Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 9. szám - Egyenes adóink jogorvoslati rendszere

MISKOLCI (H.H.Ö. 32. §-ának (10) bek. és (13) bek.) lehet jogorvoslattal élni. A kereseti adóval kapcsolatosan az általános kereseti adó adóhivatalai kivetésével szemben az adófelszólamlási bizottsághoz, az alkalamazottak kereseti adójának a munkaadó által történt levonásával szemben pedig a pénzügvigazgatósághoz (K.H.Ö. 29. §-ának (1) bek. s 37. §-ának (2)bek., illetve 36. §-ának (1) bek. és 37. $ának 4) bek.), az adótörlés, a rögzített adóalap helyesbbitése tárgyában kelt adóhivatali intézkedéssel szemben ugyancsak a pénzügyigazgatósághoz van egyfokú közigazgatási jogorvoslatnak helye (K.H.Ö. 35. §-ának (3) bek. s 37. §-ának (2) bek., illetve 37. §-ának (3) bek. s a 37. §. (3) bekezdéséhez fűzött utasítás). A társulati adóval kapcsolatban az adóhivatalnak a kivetése és az adótörlés tárgyában kelt intézkedése ellen a pénzügyigazgatósághoz van jogorvoslatnak helye (T.H.Ö. 24. §-ának (1) és (2) bek., illetve 30. *-ának *(2)bek. s 31. §-ának (1) bek.). A jövedelem és vagyonadóval kapcsolatban az adóhivatali kivetéssel szemben az adófelszólamlási bizottsághoz (J.V.H.Ö. 50. i s 60. §-ának (1) bek.), az adóhivatalnak a rögzített adóalap helyesbbítése tárgyában kelt intézkedésével szemben a pénzügyigazgat ósághoz (J.V.H. Ö. 60. §^ának (3) bek. s az ahhoz fűzött; utasítás), a pénzügyigazgatóságnak az adóelengedés tárgyában kelt határozata ellen á közig, bizottság adóügyi bizottságához (J.V.H.Ö. 58. §-ának (2) bek. s 60. $-ának (5) bek.), az összeírásnak a község terhére állami közegekkel történt végeztetése során felmerült költségek viselése tárgyában kelt intézkedése ellen pedig a pénzügyminiszterhez van jogorvoslatnak helye (J.V.H.Ö. 49. §-ának (5) bek. s K.K.H.Ö. 103. í-ának (1) bek. 1. a. pontja). Községi jövedelmi adó bevezetettsége esetén a városi közegek ^'vv^í sével szemben a közig, bizottság adóügyi bizottságához lehet .iQflprvpglajtal élni. (J.V.H.Ö, 71. jj-ának (7) és (10) bek.). A rokkant ellátási adóval kapcsolatban annak úgy a község általi kivetése, mint a munkaadó általi lerovása ellen a pénzügyigazgatósághoz van jogorvoslatnak helye (R.H.Ö. 6. $-ának (1) bek., illetve 8. §na s 10. §-ának (1) bek.). Mint az általános érvényű rendelkezésekkel kapcsolatos s ugyancsak kétfokozatú ügyintézéseket regisztrálhatjuk még, hogy az adóhivatalnak az üzleti könyvek lefoglalását (K.K.H.Ö. (11) §.), tanú, szakértő, könyvvizsgálat és helyszíni szemle költségeinek megállapítását K.K.H.Ö. 14. §.), az idézésre meg nem jelenés miatt pénzbírság kiszabását tartalmazó (K.K.H.Ö. 118. §.), a tartozás vagy az alap hibás kiszámítása, a tartozásnak nem a valódi fizetéskötelesre történt kivetése, valamint többszörös megadóztatás esetén a kivetett összegnek megfelelő helyesbítése, illetőleg törlése tárgyában kelt intézkedéseivel szemben a pénzügyigazgatósághoz (K.K.H.Ö. 19. §ának (2) bek. és 99. §-ának 3. d. pontja) ; a végrehajtás szabálytalansága ügyében és a községbe kirendelt munkaerő költségeinek a megállapítása tárgyában kelt határozata ellen viszont a közig, bizottság adóügyi bizottságához (K.K.H.Ö. 46. §-ának (2) bek., illetve 98. §-a s 101. $ának 2. a. pontja, illetve 124. $-ának (3) bek.) ; a pénzügyigazgatóságnak a behajtás elhanyagolása miatt kimondott felelősség alkalmazása, folytán felmerült behajtási költségek megállapítása tárgyábani intézkedésével szemben a pénzügyminiszterhez (K.K.H.Ö. 126. §-ának (1) és (2) bek.) az egyénenkénti leszámolás költségeinek megállapítása, a beszedett közadókért, az árverésen befolyt pénzért való felelősség megállapítása, a vétkes mulasztásból eredő károk megtérítésében való marasztalás s hatóságoknak és magánosoknak jogtalanul okozott költségek és károk megtérítése s az adóévet megelőző évben valósággal elért jövedelem 75%-át meghaladó adóknak aránylagos tőrlése tárgyában kelt határozatai ellen a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához (K.K.H.