Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 5. szám - A tömeglélektan aktuális kriminalaetiologiai tanulságai [2. r.]

4 MISKOLCI JOGÁSZÉÍiÉf lentős szerepe. Igáz ugyan, hogy Forel szerint*7) éber szuggesztiót többnyire csak azoknál lehet elérni, akik már egyszer vagy többször voltak hypnotisált állapotban, de ugyanő azt is hozzáteszi, hogy erős ébcrszuggesztiv hatásokat érhetünk el olyanoknál is, akik még sohasem voltak hypnotisálva. Az a fentebb emiitett körülmény, hogy a tömegben a békés hajlamú polgárokból ragadozó fenevadak, a fösvényekből tékozlók válnak — s erre számtalan példát nyújt a történelem —, valóban arra enged következtetni, hogy a tömeg alkotóelemei különben ébredt agyukban ülő részleges körülhatárolt álomban cselekszenek. Találunk olyan embereket, akik értik, a módját annak, — irja Forel48) — hogy hogyan lehet más embereket befolyásuk alá keríteni. Ezek természetadta nagy hypnotiseurök, akik ha lelkiismeretlenek, gyakran csúnyán visszaélnek tehetségükkel. Históriai típusa az ilyenfajta embreknek I. Napóleon.49) Sokan azt hiszik, hogy a siker csinálja mindezt. Ez nem* igaz. Kicsiben is meg lehet, ügyelni, liogy vannak olyanok köztük, kiknek semmi sem sikerül, mert nincs tiszta Ítélőképességük s mégis erős „mágneses'c hatásuk van az emberekre, különösen az asszonyokra s egész sereget döntenek romlásba, egyiket a másik után. Az áldozatok később sokszor megmondják, hogy egyszerűen nem tudtak ellentállni az illető hatásának s érzéktompitó szellemi kényszert éreztek. Előfordul ilyesmi nemcsak a „szerelemben", hanem más, minden sexuális jelleg nélküli dologban is. Vannak nők is, akik erősen befolyásolnak másokat (férfiakat és nőket). Gondoljunk csak az orleansi szűzre. „Ezek a tények ugy hasonlitanak az éber szugesztióhoz — irja Forel—, mint egyik tojás a másikhoz/'0)" A tömegszugesztió hatása alatt máskor jámbor emberek gyilkolnak, mint a tigris. A párisi kommünben a gyanús foglyok leöldösésében egy ifjú dühöngő módjára öldösött, később aztán magához tért és kétségbeesett. A tömegérzelmek rettenetes gyorsasággal nyernek határozott irányt. Ezt a tömegek szuggerálhatósága mellett az ember utánzási ösztöne is magyarázza, mely Sighele szerint a tömegben százszorosan megerősödik. A tömegben szerinte mindenkinek izgalomban van a képzelő ereje; az időnek és az esemény színhelyének az egységessége a benyomások és érzetek kicserélődését a hihetetlenségig meggyorsit ja.51) Az ember legtöbbször maga sem tudja, hogy másokat utánoz. Aubry érdekes idevágó kísérletről tesz emlitést.52) Több diák foglalkozott egy izben ugyanabban a szobában. A kísérletezővel folytatott előzetes megbeszélés alapján az egyik diák énekelni kezdett, majd kis idő múlva hirtelen abbahagyta az áriát. Néhány pillanat múlva a diákok közül egyik is, másik is ugyanott folytatta és énekelte tovább az áriát, ahol az első elhagyta. Zaitzeff szerint az utánzás törvényeinek felállítása olyan értelemben, hogy azokhoz szó ne férhessen többé — még nem sikerült, de általában az utánzás annál feltűnőbben és határozottabban jelentkezik, minél több ember van egyszerre együtt.53) 47) Forel: 92—93. old. 4t) Forel: 225. old. 49) „Oh miért nem született négy ezer év előtt, akkor már a puszta szuggesztiő erején is győzött volna" — irja róla Emil Ludwig. 108. old. M). Forel: u. o. .' " m) Sighele: La foute criminelle. 38. id. Zaitzeff:: 10, ö. ") Zaitzeff: 11. old. .- ;„ •/. ej ") U. ott. A:h .?& rffcisí&S c?.J (* Az utánzási ösztön magyarázza a tömegek hiszékenységét is. Aubry54) tesz emlitést egy másik érdekes kísérletről is, melyet egy barátjával eszközölt. Megállottak egy híd karfájánál és lenézegetve a vízbe s egy pontra mutatva, beszélgetést kezdtek, mondván: itt van! _ Hol van! — Itt balra tünt el. — Most megint ott van! Lassan kört alkottak körülöttük a sétálók s bár nem tudták, hogy miről van szó, egymásnak mutogatták azt a valamit, hogy íme ott van! Most megint itt van! Az utánzás a physiológiában is szerepet játszik. Midőn egyízben Sarah Bernhard alakította a Kaméliás hölgyet, abban a jelenetben, amikor Margaretha (Jauthier halálos ágyán köhögési rohamot kap, az egész nézőközönséget oly erős köhögés fogta el, hogy pár percig semmit sem lehetett hallani abból, ami a színpadon történt.55) Az utánzás törvénye még a gyermekeknél is jelentkezik. Tainé beszéli, hogy 1793-ban gyermekeket lehetett látni, hogy a maguk módján utánozva a felnőtteket, körmeneteket rendeztek az utcán és lándzsákat vittek magukkal, melyeken levágott maeskafejeket cipeltek.56) Minthogy a tömegérzelmek ragályosak, sokszór a rendfenntartására mozgósított csapatokat is inficiálják. A francia gárda, melynek azt parancsolták, hogy menjen Saint Denisbe — azt határozottan megtagadta, és testületileg a lázadókhoz csatlakozott. — A tömegek mindig a szélsőségek felé hajlanak. Borzalmas a tömegek igazságszolgáltatása! A Maison de Saint Lázáréban egy tolvaj fedeztetvén fel — az rögtön íelkoncoltaték. A Szent Lázár pincéiben részegen talált 30—40 embert börtönbe hurcolják, de mert a börtönőrnek nincs helye számukra, egyszerűen felakasztják őket. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a tömeg olykor moralizálhatja is tagjait. A tömeg olykor erkölcsös magatartást is tanúsíthat.57) A Chateletbcn lévő szökni akaró közönséges gonosztevőket a tömeg golyózáporral üzi vissza, mert a patriotizmus nem szövetkezik gonosztevőkkel és-tolvajokkal. A tömegek izgékonyak, ingerlékenyek. Lambcsc herceg második rohama feltaszít egy békés öreg iskolamestert s erre a fegyvereket kereső tömeg még inkább felbőszül. A „fegyverre" kiáltás tízszeres erővel mennydörög s a íegyveráriüók boltjait feltörik, kirabolják. Maison de Saint Lázáréban elrejtett eleség ujabb tápot ad a nép haragjának s nemsokára az egész intézet eltűnik a föld színéről. A tömeg semmit sem gondol meg előre. A Bastillehoz a CamilLe jelszava vitte a sokaságot, fegyvert ke- * restek. Céljuk nem a Bastille lerontása volt. A tömegek változékonyak. Fonlon elfogatásakor bizottmányi férfiak és Bailly polgármester órák hosszán beszélnek a tömeghez, hogy megmagyarázzák, mily szép dolog az ítélethozatal elhalasztása. A reggelből dél lett s Foulon még mindig él. Laf'ayette, kiért sietve küldtek, ügyes fordulattal igy szól: „Ez a Foulon, akit mindenki jól ismer, Csákig La contagion du la mcurtre. Paris 1894. Id. Zaitzeff: 12. old. Aubry. id. Zaitzeff: 13. old. M) Id. Zaitzeff: 28. old. "j Erre később nyomatékosabban is rámutatunk. •'• '