közigazgatási eljárásban használ hu U, jogfcwisla­tokiúi a közigazgatás rendezéséről szóló ltf2V. évi XXX'. t.-c. (T.) 46—56. §§-ai intézkednek. A T. ezen §§-ai a, jogorvoslati rendelkezések életbeléptetése és yégrehajtása tárgyában a T. 99. §. 2. bekezdésében kapott ielhatalma­zás alapján kiadott 41/1.930. B. M, eln. számú rendelet (B.) 1. pontja érteLmében 1930 február 1-én léptek liatályba. A jogorvoslatok eme szabályozása, nem terjed ki a rendőri büntető, továbbá az adó- és illetékügyekre, melyek tekintetében a T. részben más helyen intézkedik, részben [HKlig a hatályos jogszabályokra utal. A T. a jogorvoslatok új szabályozásával hatályon kívül helyezi az 1901. évi XX. t.-c-nek a jogorvoslatokra vonatkozó szabályait s a bürokrácia.túltengését megaka­dályozandó, újból egyszerűsíti a 30 évvel ezelőtt már egyszerűsített közigazgatási eljárást, korlátozza a jog­orvoslatokat s az Ügyek alapos elintézésére fekteti a fő­súlyt. Közelebb hozza a közigazgatási eljárást a peres el­járáshoz, midőn a polgári perrendtartásnak egyes jog­orvoslati szabályait megfelelő vonatkozásban átülteti a közigazgatási eljárás területére s ezzel némi egyöntetű­séget teremt — máj amennyire a két eljárás különböző'­sége megengedheti —, ami mindenesetre könnyebbé teszi az eligazodást a jogkereső közönségnek, főképpen pedig a feleket képviselő ügyvédeknek. A jogorvoslatok általában. Jogorvoslat a R. 3. p. értelmében az arra jogosultak­nak mindazon aikaratikijelcntése, amelynek következtében a<z ügy újabb hatósági elbírálás alá kerül. Ezrei a jog­orvoslat fogalmát a R. csupán alaki értelemben határozza meg, vagyis csak azt mondja, hogy a fél akaratkijelenté­sének minő alaki következménye vau. A jogorvoslat anyagi fogalmát akkor ismerjük meg, ha azt vizsgáljuk, hogy mi okból történik a fél akaratkijelentése? A fél akkor fogja kívánni, hogy ügye újból elbíráltassék, ha öt a közigazgatási eljárás folyamán valami jogi hátrány érte és iezt nem akarja elviselni, ebben, nem nyugszik meg. Ezen hátrány elhárítása végett hoz újabb határozatot ugyanaizon, vagy felsőbb hatóság. Az elhárítás közvet­lenül az ügyre visszahatólag történik. (V. ö.: Magyary: Perjog, 526. 1.) Jogorvoslati tehát a félnek) a közigazgatási eljárásiban szenvedett valamely joghátrány elhárítása cél­jából tett akarallki jelentése, illetőleg kérelme, másfelől pedig e kérelem következtében hozott határozat, mert tulajdonképpen ez utóbbi „orvosolja" a hibát. A jogorvoslatok fajai a T. értelmében a f ellebbvitdfr mely gyűjtőfogalom aLá az 53. §. a fellebbezési, felülvizM yálati kérelmet és felfolyamodást sorolja, továbbá a köm igfayalási+bivítági puiiusz, végű" "az igazolás és az újra­felvételi kérelem. Ezek közül a/2özigazgatási bírósági panaszt e. J^rom szabályozza részleteiben, miután erről az 1896. évi XXVI. t.-c. intézkedik, hanem csupán a fellebbviteli jogorvosla­tokat, melyeknél az ügy újabb elbírálása felsőbb ható­ságnál történik, valamint az igazolást és' újrafelvételi, melyeknél a szenvedett joghátrányt ugyanazon hatóság hárítja el. A fellebbviteli jogorvoslatokat szokás rendes, utóbbiakat pedig rendkívüli jogorvoslatoknak nevezni. A közigazgatási bírósági panasz rendes (fellebbviteli) jog­orvoslatnak nem tekinthető, mert a panasz feletti dön­tásre hivatott közigazgatási bíróság nem közigazgatási hatóság. A T. 46. S-a általában „'határozat" ellen enged jog­orvoslatot, „kivéve, ha valamely joe^aa.bály a jogorvos­latot kifejezetten kizárja". Határozat lehet k.özl>eiiszóló és érdemleges. Érdemleges határozat a 48. $. 2. bekezdése értelmében a „véghatároza.t", mely nem más, mint az ügydöntő, vagy ügydönités mellőzését kimondó határozat. Ezzel szemben „közbeeső" határozat iá R. 6. p. érteiméiben az a; határozat, amely a véghatározat kialakulása előtt ennek mintegy előkészítéseiként jön létre. Ilyen az idézés, tanúkihallgatás vagy szakértői szemle elrendelése, a vá­lasztás kitűzése stb. A véghatározat tehát, megfelel a perben hozott, bírói ítéletnek, a közbeeső határozat pedig a bírói végzés-nvk. Végzésnek, helyesebben kifejezetten végzésnek a T. ugyani a közbeeső 'határozatoknak csupán azt a fajtáját nevezi, mellyel az elsőfokú hatóság az el>­késett vagy meg nem engedett, jogorvoslatot vissza­utasítja. A R. ezen elhatárolása azonban hiányos, mert. az 54. 5. 2. bekezdése értelmében, az a határozat is végzés, amellyel a hatóság az igazolási kérelmeit, elutasítja. Egyébként a R. 32. p. fölöslegesnek ítéli, hogy az 54. $. 2. bekezdése külön kiemeli ;iz igazolási kérelmet, mert a T. általában „jogorvoslat" visszautasításáról beszél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom