Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 1. szám - A képviselőjelölés [1. r.]

(3) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 3 napi időközre redukálta. Elejtette továbbá a jelölési eljárás megrövidítése és egyszerűsítése szempontjából a kormány azon javaslatát is, mely az ajánlás komolyságát lett volna hivatva biztosítani, hogy a jelölt az ajánlás átnyujtásával egyidejűleg köteles legyen kijelenteni, hogy az ajánlást elfogadja. Az 1913-as választójogi törvény eme rendelkezései azonban, mivel választás e törvény alapján nem volt, a gyakorlatban nem érvényesülhettek. És hasonló sors érte a 1918. évi XVII. t.-c. megfelelő rendelkezéseit is, amelyek nagyjában teljesen az 1913-as törvény rendelkezéseinek megfelelően szabályozták a képviselőjelölést és azon csak egyetlen egy lényegesebb módosítást ejtettek.0) B módosítás az 1913-as törvény azon intézkedését, hogy ugyanazon választó több jelölt választásában nem vehet, részt, sanctióval látta el és e jogszabályt ekként a lex plusquam perfecta fokozatára emelte. Megállapította ugyanis, hogy ha valamely választó több jelölt ajánlásában vett részt, ugy az elnök a neki utóbb átnyújtott ajánlatnál az ily ajánló aláírását figyelembe nem veheti és a több jelölt ajánlásában résztvevőre kihágás miatt 200 koronáig terjedhető pénzbüntetést irt elő, az eljárást a kir. járásbíróság hatáskörébe utalva. Az eljárás megindítását azonban 30 nap alatt megtehető feljelentéstől tette függővé. Gyökeres reformot jelent azonban a 2.200/922. sz. m. kir. kormányrendelet, amely a képviselőjelölést, eltérően a törvényes rendelkezésektől, súlyos feltételekhez köti.E rendelet legfőbb változtatásai, az utolsó választójogi törvényben szabályozott képviselőjelöléssel szemben, három uj elvet juttatnak érvényesülésre: az ajánlók sokkal jelentékenyebb számának a szükségéi, a hivatalos ajánlóivek rendszerét és a több ajánlásban résztvevő ajánló ajánlásának a teljes érvénytelenségét. A rendelet eltérő konkrét rendelkezései ennek megfelelőkig a következők: 1. Jelöltet 10.000, vagy kevesebb választót számláló választókerületben //• választóknak legalább 10%-a, nagyobb kerületekben pedig legalább 1000 választó Írásban ajánlhat. 2. Az ajánlásra kizárólag a m. kir. belügyminiszter által rendelkezésre bocsátott és a belügyminisztériumban, valamint az illetékes kir. járásbíróságoknál beszerezhető hivatalos ajánlási ivek használhatók fél. 3. A két vagy több jelölt ajánlásában résztvevő aláírása mindegyik ajánlásban érvénytelen. 4. Az ajánlások érvényessége felett bírói személy, a választási biztos dönt, Ezen utóbbi rendelkezések kiegészítésére szolgálnak továbbá a rendeletnek azon intézkedései, hogy aj amennyiben az ajánlat az ajánlatok számának elégtelen volta miatt nem lenne elfogadható, a választási biztos a hiányzó aláírások pótlására egy ízben 12 órai határidőt tüz ki, b) hogy az ajánlatot a jelölés nagyobb apparátusára való tekintettel, a választást megelőző nyolcadik napon kell benyújtani és c) hogy a választási biztos arról, hogy valaki tiltott módon két ajánlásban vett részt, az illetékes bíróságot haladéktalanul értesíti. A képviselőjelölés e rendelkezések értelmében most már nem csak intézményszerüleg és teljesen önálló előkészületi cselekményként jelentkezik, hanem az egész váhisztást mintegy két részre osztva, a, pártok versengésének és a választási harcnak két külön fázisát hivja elő, melynek következtében a tulaj dónké peni választási harc nem ritkán a jelölés körül folyik le. IV. Az 1922. évi kormányrendelet alapján megejtett választás a gyakorlatban is próbára tette a képviselőjelölés intézményét, Rámutatott azonban arra is, hogy a képviselőjelölés ezen alakjában a választójog egyik és talán legfontosabb punktum saliensse, amely sok