Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 2. szám - Amerika társadalmi problémái

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET és beledobjam-e abba, vagy pedig zsebembe gyürjem-e a jegyet'. Mindkét esetben némi ádozatot kellene hoz­nom, hogy hozzájáruljak a köztisztasági szükséget ki­elégítéséhez. Minthogy azonban lazult bennem a tekin­tetbejövő társadalmi szükséglet és egyéni áldozatom ösz­széfüggésének tudata, egyéni áldozatomat esetleg na­gyobbnak tartom, mint a tőle várható társadalmi előnyt : esetleg eldobom a jegyet. Az ily szükségletek kielégítésé­nél tehát a közületnek kell közbelépnie. .Csak a közület eszközeivel lehet ugyanis kielégítenünk ezen szükségle­teinket, mert az egyén részéről nem- várható a kielégítés. Számos szükségleti összességünk ily természetű: ilyenek pl. — amint fentebb már jeleztük — a közbiztonság, a közrend, a közegészség, a bíráskodás iránti szükségle­teink. Ezek a tulajdonképpeni társadalmi szükségletek, vagy helyesebben, a közületi szükségletek. A közületi szükségletek kielégítése tehát állami tevékenység utján várható csak. Itt van egyúttal a határ a liberalizmus és intervencionálizmus követelményei között is. Meddig avatkozzon, be vájjon az állam közületi szükségleteink ki­elégítésébe ? Ott, ahol a közületi szükségletek kielégítésére az egyénekben nem elég erős a közületi érzék, jogosan lép közbe az állam : itt van a liberalizmus határa. Lényeges itt szempontunkból az, hogy a közületi szükségletek kielégítése teszi tulajdonképeni tárgyát az állami közület tevékenységének. Az államnak is eszközök állanak rendelkezésére a közületi szükségletek kielégítése folyamán: a pénz, az a közös eszköze, mellyel minden cél­jának elérését egyaránt előmozdít hat ja. Az állami gazda­ságpolitika viszont azt jelenti, hogy az állam bizonyos latolgató mérlegelés alapján megosztja a rendelkezésérc álló pénzt a közületi szükségletek kielégítése között, Ezek kielégítése azonban időnként és helyenként másként alakul. Tekintsük csak röviden közületi szükségleteink egy­máshoz való viszonyát hazánk legutóbbi fejlődése folya­mán. A háború alatt és előtte is, a nagy katonai készülő­dések idején, a hatalmi politikának, a honvédelemnek, oly fontos szerepe volt, hogy mint elsőrendű közületi szükség­let állott előtérben. Akkoriban minden egyéb közületi cél megfelelően háttérbe szorult. Az összeomlás után munka­nélküli segélyeket osztogattak. Bár mindenki látta, hogy ez kárára van a közületnek és hogy az egyéni szükségle­tek kielégítését is hátráltatja, mégis csak igy történt. Ennek oka egyszerűen az, hogy a háború után szociál­politikai szükségleteink nyomultak erősen előtérbe. Nem a tudomány feladata, hogy eldöntse a közületi szükségle­tek kielégítésénél alkalmazandó helyes sorrendet. Tény­ként állapithatjuk meg csupán, hogy az utóbbi időben a kultúrpolitikai szükségletek kielégítése nyomul nálunk mindinkább előtérbe. Ez a problémakör a kulcsa a gyakorlati gazdaságpo­litika elméleti megértésének; ha ezt az elméleti magyará­zatát a gazdaságpolitikának kimélyítjük, megtaláljuk egyúttal azt az utat is, melyen az elméletet a gyakorlattal összekapcsolhatjuk. Elméleti bevezetésünk után térjünk rá most már Amerika társadalmi problémáinak fejtegetésére, Amerika gazdasági jelentősége ma oly nagy, hogy ezek a problé­mák számunkra is mindenképen közérdekűek. Az ameri­kai közületi szükségletek eltolódásai hatásukat éreztetni fogják mindenütt. Tekintsünk vissza pld. az ókori törté­nelembe: a görög és a római nép gazdasági ereje alapján kultúrájuk is messze földön éreztette hatását. Az újkor­ban a francia merkantilizmus (Colbert) jelentőségére épült fel a francia művelődés messze nemzetközi térfogla­lása. Az angol gazdasági előtörés következtében