Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Becsület-védelmi irányok a büntetőjogban [3. r.]

(39) MISKOLCI JOGÁSZÉLET U tartozó tterületen bírnak Lakóhellyé! s nincs bebizonyítva, hogy ez idő álatl e területen kivül fekvő valamely községben községi illetőségi jogot, vagy a Csehszlovák köztársaságon kivül állampolgárságot szereztek, ha a jelen törvény hatályba lépte napjától számitott öt éven belül az illetékes hatóságnál (4. §.) a csehszlovák állampolgárság megadása iránt kérvényt adnak be." Az 1886 :XXTT. te. 10. §-val szemben tehát mig az adózás tényét ezen törvény nem kívánja, másrészt lényegesen snlyosbbitja és szaporítja a feltételeket először azzal, hogy az 1910. év január l-ig terjedő időben megszakítás nélkül történt négy évi lakástól tovább, a -Lex szerinti kérvény beadásáig számitott bizonytalan tartamú idő alatt is megszakítás nélküli lakást kíván a köztársaság területén, másodszor azzal, hogy vizsgálja, nem-e szerzett az érdekelt a köztársaság területén kivül községi illetőséget, állampolgárságot s végül, hogy a Lex életbeléptétől számitott öt év alatt a csehszlovák állampolgárság megadása iránti kérvény benyújtására kötelezi az érdekelteket. Az ily kvalifikációval bíróknak megint nem magára az állampolgárságra, hanem csak az állampolgárság megadására nyilik meg az igényük. A szakasz 2. bekezdése a megszakítatlanság követelményével foglalkozik s sorolja fel a megszakítást nem képező eseteket, a 3. bekezdés pedig felsorolja azokat, akik az igényből ki vannak zárva. Ha törvény 1. Szakasza szerinti, az állampolgárság megadására igényjogosult kontingenst egybevetjük azzal a kontingenssel, mely a békeszerződések szerint igényjogosult az állampolgárságra, ugy annak erős csökkenését kell megállapítanunk, mely csökkent kontingens azután még további csökkenési szenved majd ama perlustáció állal, melynek eredményeképen az állampolgárság megadására igényjogosultak állampolgárokká válnak. Eredményképen mégállapítjuk, hogy e törvény, bár vitathatatlanul javított a közigazgatási bíróság slzóbanforgó ítéletével teremteti helyzeten, de a békeszerződésekszerinti statusqüot nem állította vissza. Ez a békeszerződések dacára szenvedett sérelme a magyarságnak még mindig fennáll és orvoslásra vár. Nem foglalkozunk a. törvény további részeivel, amelyek csak a vázolt kereteken belül tartalmaznak közelebbi részletintézkedéseket, de a nézőpontunk szerinti bírálat szempontjából nem emelkednek ki. XV. Az általunk tárgyalt kérdés különben meglehetősen nagy irodalomra tekinthet vissza, melyből elsősorban báró Wlassics Gyula hozzászólásai emelkednek ki a tudományi jellemző végtelen tárgyilagossággal. Hozzászólásaiban80) annak a bizonyos reménységének ad következetesen kifejezést, hogy a csehszlovák közigazgatási bíróság, — belátva jogászi tévedését — álláspontját megfogja változtatni. Ez azonban eddig még nem történt meg s a Lex-Dérer-Szentiványi megalkotása mintha amellett szólana, hogy ez volna hivatott a jogsérelem orvoslására. Hazai sajtónkban foglalkoztak még e kérdéssel Lukács György81, és Szűcs Jenő3-. A csehszlovák sajtókban 30) Pester Lloyd 1024 május 15-iki szám: Das oberste Verwaltungsgericht; Prager Tagblatt 1924 június 5-iki szám: Dio ytrittigc' Zustándigkeit; Ifcovuo de Hongric 1924 augusztus 15-iki szám: La question de l'indigénat et le haut tiibunal administratif de Prague. 