tekintetben kifogás alá esett és helyesnek és megfelelőnek nem bizonyult, 8) L. a 97. §-t. A rendelet által kivánt tekintélyes számú ajánló aláírásának az összegyűjtésénél rengeteg visszaélés és hamisítás történt, amelyet elkerülendő, az uj választójogi törvényt előkészítő miniszteri javaslat az ajánlásoknál a szelvényrendszert hozta javaslatba, amely szerint az ajánlásra az aláíróknak sajátkezű aláírása mellé a szavazóigazolványnak az ajánló sajátkezű aláírásával és hivatalos pecséttel ellátott szelvényét is rá kell ragasztani. A miniszteri javaslatnak a kép viselő jelölésekre vonatkozó része azonban, —| és ép ez mutat rá különösen arra, hogy ez a kérdés képezte a választójog egyik legkényesebb pontját, ugy az elvi, mint a politikai mérlegelések szempontjából, — még több lényegesebb változtatáson esett át, mielőtt törvénnyé vált volna, A nemzetgyűlés választójogi bizottsága a régi képviselőkre vonatkozólag tett kivételes reiidelkezcseket, az előadó1") pedig a nemzetgyűlési tárgyalások alatt ejtette el a szavazóigazolványok rendszerét és az ajánlások körüli visszaéléseknek hivatalból való üldözésével kívánta e rendszert pótolni. A jelenleg érvényben levő törvény, azaz az 1925. évi XXVI. t.-c, az eredeti javaslat e többszöri módosítása után, az 1922. évi kormányrendelettel szemben, a következő lényegesebb eltéréseket iktatja a törvénybe: 1. Képviselővé csak az jelölhető, aki a jelölés elfogadására, való készségét az ajánlathoz csatolandó, hitelesített írásbeli nyilatkozatban kijelenti. 2. Annak a jelöléséhez, aki a választást közvetlenül megelőzően országgyűlési (nemzetgyűlési) képviselő volt, ugyanabban a választókerületben a választók 10%-a helyett a választók 5%-ának, nagyobb kerületekben 1000 választó helyetl 500 választónak az ajánlása is elegendő.11) 3. Az ajánlásra nemcsak a. hivatalos, hanem a belügyminiszter által a végrehajtási utasításban megállapítandó mintával teljesen megegyező magán ulon előállított ajánlási iveket is fel lehet használni, ha azokat aláírás előtt Budapesten az illetékes kerületi előljáró, vidéken pedig a kir. járásbíróság kitölti s hivatalos pecsétjével ellátja.12) 4. Ha a választáli biztosnak valamely aláirás érvényessége ellen kifogása van, köteles a választás befejezése után az ivet, , a büntető eljárás foganatbavétele végett — az illetékes kir. ügyészségnek haladéktalanul megküldeni. 5. Az ajánlatok pótlásának a határideje 12 óra helyett 36 óra. 6. A választási biztos, a visszaélések megakadályozása 10) Puky' Endré. ") A nemzetgyűlés választójogi bizottsága e rendelkezésin'/, a következő indokolást fűzi: „...méltányosnak látszik, hogy a kerület eddigi képviselőjének jelölését megkönnyítsük azzal, hogy az ö jelöléséhez az ajánlók kisebb számát kivánjuk, mert miután egy előző választás alkalmával már a választók többségének a bizalmát elnyerte, ujabb választás esetén joggal hivatkozhat, az ajánlók kisebb száma mellett is, a választók legalább akkora részének valószínű támogatására, mely az ő jelöltségét megkülönbözteti a komolytalan önjelöltek kísérletezésétől". A nemzetgyűlési részletes tárgyalás során több felszólaló kifogásolta a javaslat eme rendelkezését, arra hivatkozva, hogy o privilégium megszégyenítő a képviselőkre nézve. (L. a ngy. 438 és 489 sz. üléséről szóló értesítőt.) Meskó Zoltán szerint egy volt képviselőnek könnyebb 1000 aláírást megszereznie, mint egy uj képviselőjelöltnek 500-at. (Ngy. ért. a ngy. 438. ü.-ről 323. 1.) u) A részletes vita során aggályok merültek fel aziránt, hogy a választási biztosok a teljes azonosságot esetleg a legapróbb részletekig bírálják majd felül és ez sok ajánlás méltánytalan visszautasítására fog vezetni. A belügyminiszter válaszában a végrehajtási utasításban ígért erre vonatkozólag garanciákat.