utóbb a társadalmi életben is az angol befolyás éreztette hatá­sát: gondoljunk csak a gentleman eszményére. Ma a gaz­dasági hegemónia Amerika kezében van. Ez a tény ná­lunk is erősen érezteti hatását. Meg kell tehát ismernünk, hogyan tolódtak el odaát a társadalmi szükségletek, hogy ebből azután, az amerikai befolyásnak nálunk való továb­bi alakulására következtethessünk, » A kutató ma arra az eredményre juthat, hogy A me­ri ka gazdasági vezető szerepének ellenére is társadalmi szükségleteinek rangsorában nagy eltolódás látható tu­lajdonképeni anyagi céljainak rovására, sőt rajtok tul társadalompolitikai céljainak rovására is, Velők szemben a kulturális szükségletek, különösen pedig a közoktatás­ügy iránti szükséglet, nyomulnak gyors ütemben előre. Ez a megállapítás minden bizonnyal még magukat az amerikaiakat is meglepi. Hogy megérthessem ezt az eredményt, visszanyúl­tam a történelemben Amerika régebbi fejlődésének vizs­gálatához, összehasonlítottam az eredményeket hazánk és más államok társadalmi szükségleteivel és kerestem az okát annak, hogy Amerika szükségleteinek rangsora miért az emiitett irányban tolódott el. A főbb okokat a következőkben véltem megtalálni: A közületi szükségletek eltolódása a közületeknek (állam, törvényhatóság, község) általános fejlődési foká­tól függ. A közületek gyermekkoruk kezdetén a hatalmi politikára vetik tevékenységük fősulyát. Eleinte külső ha­talmi politikájukat domborítják ki, mert biztositaniok kell létüket. Mikor kifelé létét biztosította már a közület, a belső hatalom megszilárdítására gondol. Ekkor a belső hatalom fokozását szolgáló szükségletek állanak előtérben. Amikor viszont ezek is már bizonyos fokú kielégítést nyertek, fellép a jólétnek, még pedig elsősorban az anya­gi jólétnek szükséglett1 s itt is elsősorban az a törekvés, hogy a bajt, fájdalmat jelentő tényezőket kiküszöböljük. Először tehát ilyképen a közegészség iránti szükséglet ke­rül előtérbe és csakhamar nyomon követik a szociálpoli­tikai szükségletek is. Utóbb azután az esztétikai szükség­letek is tekintetbe jönnek. Ilyen pl. a köztisztaság az a része, mely nem tartozhatik az egészségügyhöz. Legvégén következik azon szükségletek kielégítése, amelyek nem a jelenben hatékony szükségletek, hanem a jövőbe vetik eredményüket. Ilyen pld, a közoktatás iránti szükséglet. Azért neveljük if janikat, hogy a jövőben legyenek jó har­cosai a köznek. Ugy láttam, hogy Amerika ma elérte már azt a. fej­lődési fokot, amelyen a kultúrának áldozza anyagi esz­közeinek javarészét. Az amerikai közületi élet érett korá­ba lépett. Amerika közélete többé nem gyermek vagy ifjú, hanem érett férfiú. — Míg a szóbanforgó fejlődésnek kü­lönböző fokai Ázsia népeinél évezredek alatt, Európa né­peinél évszázadok alatt alakultak csak ki, addig Ameri­kában évtizedek alatt váltakoznak. Ázsia és Európa népei­nek ugyanis önmagukból kellett kitermelniük azon ténye­zőket, melyek előbbre vitték őket; Amerika ezzel szemben a bevándorlás révén fejlődött. Amerikában csak arról volt szó, hogy lényegükben már régóta kiforrott kulturá­lis tényezőket egy u;j közület kereteiben kellett uj életre kelteni. Ez a művelődéstörténeti oka annak a jelenségnek, hogy a legutóbbi egy-két évtizedben oly erős iramban nyo­mul főként a közoktatási szükségletek kielégítése odakünn előtérbe. Elméleti téren megállapíthatjuk, hogy a közületi szükségletek saecularis eltolódásai általában ellenálltak annak a lökésnek, melyet a világháborútól és annak köz­vetlen utóhatásaitól kaptak. Á világháború hullámai el­csendesedtek és általában nem zökkentették ki sarkaiból a saecularis eltolódásokat. Ennek az elmélet terén nagy je­lentősége van. Ily alapon ugyanis a tudomány nézőszö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom