Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)
1927 / 9. szám - A miskolci jogakadémia létkérdése
i; MISKOLCI JOGÁSZÉLET? W (irt) hogy: Itemque si publicae studiorum Universitates doctrina sensuque chatolico imbutae non sint, optandum ut in natione vei regioné Universitas catholica condatur. Tehát a kathoíikus egyház hivatalos álláspontja is szükségesnek tartja az egyháznak n főiskolák fenntartásában való részvételét és nem ismeri el az államnak monopóliumát a főiskolák fenntartására vonatkozólag,3 mert hiszen sok helyütt az állami iskolák nem elégítik ki az egyház követelményeit, illetve nem felelnek meg azoknak. De nemcsak elméletileg lehet megalapozni a felekezeti főiskolák létjogosultságát. A gyakorlati élet : a sok létező felekezeti egyetem és főiskola virágzása az elméletnél még sokkal fényesebben igazolja létjogosultságukat. A múltban is, a jelenben is számtalan az egyházak által fenntartott főiskola alapíttatott.4 Hogy a sok például felhozható intézmény közül esak néhányra utaljunk, kathoíikus jellegű a Belgiumban 1834-ben alapított lotuvaini egyetem, a francia 1875-ben megnyílt lille-i egyetem, az Északamerikai Egyesült Államokban az 1818-ban alapított st. louisi egyetem, továbbá a québeci és montreali egyetemek, Svájcban pedig az 1889-ben megnyílt; freiburgi egyetem, Olaszországban az 1920-ban megnyílt milanói egyetem, Németalföldön meg az 1923-ban megnyílt egyetem Nymegen-ben, számtalan egyéb főiskolát nem is említve, amelyek mind szintén kathoíikus jellegűek.•"' De nemcsak a kathoíikus egyház, hanem a többi egyházak is élnek eme főiskolafenntartási jogokkal. így például a bostoni (Massachusetts államában; ez az egyetem nem tévesztendő össze a Boston mellett levő Cambridge-i egyetemmel!) 1869-ben megnyílt egyetem és a Chicagóban levő North-Westcrn-University is felekezeti (Method-episcopal) jellegű. Ezek a most felsorakoztatott főiskolák mind kivétel nélkül jogi karokkal birnak, vagyis élő példái a felekezeti jogi oktatásnak. Hogy fogalmat alkothassunk az egyházaknak e téren való működéséről, utalunk arra, hogy a kathoíikus egyház ma körülbelül 60 főiskola jellegű intézetet tart fenn, amelyekből 17 Európában, 30 az angol nyelvet beszélő Amerikában, 3 a spanyol nyelvei beszélő különféle koloniális területeken, 10 pedig Ázsiában működik.0 Végezetül legyen szabad a kérdésnek elméleti vonatkozásai' és a tényleges helyzetet, feltüntető adatok mellett még a különféle egyházak irodalmában és vezéríérfiaiktól e tárgyban elhangzott néhány nyilatkozatára is utalni, amelyek mind mutatják, hogy azok mily nagy jelentőséget tulajdonítottak és súlyt fektettek egyhazaiknak ama szerepéhez, melyet a főiskolák fenntartása körül betöltenek. 3) Ennek kifejtésére líisd: Eichmann, Lehrbuch des Kircdienreclits auf Grund des Coclcx Juris Canonici, 2. kiadás Paderborn, 192(5, 462; oldal — továbbá: Erwin Ttuck, Kirchenrecht, Berlin, 1926, 51. oldal. 