Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)
1929 / 2. szám - Amerika társadalmi problémái
2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET és beledobjam-e abba, vagy pedig zsebembe gyürjem-e a jegyet'. Mindkét esetben némi ádozatot kellene hoznom, hogy hozzájáruljak a köztisztasági szükséget kielégítéséhez. Minthogy azonban lazult bennem a tekintetbejövő társadalmi szükséglet és egyéni áldozatom öszszéfüggésének tudata, egyéni áldozatomat esetleg nagyobbnak tartom, mint a tőle várható társadalmi előnyt : esetleg eldobom a jegyet. Az ily szükségletek kielégítésénél tehát a közületnek kell közbelépnie. .Csak a közület eszközeivel lehet ugyanis kielégítenünk ezen szükségleteinket, mert az egyén részéről nem- várható a kielégítés. Számos szükségleti összességünk ily természetű: ilyenek pl. — amint fentebb már jeleztük — a közbiztonság, a közrend, a közegészség, a bíráskodás iránti szükségleteink. Ezek a tulajdonképpeni társadalmi szükségletek, vagy helyesebben, a közületi szükségletek. A közületi szükségletek kielégítése tehát állami tevékenység utján várható csak. Itt van egyúttal a határ a liberalizmus és intervencionálizmus követelményei között is. Meddig avatkozzon, be vájjon az állam közületi szükségleteink kielégítésébe ? Ott, ahol a közületi szükségletek kielégítésére az egyénekben nem elég erős a közületi érzék, jogosan lép közbe az állam : itt van a liberalizmus határa. Lényeges itt szempontunkból az, hogy a közületi szükségletek kielégítése teszi tulajdonképeni tárgyát az állami közület tevékenységének. Az államnak is eszközök állanak rendelkezésére a közületi szükségletek kielégítése folyamán: a pénz, az a közös eszköze, mellyel minden céljának elérését egyaránt előmozdít hat ja. Az állami gazdaságpolitika viszont azt jelenti, hogy az állam bizonyos latolgató mérlegelés alapján megosztja a rendelkezésérc álló pénzt a közületi szükségletek kielégítése között, Ezek kielégítése azonban időnként és helyenként másként alakul. Tekintsük csak röviden közületi szükségleteink egymáshoz való viszonyát hazánk legutóbbi fejlődése folyamán. A háború alatt és előtte is, a nagy katonai készülődések idején, a hatalmi politikának, a honvédelemnek, oly fontos szerepe volt, hogy mint elsőrendű közületi szükséglet állott előtérben. Akkoriban minden egyéb közületi cél megfelelően háttérbe szorult. Az összeomlás után munkanélküli segélyeket osztogattak. Bár mindenki látta, hogy ez kárára van a közületnek és hogy az egyéni szükségletek kielégítését is hátráltatja, mégis csak igy történt. Ennek oka egyszerűen az, hogy a háború után szociálpolitikai szükségleteink nyomultak erősen előtérbe. Nem a tudomány feladata, hogy eldöntse a közületi szükségletek kielégítésénél alkalmazandó helyes sorrendet. Tényként állapithatjuk meg csupán, hogy az utóbbi időben a kultúrpolitikai szükségletek kielégítése nyomul nálunk mindinkább előtérbe. Ez a problémakör a kulcsa a gyakorlati gazdaságpolitika elméleti megértésének; ha ezt az elméleti magyarázatát a gazdaságpolitikának kimélyítjük, megtaláljuk egyúttal azt az utat is, melyen az elméletet a gyakorlattal összekapcsolhatjuk. Elméleti bevezetésünk után térjünk rá most már Amerika társadalmi problémáinak fejtegetésére, Amerika gazdasági jelentősége ma oly nagy, hogy ezek a problémák számunkra is mindenképen közérdekűek. Az amerikai közületi szükségletek eltolódásai hatásukat éreztetni fogják mindenütt. Tekintsünk vissza pld. az ókori történelembe: a görög és a római nép gazdasági ereje alapján kultúrájuk is messze földön éreztette hatását. Az újkorban a francia merkantilizmus (Colbert) jelentőségére épült fel a francia művelődés messze nemzetközi térfoglalása. Az angol