Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 5. szám - A magyar alkotmányról

(63) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 11 Kiadja a Magyar Tudós Társaság. Pest, 1844. 50. 1.), ámbár az, hogy »a király hatalmát az összesség hatalmából és tekintélyéből bírja",25) szintén csak későbbi idők általános közjogi véleménye lehet, azonban kétségtelenül téved akkor, amikor a jóval István király után kialakulni kezdett, de Verbőczí idejében már teljes kialakultságban levő • - Szent Korona elméletet a királyság megalakulásának időpontjára teszi, azáltal, hogy („Míhép adatott át fejedelmünknek az országlás" quomodo régimen ín príncípem nostrum translatum sít -— cím alatt) az uralkodásnak és országiásnak a közösség (nemzet) részéről a fejedelemre, királyra történő átruházásánál (királyválasztás-koronázás) közvetítő tényező g.ya~ nánt az ország, sz. koronája hatóságát tünteti fel. Az Anjou uralkodók közül Nagy Lajos és leánya Mária megerősítik a II. Endre által kibocsátott aranybullát (a 4. pont kivételével). A gyenge kezű és külföldi származású királyok (Zsigmond-Albert) alatt, eme tulajdonságaik hatása alatt, a nádornak az országgyűlés és király által történő választása megerősíttetik, a hivataloknak honfiak általi betöltése, a királynak az országban lakása stb. kímondatík (1430.-1 törvények.) Az Árpádház kihalása óta első nemzeti király: Hunyady Mátyás a rendkívül nagy fontosságú nádori cikkek megalkotása által (tízenkét cikk 1485) azt az alkotmányjogi szempontból igen nevezetes lépést tette, hogy: a nádor királyt-helyettesítő, olykor állami főhatalmat gyakorló és király nem léte esetén országgyűlést összehívó és egyéb irányú szerepének kimondása és szabályozása által a nemzeti akarat szükség esetén azonnali felszínrekerüléséről, az államélet állandó vezetéséről, az államfői hatalomnál netalán előforduló válságok megoldásáról, fontos funkciók gyakorlásáról intézményesen gondoskodott. A nádor — aki a királyság első idejében királyi tisztviselő volt — az alkotmányban különösen jelentős (és egyre növekvő fontosságú) szerepet akkor kezd elfoglalni, amikor méltóságába a király és a nemzet akarata közösen állítja (1290—1439. évi törvények), állásáról csak törvényesen és halált érdemlő bűnért mozdítható el, hivatala életfogytiglan tart. (1526. évi törvény). így lesz igen nagy horderejűvé az aranybulla 31. pontjának ama rendelkezése, hogy: „a hetediket (t. í. a bulla hetedik példányát) őrizze a nádoríspán, kí az idő szerint legyen. Oly módon, hogy az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga ne tévedjen valamíkép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen."26) Törvén\7eínkben igen nagy számmal találhatók rendelkezések, melyek mind arra mutatnak, hogy a nemzeti akarat — különösen az idegen házból származó, az idegen szellemű magyar királyok akotmán\7t tiszteletben nem tartó uralkodása alatt - - a nádori méltóság széleskörű kiterjesztésére, az ország első közjogi méltóságává tételére és e közjogi állás pontos szabályozására, biztosítására törekszik. A nádori méltóság — az intézmény túlnyomó, állandó vonásait tekintve — ideális, célul vett rendeltetése: a nemzeti akarat kifejezése, érvényesítése, a király lépéseinek ellenőrzése, az alkotmány őrízése. A nádori méltóság alkotmányjogi szerepének fejlődése élénken dokumentálja: a királyság jellegé25) Polner: az uj idők követeim, stb. 67 1. 26) Corpus Juris Hungaricí — Dr. Márkus Dezső — I. K. 12 1. nek az évszázadok folyamán végbemenő változását; 1526-íg: a központi királyi hatalomnak elsősorban a nemzeti akarat hatalmára való áthangolódását, majd 1526 után: a nádori méltóság súlya, tekintélye nagyságának — csekélységének mértéke szerint, az idegen vagy magyar nemzeti akarat érvényesülését. Az 1848-as alkotmányreform alkalmával — „amikor idegen elemek kerültek be a magyar alkotmányba27) — a nádori méltóságnak törvényi szabályozása (1848:111. t. c.) a nádor — „Ő Felségének az országból! távollétében, ... a korona egységének s a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett" végrehajtó hatalmat gyakorló királyi helytartó szerepét domborítja kí, régebbi jogállásának alig érintésével (1848: V. t. c), olyan szövegezésben, amelyből méltán lehet „az örökletes alkírályí" jellegre következtetni28), s amely 1848-ban szabályozott nádori állás, annak „tulajdonkép csak az idegen királyság szülte elfajzása volt"29) Az 1867: VII. t. c. a nádornak, mint királyi helytartónak jogkörére az 1848: III. t.-c.-ben foglalt rendelkezéseket érvényen kivül helyezte s mindaddig, amíg a nádori méltóság hatásköre a felelős kormányzat elveível megegyezőleg törvény által szabályozva nem lesz: a nádorválasztást elhalasztotta. A nemzet akaratának a királyi kormányzatra való befolyását — amelyhez fűződő érdeket régebben a nádori méltóság elégítette kí — az országgyűlésnek felelős minisztérium léte biztosítja ugyan, de csak negatív irányban (bizalmatlanság-kifejezés, vád alá helyezés), pozitív irányban a kizárólagos királyi kormánykínevezésí-jog folytán, a nemzet akarata — íntézményszerü biztosítással — nem érvényesülhet. „1867-ben a parlamentáris elvnek feláldozták a nádori méltóságot, alkotmányunk egyik legbecsesebb intézményét"3"), de hogy a feláldozás megsemmisüléssel járt-e, avagy csak tetszhalott az ősí intézmény s következésképen jő nemzeti akarat — amely feltámasztja halottaiból s a múltnak eme régí oszlopát beállítja az uj közjogi épületbe: a jövő titka. A mohácsi vész után Erdély - amely mindaddig Magyarországnak minden tekintetben integráns kiegészítő része volt — elszakadt az anyaországtól, az 1544-í tordaí országgyűlésen egységes alkotmányos erdélyi állammá, majd 1571-ben független választó-fejedelemséggé alakult. Az anyaországgal ismét egyesülése az 1868: XLIII. t. c.-ef történt. A különállott Erdély alkotmányával nem foglalkozunk. A mohácsi vész után magyar királlyá választott 1. Ferdinánddal kezdődő Habsburg-házból származó királyok sorozatos uralkodása (1526—1921) a magyar állam alkotmányának létért való küzdelmét jelenti. Állandó törekvése volt a Habsburg-dinasztiának: Magyarországnak patrímoníummá, örökös tartománnyá tétele és a magyar nemzet ez elleni állandó visszahatása közben — az erők váltakozó játéka szerint — hol vereséget szenvedett, hol diadalt ara27) Polner: közjogi (alkotmányjogi) előadások, Szeged, 1223. 2S) Ferdinandy i. m. 431 1. 29) Polner: A trón megüresedésének és betöltésének kérdéséheH. Magyar Jogi Szemle. I. évf. 4. sz-. 201. 1. 30) Ferdinandy i. m. 5. 1.