Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Az optiójog nemzetközi jogi megvilágitásban

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3Í nemcsak a szerződést kötő, hanem harmadik államok előnyére is történik (Trianon 64. St.-Germain 80. és Sevres 35), valamint az is hogy az optdojog nemcsak a lelépett területen lakókat illeti meg, hanem egész nemzetiségeket, bárhol is laknak, illetve bárhová is illetékesek. Az optiö kizárólag területrészek lelépése esetén gyakorolható, (\<}ész államok inkorporálása esetén nem (állam megszűnésével az állampolgárság is megszűnik!). Az optiojog gyakorlásának jogforrása mindig valamely s z e r ző d é s. A lausannei bekeszerződésiben (1923) érdekes módon az optiö helyett n lelépendő területet lakosságának kicserélését határozták el (keresztény törökök és mohamedán görögök, kicserélése). Az optiojog hatásainak megértéséhez az optiojog történelmi kifejlődésével kell megismerkednünk — természetesen csak fő'bb vonásokban. Magát az optio kifejezést legelőször az 1r<85-i francia-spanyol hat árszabályozási szerződésben találjuk meg. Mig a nép és terület fogalmai elválaszthatatlanok voltak, optiojog gyakorlásáról szó sem lehetett, sőt! Az egyénnek még kivándorlási joga sem nyert elismerést, úgy, hogy a lelépett terület uralkodója rendszerint maga utasította v o 1 t polgárait, hogy nj inukkal szemben kötelezettségeiknek hiven tegyenek eleget. így látjuk ezt pl. a münsteri békeszerződésnél (78. cikk), amelyben Franciaország részére lelépett területelv lakóit a Császár és Károly Ferdinánd főherceg kimondottan k ö telezik, hogy Franciaország királyának a jövőbon ép oly engedelmességgel és alattvalói hűséggel adózzanak, mint ezt eddig a császárral és az osztrák ural'kodóházzál 'szemben tették. Schoenborn Walther, a kiéli egyetem jeles profeszszora méltán fűzi e békeszerződés magyarázatához a következő megjegyzést: „Klar und deutlich ist hierm.it die völkerrechtichc Rechtlosigkeit des Individunms bei der (íebietsabtretung ausgesprochen". Az egyén jognélküliségét hasonlóképen fellelhetjük az osnabrüeki békeszerződésben, melynek hatása még 1815-ben, a szász királynak Warsó nagyhercegségről való lemondási aktájában is feltalálható. Mégis, a XVII. században már találkozunk oly esetekkel, melyeknél az egyén kivándorlási joga elismerést nyert. így láthatjuk ezt Arras kapitulációjánál 1640., a bredai szerződésnél (1667.) és a ryswijki békeszerződésnél (1697.), melyeknek alapját a Reformációiban kell keresnünk és különösen a westfahli békében, amelyen a kivándorlási jog, igaz, hogy egyelőre vallási okokból, — de elismerést nyert. Érthető, hogy a régi iskola részéről az individualizmus ekepen való kifejlődése erős támadásnak volt kitéve és az angol jogászok hajthatatlanul hirdették felfogásukat, mely szerint egyetlen állampolgárnak sincs jogában az államterületet ennek engedélye nélkül elhagyni és Dodin álláspontjára helyezkedtek (Der Republica), aki szerint az állampolgárok kényszeríthet ő k arra, hogy államuk határait át ne lépjék. Micsoda változásokon ment át a világtörténelem, mig Bodin tanaitól a zürichi békeszerződé - rendelkezéséig, vagy a hires 1868-as amerikai expatriációs törvényig eljutott, melyek közül az első optiojjg rendezése szempontjából klasszikus példája, lctl a későiibi békeszerződéseknek, utóbbi pedig a kivándorlási jogot egy természetes és minden emberrel veleszületett jognak irainősiti. A mai felfogás szerint nemcsak, hogy a kivándorlás elismert jogát képezi minden egyénnek, hanem a régi állani javára szóló optálás rendesen kivándorlási k é nysz e r r e 1 van összekötive. Az optiojog gyakorlása, mint emiitettük, gyakran össze van kötve kivándorlási kényszerrel, azaz az optiojogukat gyakorló személyek bizonyos időn belül (Trianon 12 hónap) kötelesek abba az államba át lenni lakóhelyüket, amelynek állampolgárságát optálták. Régente a. 'kivándorlással ingatlaneladísi kényszer járt (porthsmouthi szerződés!). A párisi b''lxszerződések azonban már megengedték, hogy mindenki megtarthassa azokat az ingatlanokat, melyeket annak az állnának területén bírt, amelyben optio ját megelőzően lakott. Hasonlóképen magukkal vihetik bármi néven nevezendő ingó vagyonukat, Emiatt sem kilépési, sem belépési dijakkal, vagy illetékekkel nem terhelhetők. Az optálási nyilatkozat egy egyoldalú akaratnyilvánítás és a róla adott igazolványnak csaK declarativ jellege van. Az optiojog gyakorlása rendesen időhöz és életkorhoz van kötve. A párisi békeszerződések ezen időt hat hó és egy év között, korhatárul pedig a betöltött 18. életévet állapították meg. A férj optioja maga után vonja a feleségét és a szülőké a 18. évnél fiatalabb gyermekéi. Az optálás alapjául vehető a községi illetőség, a leszármazás, vagy mindkettő vegyesen, (b'i jets origi náirés dé... ou doanicilíés actUéllement dans...) Ez a fejlődés ntja! Mindazoknak, akik a nemzetközi jog létezését tagadják, vagy legalább is jelentőségét fitymálják — csak az optiojog kifejlődését kellene veg^gtanuLmányozni. Akkor meglátnák azt a különbséget, ami az ókorban és, amely a ma lelépett (meghódított) területek lakosságának helyzete között van. Hasonlítsuk csak össze a lelépett erdélyi magyarok helyzetét Babylon által (meghódított területek lakoságának helyzetével, akik a legutolsó rabszolgasorsba jutottak és mint a cédáit terület szoros tartozékai, adattak át a győzőnek. Hasonlítsuk össze az ókorban ejtett hadifcgly helyzetét, a világháborúiban ellopottakéval! Gondoljunk arra a 1.4.000 hadifogoly katonára, akiket Salmanaasar győzelmi tébolyában 24 óra alatt megvakittatott és vessük össze sorsukat a világháború alatt Magyarország területén szabadon sétáló entente-tisztek helyzetével. És még sok-sok hasonlót tudnánk feltárni annak bizonyítására, hogy a nemzetközi jog igenis létezik, hogy jelentősége és hatásai megmérhetetlenck és hogy az, aki ezeket a tényeket nem akarja elismerni, ezzel a kultúra ellenségének táborába szegődik. Wenínger László Vincze dr. FONTOS JOGI ÚJDONSÁGOK: Grill-féle uj döntvénytár 1925—26. Kötve 30 P Törvények gyűjteménye 1926. Fűzve 6 P Szende: A kereskedelmi törvény zsebkönyve. Kötve 20 P Bedő: A magyar váltójog (A jelenleg érvényben levő),. Kötve 10 P Dajkovits: Öröklési jog Kötve 10 P Szende: Az utolsó évtized uj élő jogszabályai. Hiteljog. Kötve 20 P Nászay: A magánalkalmazottak szolgálati és jogviszonyai Fűzve 6 P Megrendelhetők: FERENCZI B. könyvkereskedésében MISKOLCON, SZÉCHENYI-UTCA 13.