Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 6-7-8. szám - A tömeglélektan aktuális kriminalaetiologiai tanulságai [3. r.]

(95) MíÖKOLCÍ JÓGÁSZÉLET t9 Egyedül az ismeretek közlése nem vezethet a kriminalitás csökkentésiére. A nevelés az az eszköz, amelynek a jelentőségét mi a 'kriminalitás csökkentése körül elsősorban hangsnlyozni óhajtjuk. Aschaffeniburg teljesen osztja Cnche nézetét, mely szerint a tanítást szorgalmazni és emellett a nevelést elhanyagolni oly energia kitermelésével egyenlő, melynek irányítására esetleg fékezésérc szolgáló eszközökről nem gondoskodtunk. Angyal szerint a nevelés, melyet ezidőszerint az iskolázottság és illetőleg az írni, olvasni tudás nyomán vesz a statisztika figyelembe, a kriminalitást csökkentő h áfással érvényesül. így hazánkban az írni-olvasni tudók a lakosság egészében (1900-ban 61%, 1908-ban 70%) jobban szaporodtak, mint a 'bűntettesek között (1904-ben 58%, 1908-ban 61%) s jellemző, hogy egyes bűncselekményeknél az írástudók ^arányszáma jóval az, átlag (70%) alatt maradt, így Írástudó gyilkos 45%, tolvaj 51%, uzsorás 31% volt.153) Irk Albert164) szerint a kultúra csökkentő hatását csak akkor fejtheti ki a kriminalitásra, ha az állam és a társadalom a tömegnyomoruság enyhítését is felveszi prograimmjába. A kultúra és kriminalitás közötti okozati összefüggés kutatásának eredményeként megállapithatjuk, — írja — a jelenségek gyakran fonák elhelyeződése dacára annak előkelő hivatását a társadalom védelmiében. A bűnözés leküzdésének egyik igen erős fegyvere, ugy az egyes, mint az állam, kezében. Magas hivatását azonban akadálytalanul csak ugy töltheti be, ha jótékony hatását nem semlegesítik a gazdasági viszonyok, vagyis, ha az állam nem áll meg a kulturszükségletek felébresztésénél, hanem megadja az azok kielégítésére szolgáló eszközöket is.155) A kriminál-aetiologus szemlélődését ezúttal befejezte. Ugy gondoljuk, hogy miután rámutattunk a francia sajtónak a nagy forradalomban végzett romboló munkájára, a bolsevista propagandának a tömegkriminalitásra gyakorolt hatására s arra is, hogy mily mohón vetette rá magát a tanácskormány a magyar közoktatásügyre — megszövegezhetjük tételünket, mely szerint : a nevelésnek és a tanításnak jelentős és pedig szuggesztív, sokszor dermesztő hatása van a tömeglélckre. Sohasem volt még arra példa Magyarország történetében, hogy a nemzet erdeinek, mezeinek, kincseinek vakmerő elrablását oly tétlenül, oly apatikusan szemlélte volna, mint azt 1918-ban és 1919-ben láttuk. Ugyanaz a nevelő munka, mely a magyar tömegek lelkét megdermesztette, tette lehetővé, hogy a proletárdiktatúrának fcb. négy és félhónapos uralma alatt 587 egyént gyilkolhattak le. Aki a magyar temperamentumot, a magyar népi elköt ismeri, nem is fogja sohasem megérteni a nemzet közönyös magatartását, csak ugy, ha beletekint abba az aknamunkába, melyet a magyar néplélek ellen a háború utolsó éveiben nyíltan és titokban folytattak. Ennek a hadjáratnak az eszközei a nevelés, a tanítás. Eredménye a magyar tömegek lelkének színeváltozása, megromlása, mely viszont az összeomlással áll okozati összefüggésben. Dolgozatunknak itt vége van, ha a tollat még mindig nem tesszük le, ennek az az oka, hogy szeretnők