31) Magyar Közigazgatás 1925 március 15-iki szám: Hontalanság a Felvidéken. 3-, Városok Lapja 1925 szeptember l-i szám: A községi illetőségről. — Miskolci Jogászélct 1925 május—júniusi szám: A trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezései, dr. Petrogalli Oszkár: Az illetőségi törvény 10. §-a; dr. Dérer Iván: Az illetőség automatikus megszerzéséről, dr. Kamrás József, ki Komárom városának e tárgybani, a köztársasági elnökhöz intézett feliratát szerkeztette s dr. Alapy Gyula, ki a maga fejtegetéseivel kapcsolatosan „Az illetőség jogvitája Szlovenszko és Ruszinszxóban" címen tette gyűjteményesen közzé az előbb emiitett hozzászólásokat. Ehez a gárdához csatlakoztunk j-jlen sorainkkal s csak- ugy, mint a kérdés úttörői, magunk részéről is, a félvetett kérdésnek a magyar kedélyek felizgatására alkalmas volta dacára is, a legteljesebb tárgyilagosságra törekedtünk s midőn ezt tettük, tettük abban a feltevésben, hogy okfejtésünk csak azoknak szól, akik érvekkel állanak velünk szemben és nem állanak a quoniam sum leo álláspontján, amivel szemben érveknek ugy sincsen helyük. De tettük ezt az okfejtést azzal a célzattal is, hogy kimutatva az ismertetett álláspont tarhatatlanságát, megakadályozzuk azt a rosszabbik lehetőséget, hogy a quoniam sum leo álláspontja a törvény- és jogszerűség mezébe burkolva juthasson érvényesülésre. Ami pedig az ügynek a Lex-Dérer Szentiványi által történt ujabb fordulatát illeti, nézetünk szerint a napi politikát a Lex-Dérer-Szenitiványi kielégíthette, elvégre minden politika paktumokkal dolgozik ott, ahol másként nem megyén és mint paktum ez is jó lei et politikai szempontból. A jogászt azonban a paktum sohasem elégítheti ki. A jogász szempontjából a jogszabály valódi szellemű érvényesülése az, mely e vonatkozásban kielégülést, megnyugvást kelthetne, de a Lex-Dérer-Szentiványi távol áll attól, hogy a szóbanforgó közigazgatási bírósági Ítélettel szemben a békeszerződésekben alaptörvények szerinti télé les rendelkezések érvényesülésének érzetét keltsék fel s addig a jog eszméje lázadni fog a vérszegény uj jogszabályok által teremtett uj jogviszonyokkal szemben továbbra is. (Vége.) Szontagh Vilmos dr. X Becsület-védelmi irányok a büntetőjogban VI. A kollektív egységek becsülete Van-e a jogi személynek, mint kollektív egységnek becsülete s mint ilyen lehet-e a jogi személy a becsület sértés passiv alanya? A Csemegi-kódex még abból a felfogásból indul ki. hogy a rágalom és becsületsértés, mely a jurisztikai személy ellen intéztetik, tulaj donképen azon fizikai személveket sérti, akikből a jurisztikai személy képeztetik. Szükséges tehát, hogy a törvény ezeket e minőségükben is mint tagjait egy kollektív egységnek oltalmazza .. ., de következik ebből az is, hogy a bűnvádi eljárásnál a sértett felet illető befolyás a jogi személy azon orgánuma 'dtal gyakoriandó, mely ezt a szervezet folytán egyéb ügyeiben képviselni van hivatva.1) "R nézetnek Finger és Binding a képviselői, mig Köstlin, Schütze, Wáchter, Hálsehner, Buri, Dochow, Mepmann és Liszt, nálunk pedig Sehnierer, Fayer, Finkey, Heil, Illés és Angyal az olasz irodalommal egyezően -t a felfogást követik, hogy a jogi személyek igenis ^érthetők. Binding azzal indokolja álláspontját, hogy: ,,. . . Sic entbehren cles Menschenwertes und der Mann soll noch gefunden werden, der etwa durch cin animalisehes ') L. Anyaggyüjtemény, II, 440,