Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 9. szám - Egyenes adóink jogorvoslati rendszere

JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július és augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3. 50 pengő. Egyes szám ára 0. 50 pengő. TARTALOM: Szontagh Vilmos dr. jogakadémiai ny. rkv. tanár: Egyenesadóink jogorvoslati rendizére. Förhéncz Sándor községi főjegyző: A községek háztartásának rendezése. — KÖNYVSZEMLE: Bruckner Győző dr.: Szádeczky Kardoss Lajos dr.: A székely nemzet története és alkotmánya. Szontagh. Vilmos dr.: Dr. Egyed István: Vármegyei önkormányzat. — JOGAKADÉMIA HÍREI. — HÍREK. Egyenes adóink jogorvoslati rendszere. A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. t. -c-nek a jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyező és azokat részbeni változtatással és kiegészítéssel újonnan statáló, a közigazgatás rendezéséről szóló — 1929: XXX. t. -c. 97. §-a szerint a törvény rendelkezései az adó- és illetékügyekre ezúttal sem terjednek ki, s így az adó- és illetékügyekbeni jogorvoslatok megmaradtak a maguk különálló szabályozottságában. Az idevonatkozó tételes rendelkezések értelmében azonban a jogorvoslatok olyan értelemben rendezve, mint voltak azok az 1901: XX. t. -c. 1—3. §§-ai és illetve vannak az 1929: XXX. t. -c. 48-49. §§-ai szerint, — megállapíthatólag nincsenek. A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás (a következőkben rövidítve K. K. H. Ö. ) 111—117. §§-ai ily értelmű, a jogorvoslati fórumrendszert, egységes elvek szerint; konstituáló rendelkezést nem tartalmaznak. Nem lesz tehát érdektelen, ha az egyenes adókra vonatkozó ma érvényes tételes rendelkezésekből, az u. n. hivatalos összeállításokból mindenekelőtt (I. ) az azokban érvényesülő ily értelmű szabályt leszűrjük, azoknak rendszerét kihámozzuk s követőleg (II. ) párhuzamot vonunk az általános és a pénzügyi közigazgatási eljárási, respektive jogorvoslati rendelkezések között. Előrebocsátjuk, hogy a földadóra vonatkozó 1927. évi 100/P. M. számú hivatalos összeállítás F. H. Ö., a házadóra vonatkozó 200. számú H. H. Ö., a kereseti adóra vonatkozó 300. számú K. H. Ö., a társulati adóra vonatkozó 400. számú T. H. Ö., a jövedelem és vagyonadóra vonatkozó 500. számú V. J. H. Ö. s a rokkantellátási adóra vonatkozó 700. számú pedig R. H. Ö. rövidített, a pénzügyminiszter által különben hivatalos használatra ily értelemben kötelezőleg is elrendelt módon fognak idéztetni. I. Ami mindenekelőtt a közigazgatási fokok számát, az u. n. fórumrendszert illeti, vannak közigazgatásilag csupán egy fokon, két fokon és három fokon történő ügyintézések. Szabályként azonban — az esetek 90%-ában — a kétfokú közigazgatási ügyintézést állapíthatjuk meg. Egyfokozatú közigazgatási ügyintézés előfordul a földadóval kapcsolatosan. Az adótárgy és mívelési ágváltozás késedelmes bejelentése miatt a változás következtében a pénzügyigazgatóság által a megállapított évi adószaporulat 25%-ában kiszállott birság ellen ugyanis nincs közigazgatási jogorvoslatnak helye, hanem csupán panasznak (F. H. Ö. 20. §-ának (3) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdése). Azonképen a közigazgatási jogorvoslat kizárásával csupán panasznak van helye a közigazgatási bizottságnak a pénzügyigazgatóság főnökét bírságoló (K. K. H. Ö. 131. §. (2) bek. ) s a pénzügy igazgatóságnak a telekkönyvileg bekebelezett jelzálogjogok törlése, az ingatlanvégrehajtások esetében a felosztott vételárból, vagy zárlati jövedelemből, illetőleg a csődtömegből illetéktelenül felvett, összegek visszafizetése, az elévült köztartozások törlése, valamint a tévesen befizetett, illetőleg lerótt, vagy jogellenesen beszedett összegeknek és a túlfizetéseknek visszatérítse tárgyában hozott elsőfokú határozataival szemben (K. K. H. Ö. 104. §. 1. h. pont). A földadókataszter körüli első- és végsőfokú miniszteriális jogkörtől eltekintve, mint egyedül álló esetet tekinthetjük a K. K. H. Ö. 122. §-ának (4) bek. szerinti — a pénzügyigazgatót, annak helyettesét s a pénzügy igazgatósági számvevőség főnökét — rendbirságoló jogát a miniszternek, mely intézkedésével szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs s azzal szemben panasz sem engedtetik. Háromfokozatú ügyintézés viszont a kereseti s a jövedelem, és vagyonadónál fordul elő a soronkívüli kivetés és biztosítás ügyében. (K. H. Ö. 34., 37. és 40. s a J. V. H. Ö. 55., 60. és 63. §§-ok). Különben pedig két fokú közigazgatási ügyintézés állapítható meg és pedig a földadó községi kivetése ellen a pénzügyigazgatósághoz (FHÖ. 34. és 43. §§. ), az aránytalanság címén kért új osztálybasorozás (K. H. Ö. 17. §-nak (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) és (4) bekezdése) s az alaptalan elemi kárbajelentés költségeiben történt marasztalás (F. H. Ö 41. §-ának (2) bek. és 44. §. (3) bek. ) ügyében kelt pénzügyigazgatósági intézkedésekkel szemben a pénzügyminiszterhez s az adóelengedés ügyében kelt pénzügyigazgatósági intézkedéssel szemben pedig a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához (F. H. Ö. 40. §. és 43. §. (3) bek. ) lehet jogorvoslattal élni. A házadóval kapcsolatban a községi kivetéssel szemben a pénzügyigazgatósághoz (H. H. Ö. 17. §ának (1) bekezdés és 23. §-ának (1) bekezdése), az adóhivatalnak az ideiglenes mentesség és adótörlés tárgyában kelt határozataival szemben a pénzügyigazgatósághoz (H. H. Ö. 19. §-ának (5) bek., illetve 22. §-ának (4) bek, és 23. §-ának (1) bek. ), a pénzügyigazgatóságnak a becslési költségek viselése tárgyában kelt határozatával szemben a pénzügyminiszterhez (H. H. Ö 24. §-ának. (20) és (21) bek. ) s végül a fényűzési lakásadónak községi kivetésével szemben a közig. bizottság adóügyi bizottságához