megtenni krímiinál-politikai megjegyzéseinket is. Angyal: A magyar büntetőjog tankönyve I. 63. old, 1M—us) Irk: 298. oldal. VII. fejezet: A jelen feladatai.. Angyal a tömegkriminalitás csökkentéséről szólva, főkép az izgatók megfékezését ajánlja, mi arra az eszközre akarunk rávilágítani mégegyszer, melynek nagy jelentősége a tömegkriminalitással kapcsolatosan fejtegetéseink során határozottalbb alakban jelentkezett s ez a magyar néplélek nevelése. Mi itt nem annyira az oktatás, a tanítás szükségességét, mint inkább a nevelés fontosságát óhajtjuk hangsúlyozni, mert imdnt Le Bon írja, a puszta ismeretszerzés, ha nem talál az illető alkalmazást, biztos mód arra, hogy az emlber forradalmár legyen.150) Ha meg akarjuk érteni azokat a gondolatokat és nézeteket, amelyek ma gyökeret vernek és holnap előtörnek, tudnunk kell, hogy a talaj mi módon készült elő — irja. A nevelésből, amelyben egy ország fiatalsága részesül, megtudhatjuk, hogy (milyen lesz az illető ország jövője. A töimeglélek jobbulása vagy megromlása kapcsolatban van az oktatással és neveléssel.157) A nevelés az egyetlen eszköz, — irja másütt, — mellyel hatni lehet valamelyest a nép lelkére és mélyen elszomorító még gondolni is arra, hogy jóformán még senki sincs Franciaországban, aki megértené, hogy a mai oktatásunk a gyors sülyedés előidézőije és ahelyett, hogy tökél ctesbitené az ifjúságot, sülyeszti és megrontja.158) Le Bon az ítélőképességet, tapasztalatot, kezdeményezést és a jellemet jelöli meg, a népnevelő munka ideáljaiként.159) AschaffenJburgnak sem valami hízelgő a véleménye kora népművelési munkájáról. Ha a mi iskolai oktatásunk — irja — nem annyira azt célozná, hogy a gyermekek fejét ismeretekkel tömjük meg, hanem ehelyett inkább azt a végcélt tartaná szem előtt, hogy neveljen, egyéniségeket, jellemeket képezzen, ugy a képzésnek, az oktatásnak a sikere a kriiminálpolitika szempontjából nagyobb lenne. így azonban semmiféle emlitésreméltó hatást nem lehet várni az iskolai oktatástól.100) Az se valami túlságosan hízelgő, amit a magyar ifjúság neveléséről ir Raics. Szerinte az iskola, nálunk is hihetetlen módon eltért céljától. Iskoláink még a tudományos készültséget is sok helyen csak felületesen adták meg, annál kevésbbé foglalkoztak az ismereteknek saját hasznunkra leendő értékesítésével, vagyis a neveléssel. Ez az oka annak, hogy oly kevés nagyjellemü emberünk van, minek azután természetes következménye az ország jelenlegi siralmas helyzete. A fősúlyt a jellemképzésre kell fektetnünk, amelynek jól átgondolt terv alapján kell történnie, s arra való tekintettel, hogy a fiatalság nevelését a katonaságnak kell befejeznie, szükséges, hogy a tervek összeállításánál katonai közegek is közremüködjenek.101) Gratz Gusztáv szerint102) az állam szervezetében forradalom formájában jelentkező betegségek . s ezzel kapcsolatosan a tömegbüntényok — megelőzésiének egyetlen eszköze a nagy politikai kérdésekben döntésre hivatott széles néprétegek politikai műveltségének emelése. Amikor Anglia a hatvanas években az addigi ,sn) Le Bon: 84. oldal. WT) Ugyanaz: 90. oldal. 15s) Ugyanaz: 89. oldal. ,fl0) Le Bon: 85. oldal. ,6°) Aschaffenburg: 160—161. oldal. 161) Eaics: Í328. oldal. U2) Gratz: 33. oldal.