Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Az optiójog nemzetközi jogi megvilágitásban

30 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (58) egy bizonyos izgalom is érezteti a hatását, kollektív lélek formálódik. A tömeget alkotó egyedekben a személyiség tudata eltűnik, s a z egyedek a tömegek lelki egységbeli törvényének uralma alá kerülnek. Bármilyenek a tömeget alkotó egyének, foglalkozásuk, értelmiségük, jellemük akármilyen különböző, abban a pillanatban, hogy tömeggé szerveződtek egy uj, a kollektív lélek irányit ja őket.39) A sokaság ténye a tömegben mindenekelőtt a legyőzhetetlen hatalom érzetét eredményezi. Ez a jelenség a legjámborabb, kegyes eélu tömegmozgalmaknál is észlelhető. A sokaság és az együvétartozás ténye mindig növeli a tömeg egyedeinek bátorságát. Bizonyára mindenkinek volt módja benne, hogy énekelve menetelő tömegeket, pl. bucsusokat figyeljen meg. Miskolcon 1926. évi július hó 5-én a rk. gimnáziumból mintegy másfélezer férfi vonult énekelve, égő gyertyákkal a mindszenti templom előtt álló kivilágított Mária-szoborhoz. Amig a tömeg négyes sorokban vonult, az ének feltűnően gyönge volt, mert a sokaság lénye nem éreztette még hatását. Ekkor még csak a menet élén haladó huszonöt-harminc tagból álló dalárda énekelt, a többiek félve, tartózkodva énekeltek bele imitt-amott a karba, bár megállapodás szerint mindenkinek énekelnie kellett volna. Mihelyt azonban a kivilágított Mária-szobor köré csoportosultak az ájtatoskodók, egyszerre megerősödött az ének. A tömeg minden egyes tagja énekelt már szivböl, félelem, tartózkodás nélkül . . . Miért? Mert, amig a tömeg egyedei négyes sorokban, oszlopban meneteltek, tulajdonképen nem láthatták, hogy mennyien vannak. Az egyedek között körülbelül egylépésnyi köz volt. Mihelyt azonban körbe álltak, hogy az egyedek között már,alig maradt távolság,, sokaságuk egyszerre szembeszökő lett. A sokaság tényének észlelése pedig eloszlatott minden szorongató érzést és az ájtatosság végén a Himnusz már félelem nélkül, megrázó erővel zengett. A hatalom érzetet még növeli az a körülmény, hogy a tömeg anonim s így a felelősség érzete, mely az egyént óvatosságra inti és visszatartja — megszűnik. — Folytatjuk. — X Az optiojog nemzetközi jogi megvilágításban A világháború elölt itthon csak jogi és történelmi könyvekből ismertük. Az ezeréves Magyarország lakói még gondolni sem mertek arra, hogy valaha, is e kérdés oly közelről fogja őket érinteni és kénytelenek lesznek azokat a helyeket, ahol születtok, éltek é,s dolgoztak otthagyni, ha mm akarnak az utódállamok polgárai lenni. 1918-ban egyszerre a legnagyobb jelentőségű kérdési k egyike lett és ma már mindenki tisztában van az optró lényegével. Politikai és gazdasági hatásai és jelentősége már mindenki előtt ismeretes és talán nem lesz felesleges az optiojog történelmi fejlődésével és jogi természetével kissé behatóbban foglalkozni. Az optiojog kialakulását az individualizmus előtérbe nyomolásának köszönheti, mely a nemzetközi jogban is kezdte hatását éreztetni. Ma, mikor az egyént Fauehille 3Ü) L. ugyanott: 1H—21. okiul. professzor bizonyos esetekben a nemzetközi jog alanyai közé sorolja, ma, mikor az egyénnek már az a jog is megadatott, hogy államokkal szemben, nemzetközi bíróságoknál érvényesítse jogait, mint egyenrangú fél, ma, mikor az ábrándkergető amerikai