Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 2. szám - Amerika társadalmi problémái

Ötödik évfolyam 2. szám Miskolc, 1929. február JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY Országgyűlési Könyvtár 0505465 A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július és augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3·50 pengő. Egyes szám ára 0'50 pengő. TARTALOM: Surányi-Unger Tivadar dr. szegedi egyetemi ny, rk. tanár: Amerika társadalmi problémái. — Szilágyi An­tal dr. kir. törvényszéki tanácselnök, egyetemi m. tanár, jogakadémiai c. ny. r. tanár: Kritikai megjegyzések a magánjogi törvénykönyvünk javaslatára. (II. ) — KÖNYV­SZEMLE: Szelényi ödön dr.: Böhm Károly: Az ember és világa. — JOGAKADÉMIA HÍREI. — HÍREK. Amerika társadalmi problémái٭‍ A‍z‍ e‍l‍m‍é‍l‍e‍t‍i‍ k‍ö‍z‍g‍a‍z‍d‍a‍s‍á‍g‍t‍a‍n‍ é‍s‍ a‍ g‍y‍a‍k‍o‍r‍l‍a‍t‍i‍ g‍a‍z‍d‍a‍s‍á‍g‍-‍ p‍o‍l‍i‍t‍i‍k‍a‍ k‍ö‍z‍ö‍t‍t‍i‍ ü‍r‍ á‍t‍h‍i‍d‍a‍l‍á‍s‍a‍ a‍ m‍o‍d‍e‍r‍n‍ g‍a‍z‍d‍a‍s‍á‍g‍t‍u‍d‍o‍-‍ m‍á‍n‍y‍i‍ k‍u‍t‍a‍t‍á‍s‍ e‍g‍y‍i‍k‍ l‍e‍g‍s‍ú‍l‍y‍o‍s‍a‍b‍b‍ p‍r‍o‍b‍l‍é‍m‍á‍j‍a‍.‍ K‍u‍t‍a‍t‍á‍-‍ s‍a‍i‍n‍k‍ j‍e‍l‍e‍n‍l‍e‍g‍i‍ á‍l‍l‍á‍s‍a‍ s‍z‍e‍r‍i‍n‍t‍ a‍ t‍á‍r‍s‍a‍d‍a‍l‍m‍i‍ s‍z‍ü‍k‍s‍é‍g‍l‍e‍t‍e‍k‍ e‍l‍t‍o‍l‍ó‍d‍á‍s‍a‍i‍n‍a‍k‍ k‍é‍r‍d‍é‍s‍é‍t‍ l‍á‍t‍j‍u‍k‍ a‍z‍o‍n‍ h‍a‍t‍á‍r‍v‍o‍n‍a‍l‍n‍a‍k‍,‍ a‍m‍e‍-‍ l‍y‍e‍n‍,‍ t‍u‍l‍j‍u‍t‍o‍t‍t‍u‍n‍k‍ m‍a‍j‍d‍,‍ jelentős lépést teszünk tudomá­nyunk továbbfejlesztésének utján. A társadalmi szükségletek eltolódásai igen sulyos problémák elé állítanak bennünket. Már az egyéni szükségletekről való általános ismereteink is hiányo­sak. Ki kell küszöbölnünk ugyanis mindenekelőtt a ha­gyományos közgazdaságtannak azt a hibáját, mely a gazdasággal kapcsolatosan általában csak anyagi té­nyezőkre gondol és kikapcsolja a szellemieket. A ha­gyományos közgazdaságtannak ez a tanítása megegye­zik ugyan a köznapi felfogással. Vizsgáljuk csak meg egyéni gazdálkodásunk körét és azon belül szükségle­teinket, melyeknek kielégítésére gazdasági tevékeny­ségünk irányul. Ezen tevékenységünkön belül megfon­toljuk, mérlegeljük és szükségleteink sürgősségéhez mérten megosztjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket; nyilvánvaló azonban, hogy itt szellemi és erkölcsi meg­fontolások is jelentős szerepet játszanak. Hiszen köny­nyü lenne példákat halmoznunk annak bizonyítására, hogy anyagi érdekeinket sokszor szivesen áldozzuk fel szellemi, erkölcsi érdekeinkért. Ha gazdaságról szó­lunk, el kell vonatkoztatnunk tehát figyelmünket tisz­tán anyagi szükségleteinktől és erkölcsi, szellemi szük­ségleteket is egyaránt tekintetbe kell vennünk. Ha va­lakinek pld. 500 pengő havi jövedelme van, nem fogja azt a maga egészében anyagi szükségleteinek kielégí­tésére forditani, hanem szellemi szükségleteinek kielé­gítésére is kihasit belőle bizonyos részt. Kielégíti belőle bizonyos mértékben erkölcsi szükségleteit is, amennyi­ben pld. alturisztikus célokra áldoz valamelyes össze­get vagy pedig szegény rokonait támogatja stb. Anya­٭‍)‍ S‍u‍r‍á‍n‍y‍i‍-‍U‍n‍g‍e‍r‍ T‍i‍v‍a‍d‍a‍r‍ d‍r‍.