4) . A jelenben, a legutóbbi években alapított intézmények tanúságát tesznek arról is, hogy a felekezeti főiskolák éppenséggel nem mondhatók •* mai kor által meghaladottaknak, amint ezt gróf Klebelsbeig Kuno kultuszminiszter fentebb idézett nyilatkozatában állítja. *) Lásd ezekre nézve mindenekelőtt: Albert M. Koeniger, Katholiisches Kirehenreeht, Freiburg i. Br., 1926, 360. s következő old., — valamint a Minerva, Jahrbuch der gelehrten Welt évente megjelenő köteteinek vonatkozó adatait is, — továbbá: The Universities of Canada, Their History and Organization, with an Outline of British and American University Systems, Toronto, 1896, különösen 11J. és 147. old. 4 °) Lásd ezekre: Koenieer, id. m., 360—361. old. A róm. kath. álláspontot legutóbb találóan foglalta össze Pálosi Ervin.7 Ebből a dolgozatból tudjuk meg, hogy a ma már történeti emlékek közé tartozó régebbi állásfoglalásoktól eltekintve például Samassa József bíboros érsek volt lelkes híve az egyházi jogi főiskolai oktatásnak. Ezen kathoíikus állásponthoz hasonlóan a protestáns egyházak vezérei is foglalkoztak^ e problémáival. Hogy csak egy ilyen álláspontot idézzek — utalok Söderbiöii Nathan dr. uppsalai evangélikus hereegérseknek éppen a miskolci jogakadémiára vonatkozó^ lag tett nyilatkozatára,8) amely szerint: „Ha hontalanná lett is az önök főiskolája, mely evangélikus szempontból nagy erkölcsi tőkét jelent, tartsanak ki mellette, mert egy évszázados tradíciókkal bíró intézmény elejtése oly veszteség volna, mely a svéd nemzetnél is visszahatást keltene. Állam és egyház nyújtson egymásnak békejobbot a kultúra fejlesztésénél és megalapozásánál." Dr. Hacker Ervin X, A miskolci jogakadémia létkérdése A miskolci ev. jogakadémia fenntartó hatósága 1921 óta, de különösen 1923 óta, igen erős harcot folytat a kultuszminisztérium azon törekvése ellen, mely különböző rendeleteivel a felekezeti akadémiák megszüntetési'! vette tervbe. A Miskolci Jogászéiért eddig nem foglalkozott ezzel a fontos kultúrpolitikai kérdéssel, mivel a küzdelem eddig nem a. niagy nyilvánosság szine előtt folyt, hanem a kultuszminisztérium és a felekezetű, jogakadémiák fenntartó hatóságai iratváltási viszonyban lévén e kérdésből kifolyólag egymással, — remélhető volt, hogy az ellentétes felfogások általános közmegelégedésre lesznek elim ináivá. A küzdelem tulajdonképen, mint jeleztük 1921 június hó 13-án kelt 112.184 sz. vkm. rendelettel vette kezdetét. E rendeletben arról értesítette az akkori kultuszminiszter a felekezeti jogakadémiák fenntartó hatóságait, hogy a jövőben kinevezendő vagy megválasztandó jogtanár részére — az állam szűkös 'pénzügyi helyzetére való tekintettel — nem folyósíthatja az államsegélyt. Még több veszélyt rejtett magában az 1922 :VI. t.-c. 4. § és az 1922:XV1I. t.-c. 8. §, mely felhatalmazza a vallás- és közaktatásügyi m. kir. minisztert, hogy revizió alá vehesse államsegélyt élvező tanári rendszeresített állások után járó államsegélyt s megvonhassa tőlük az államsegélyt, hia a pénzügyi vagy kultúrpolitikai okok ezt szükségessé teszik. E törvény alapján 1923 január hó 5-én jelent meg a kultuszminisztériumnak 2614 sz. rendelete, mely a felekezeti jogakadémiák fenntartó hatóságai és a Jogtanárok Országos Egyesülete által felhozott és méltánylást érdemlő érvek ellenére kimondja, hogy a felekezeti jogakadémiák államsegélyét az 1922—23. tanév végével megszünteti, illetve megvonja. E rendelet súlyos válságba hozt/a a felekezeti jogakadémiákat, elsősorban a két protestáns egyháiz jogi főiskoláit. A két protestáns egyház közös bizottsága, Darányi Ignác ref. főgondnok és báró Radvánszky Albert egyetemes ev. egyházi és 7) Pálosi Ervin, Katolikus jogi oktatásunk, Magyar Kultúra, 1927 augusztus 5-iki füzete, 661. s következő old. ") Lásd: Miskolci Jogi szélet. 1926; évfolyama,' 114. old..