elnök, Wilson az egész nemzetközi jogot a nemzetségi eszmén akarta felépíteni és ezzel Manci ni tanaira a győzelem koronát ráhelyezte, ma, mikor a kisebbségek védelme minden állam nemzetközi jogi kötelességévé téteti, ma, mikor távol Kelet és a legsötétebb Afrika lakói, akiknek müvelését a Nemzetek Szövetsége vette kezelte elnyerték a jogot, hogy mandatáriusai, a hatalmas Anglia és Franciaország, ellen panaszt emelhessenek — ma természetes, hogy a békeszerződések a nemzetközi jog legújabb védenceit, a nemzetiségeket és azok egyes tagjait az egyéneket erősen pártfogolják és nekik az optiojogot feltétlenül megadják. Hogy a nemzetközi jognak a nemzetiségi elven való felépítése, mily veszedelmet rejt magában, felesleges hangsúlyoznunk. Elég arra rámutatnunk, hogy még ma :»,am tudjuk pontosan meghatározni, mi az a kapocs, mely a nemzetiségeket összetartja. Sem a vallás (szerb, horvát nemzetiség), sem a nyelv (Svájc), sem a faj (legfeljebb nomád törzseknél) —.bár mindegyike bizonyos meghatározatlan mértékben. A békeszerződések mutatják legjobban a nemzetiségi elv bukását: a híres elv szem előtt tartásának dacára kisült, hogy ma 40 millió ember él kisebbségi sorsban, tehát kb. ugyanannyi, mint a világháború előtt. Ami az egyént illeti, az optiojog gyakorlásának engedélyezése minden esetre nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ugyanazon nemzetiséghez tartozók ugyanazon állam polgárai Legyenek, vagyis az optio nagy lépéssiel vitte előre a nemzetiségi elv híveinek azon régi óhaját, hogy az állam és a nemzet fogai mai egymást fedjék. Az optiojog szoros összefüggését a nemzetiségi kérdéssel legjobban a párisi békeszerződések azon pontjai mutatják, melyek az optiojogot bizonyos nemzetiségek részére biztosítják még akkor is, ha az optáló egyén nem születet, vagy nem is illetékes a belépett területre (pl. cseh nemzetiségű egyének bárhol is születtek, vagy laktak a Csehszlovák állaim javára opiálhattak). Még jobban kitűnik ez a trianoni békeszerződés 64. cikkéből, amely az optiojogot az Osztrák-magyar monarchia területére illetékes összes nemzetiségbelicknek megadta, mindegyiknek saját állama javára, mikor kimondja, hogy: „Azok a személyek, akiknek a volt Osztrák-magyar moraarchiához tartozó valamely területen van illetőségük és ott a lakosságnak többségétől fajra, vagy nyelvre különböznek, hat hónapi időtartamon belül Ausztria, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia javára optáltak aszerint, amint a lakosság többsége ott ugyanazt a nyelvet beszéli és ugyanazon fajhoz tartozik, mint ők". A sevresi békeszerződés 125. cikke pedig a következőképen intézkedik: „Azok a tizennyolc éven felüli Törökország által lelépett területén lakó egyének, akik e terület lakosságának többségétől fajilag különböznek, a szerződés érvénybelépése után egy éven belül Örményország, Axerbejdzsan, Georgia, (íörögors'zág, Hedzsasz, Mezopotámia, Siiia, vaigy Törökország javára óptáltatnak aszerint, hogy melyik állam lakosságának többségével azonosak fajilag (döntő a nemzetiség!). Ezek után lássuk, hogy mi tuladonképen az az optiojog? Optiojog alatt szerződésileg lelépet területek lakosságának gyakran megengedeti azon jogát érijük, hogy azon kél állam polgársága közöli szabadon választhatunk, melyek között a szerződés köttetett. Előfordul azonban az is, mint láttuk, hogy az optio