‍,‍ a‍ s‍z‍e‍g‍e‍d‍i‍ F‍e‍r‍e‍n‍c‍z‍ J‍ó‍z‍s‍e‍f‍ T‍u‍-‍ d‍o‍m‍á‍n‍y‍e‍g‍y‍e‍t‍e‍m‍ t‍a‍n‍á‍r‍a‍,‍ 1‍9‍2‍8‍.‍ é‍v‍i‍ d‍e‍c‍e‍m‍b‍e‍r‍ h‍ó‍ 1‍3‍-‍á‍n‍ e‍z‍e‍n‍ a‍ c‍i‍m‍e‍n‍ t‍a‍r‍t‍o‍t‍t‍ a‍ m‍i‍s‍k‍o‍l‍c‍i‍ L‍é‍v‍a‍y‍ J‍ó‍z‍s‍e‍f‍ Közművelődési Egyesületben sza­bad előadást. Előadásának alábbi rövid kivonata gyorsírói jegy­zetek alapján készült. (A szerk. ) gi szükségleteinket ilyenkor rendszerint még koránt­sem elégítettük ki teljesen; ellenkezőleg, áldozatot ho­zunk belőlünk, hogy erkölcsi szükségleteinket is kielé­gíthessük. Ezen latolgatás folyamán, mellyel megoszt­juk eszközeinket saját egyéni, önző törekvéseink kielé­gítése és altriiisztikus céljaink között, az erkölcsi célok mindenképen jelentős szerepet játszanak. Hogy a hagyományos közgazdaságtan ezekre a szempontokra eddig nem ügyelt eléggé, azt fejlődésé­ben meg is viselte. Ma már látjuk, hogy nagyon is gaz­daságosan járhatott el a bibliai gazdag, amikor minden vagyonát szétosztotta a szegények között; gazdasági latolgatásában nyilván ugy látta, hogy reá vonatkozó­lag az erkölcsi céloknak igen nagy sulya van. Oly nagy sulya, hogy nyugodtan áldozhatja fel érdekükben anyagi céljainak javarészét. Rosszul csak az gazdálko­dik,, aki elszámítja magát, aki rosszul becsüli meg egyes céljainak értékét és egymáshoz való viszo­nyukat. Ezekután rátérhetünk a társadalmi szükségletek fogalmának rövid taglalására. Egyéni szükségleteink­nek egyik fajta összessége oly szükségletekből áll, ame­lyeknek kielégítéséről egyenként is önerőnkből töre­kedni fogunk. Ilyenek pld. táplálkozási szükségleteink és anyagi szükségleteink nagy része. Ezeknek kielégí­téséről elsősorban maguk az egyének fognak gondos­kodni, a közület csak akkor fog serkentőleg beavat­kozni itt az egyének magánéletébe, ha az ily megfonto­lásnak valamely rendkívüli megfontolás alapján szük­sége mutatkozik. Ezen egyéni szükségleteinkkel szem­ben állnak azon egyéni szükségleteink összeségei, me­lyeknek kielégítését hiába bíznánk az egyes egyénre, mert mint egyének nem vagyunk alkalmasak azok ki­elégítésére. Ilyen szükségleti összesség pld. a köztisz­taság iránti szükséglet. Egyéni tisztasági szükségletün­ket otthon mindannyian kielégíteni igyekszünk. Más azonban az utcák és parkok tisztasága iránti szükség­letünk. Itt egyéni szükségleteinknek oly összegéről van szó, mely csak közös magatartással és közös eredménnyel érhető el. Hiába törődöm pld. azzal, hogy magam ne szemeteljek, ha embertársaim elszórják a szemetet. Ha­sonlóképen a közegészség, közoktatás, közrend, köz­biztonság, jogbiztonság stb. is oly szükségletek, ame­lyek csak közösen és közös sikerrel elégíthetők ki. Minthogy azonban éppen azon megfontolás követ­keztében, hogy az egyéni magatartás nem fogja magá­val hozni a szóbanforgó szükséglet kielégítését, lazul a saját magatartásom és a társadalmi szükséglet kielé­gítése közötti kapcsolatom tudata. Leszállok pld. a vil­lamosról, markomban a villamosjegy. Mit csináljak vele? Ha lenne Miskolcon utcai papírkosár, mondjuk a tulsó oldalon, gondolkozhatnám azon, vajjon átmenjek

Next

/
Oldalképek
Tartalom