gazdasági előtörés következtében utóbb a társadalmi életben is az angol befolyás éreztette hatását: gondoljunk csak a gentleman eszményére. Ma a gazdasági hegemónia Amerika kezében van. Ez a tény nálunk is erősen érezteti hatását. Meg kell tehát ismernünk, hogyan tolódtak el odaát a társadalmi szükségletek, hogy ebből azután, az amerikai befolyásnak nálunk való további alakulására következtethessünk, » A kutató ma arra az eredményre juthat, hogy A meri ka gazdasági vezető szerepének ellenére is társadalmi szükségleteinek rangsorában nagy eltolódás látható tulajdonképeni anyagi céljainak rovására, sőt rajtok tul társadalompolitikai céljainak rovására is, Velők szemben a kulturális szükségletek, különösen pedig a közoktatásügy iránti szükséglet, nyomulnak gyors ütemben előre. Ez a megállapítás minden bizonnyal még magukat az amerikaiakat is meglepi. Hogy megérthessem ezt az eredményt, visszanyúltam a történelemben Amerika régebbi fejlődésének vizsgálatához, összehasonlítottam az eredményeket hazánk és más államok társadalmi szükségleteivel és kerestem az okát annak, hogy Amerika szükségleteinek rangsora miért az emiitett irányban tolódott el. A főbb okokat a következőkben véltem megtalálni: A közületi szükségletek eltolódása a közületeknek (állam, törvényhatóság, község) általános fejlődési fokától függ. A közületek gyermekkoruk kezdetén a hatalmi politikára vetik tevékenységük fősulyát. Eleinte külső hatalmi politikájukat domborítják ki, mert biztositaniok kell létüket. Mikor kifelé létét biztosította már a közület, a belső hatalom megszilárdítására gondol. Ekkor a belső hatalom fokozását szolgáló szükségletek állanak előtérben. Amikor viszont ezek is már bizonyos fokú kielégítést nyertek, fellép a jólétnek, még pedig elsősorban az anyagi jólétnek szükséglett1 s itt is elsősorban az a törekvés, hogy a bajt, fájdalmat jelentő tényezőket kiküszöböljük. Először tehát ilyképen a közegészség iránti szükséglet kerül előtérbe és csakhamar nyomon követik a szociálpolitikai szükségletek is. Utóbb azután az esztétikai szükségletek is tekintetbe jönnek. Ilyen pl. a köztisztaság az a része, mely nem tartozhatik az egészségügyhöz. Legvégén következik azon szükségletek kielégítése, amelyek nem a jelenben hatékony szükségletek, hanem a jövőbe vetik eredményüket. Ilyen pld, a közoktatás iránti szükséglet. Azért neveljük if janikat, hogy a jövőben legyenek jó harcosai a köznek. Ugy láttam, hogy Amerika ma elérte már azt a. fejlődési fokot, amelyen a kultúrának áldozza anyagi eszközeinek javarészét. Az amerikai közületi élet érett korába lépett. Amerika közélete többé nem gyermek vagy ifjú, hanem érett férfiú. — Míg a szóbanforgó fejlődésnek különböző fokai Ázsia népeinél évezredek alatt, Európa népeinél évszázadok alatt alakultak csak ki, addig Amerikában évtizedek alatt váltakoznak. Ázsia és Európa népeinek ugyanis önmagukból kellett kitermelniük azon tényezőket, melyek előbbre vitték őket; Amerika ezzel szemben a bevándorlás révén fejlődött. Amerikában csak arról volt szó, hogy lényegükben már régóta kiforrott kulturális tényezőket egy u;j közület kereteiben kellett uj életre kelteni. Ez a művelődéstörténeti oka annak a jelenségnek, hogy a legutóbbi egy-két évtizedben oly erős iramban nyomul főként a közoktatási szükségletek kielégítése odakünn előtérbe. Elméleti téren megállapíthatjuk, hogy a közületi szükségletek saecularis eltolódásai általában ellenálltak annak a lökésnek, melyet a világháborútól és annak közvetlen utóhatásaitól kaptak. Á világháború hullámai elcsendesedtek és általában nem zökkentették ki sarkaiból a saecularis eltolódásokat. Ennek az elmélet terén nagy jelentősége van. Ily alapon ugyanis a tudomány nézőszö-