Ö. 125. §JOGÁSZÉLET (94) ának (2) bek., 127. §-ának (4) és (5) bek., 128. $-ának (2) bek., 131. §-ának (1) bek., 156. §-ának (3) bek.) ; s a közig, bizottságnak a felelősség kimondása, a behajthatatlan tartozások törlése s az ingatlanvégrehajtás elrendelése tárgyában kelt intézkedéseivel szembeni a pénzügyminiszterhez van jogorvoslatnak helye (K.K.H.Ö. 76. §ának (2) bek. s 103. §-ának (1) bek. 2. b. pontja, 8. §ának (2) bek. s 103. §-ának (1) bekezdésének 2. a. pontja, 79. §-á.nak (2) bek. s 103. §-a (1) bekezdésének 2. c. pontja). A pénzügyigazgatóságnak rendbirságoló határozataival szemben a pénzügyminiszterhez (F.H.Ö. 66. §-ának (2) bek., H.H.Ö. 30. §-ának (2) bek., K.H.Ö. 46. §-á.nak (2) bek. s 42. $-ának (2) bek., T.H.Ö. 38. §-ának (2) bek., J.V.H.Ö. 69. §-ának (2) bek., K.H.Ö. 13. $-ának (2) és (3) bek., K.K.H.Ö. 122. §-ának (2), (4) és (5) bek.), a községi elöljáróság, a járási főszolgabíró, a megyei város polgármestere és az adóhivatal által kiszabott rend-, szabálytalanság miatti, kötelező bejelentés és adatszolgáltatás elmulasztása, miatti bírságolásaival szemben pedig a pénzügviaazgatósághoz van egyfokú jogorvoslatnak helve (H.H.Ö. 29. §-ának (2) bek., K.H.Ö. 43. $-ának (2) bek. s 45. §-ának (3) -bek., T.H.Ö. 33. §-ána.k (5) bek,, 34. §ának (2) bek. s 37. §-ának (2) bek., J.V.H.Ö. 68. §-ának (2) bek., R.H.Ö. 13. $-ának (2) és (3) bek., K.K.H.Ö. 122. §-ának (2), (4) és (5) bek.). Külön kell megemlékeznünk az adóalap és illetve annak bizonyos része meghatározott %-ában kivethető bírságokat illető jogorvoslati rendelkezésekről. Ilyen bírságokról rendelkezik a F.H.Ö. 64. §-a, a H.H.Ö. 26. §-a, a K.H.Ö. 41. §-a, a T.H.Ö. 33. §-a s a J.V.H.Ö. 64. §-a, mely bírságok közül a házadóval kapcsolatosat, a község (város), a kereseti-, társulati- s vagyon- ás jövedelem- és vagyonadóval kapcsolatosat az adóhivatal s :i i'^^Já^1 _ kapcsolatosat pedig a pénzügy igazgatóság szabja'kí. Ezek a %-os bírságok osztják az adóalap mérve és jogossága körüli jogorvoslati lehetőségeket, anélkül azonban, hogy sorsuk elválaszthatatlan kapcsolatiján állana az alapot képező adóösszeggel, mert leszállításuk, esetleg törlésük a felhívott, — azonban a földadóra vonatkozó kivételével értendő, — §§-ok (4) bekezdésének s a K.K.H.Ö. 123. §ának (4) bekezdésének értelmében, az adóösszeg sorsától függetlenül is bekövetkezhetik. A közigazgatási bíróság azonban a %-os bírságot méltányosság okából, mint a miniszter, nem szállíthatja le, csupán egész összegében törölheti, ha. kiszabásának jogi előfeltételeit fennforgóként meg nem állapítja, különben pedig, ha a közigazgatási eljárásban sem jogi, sem méltányossági, a közigazgatási bíróság előtti eljárásban pedig csakis jogi alapon nem vitatta tik, illetve a vitatással szemben fenntartatik, —szolgai módon követi az adóalap változásait. Amennyiben tehát a %-os birság közigazgatásilag végső fokon fenntartatik, ellenében panasznak van helye (K.K.H.Ö. 104. §ának 1. b. és 2. pontja), míg a meghatározott összegű bírságolásokkal szemben, — mint láttuk — panasznak helye nincs. Ezt a következetlenséget azzal lehet elfogadhatóvá tenni, hogy a %-os birság az adóalapot növeli s az adóalap jogossága és mérve kérdésében pedig kivétel nélkül panasznak van helye. Ezen rendszeres összefoglaló átnézetből szabályként megállapíthatjuk, hogy az egyenes adók ügyében 1_ elenyésző kivételtől eltekintve — kétfokú közigazgatási ügyintézésnek, tehát egyfokozatú közigazgatási jogorvoslatnak van helye. A szabálytól való eltérést áz egyik irányban (háromfokozatú közigazgatási ügyintézés, tehát kétfokú közigazgatási jogorvoslat) az okozza, hogy a K.H.Ö. 34. és a J.V.H.Ö. 55. §-a a soronkívüli kivetést és biztosítást, azokban az esetekben engedi meg, ha a község (város), illetve adóhivatal „megítélése szerint" az adó