Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 1. szám - A képviselőjelölés [1. r.]

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (4) céljából, a már benyújtott iveket pótlások végett a feleknek még rövid időre sem adhatja vissza.1') Megerősíti ezzel szemben a törvény az 1922. évi kormányrendelet azon intézkedését, hogy az ajánlást a választást megelőző nyolcadik napon kel] a választási biztosnak benyújtani, hogy annak a 'jelölési ajánlás elbírálására kellő ideje maradjon, valamint megfelelő idő álljon rendelkezésre az esetleges pótlásokra is. E határidőt azonban a választási biztos azon kerületekben, ahol a szavazás nyilvános, a szükséghez képest, de legfeljebb két nappal meghosszabbíthatja. Megerősítést nyer továbbá az ajánlóknak a választók 10%-ában, illetve 1000 választóban megállapított száma is.14) Hiányzik azonban a törvényből azon imperativ rendelkezés, hogy a két vagy több jelölt ajánlásában résztvevő választó aláírása mindegyik ajánlatban érvénytelen, mert a törvényben kimondottan csak az a rendelkezés szerepei, hogy „minden választó csak egy ajánlásban vehet részt". Tekintette] arra, hogy a kormány a szelvényrendszeri az előadó utján csak a. részletes vita során ejtette el, a nemzetgyűlési felszólalások elsősorban is ezzel a kérdéssel foglalkoztak. Az előadó sajnálattal jelentette be, hogy a székesfővárosi választások alatt szerzett tapasztalatok átepjan látszik indokoltnak a szelvényrendszer elejtése, bár annak becsületes végrehajtása esetén, a két ajánlásiján való részvétel tilalma és a személyazonosság könnyű igazolása biztosítva lenne.15) Többen foglaltak azonban ezzel szemben újra a szelvényrendszer mellett állást, mely szerintük nem bukott meg, csak az ezzel történhető visszaélések megtorlására és a szelvényekkel való kereskedés megakadályozására alkalmas büntetősanctiókra szorul.10) Maga a belügyminiszter17) sem helyezkedett arra az álláspontra, mintha a szelvényrendszert megbukottnak tartaná, mivel azonban a kivánt célra - „legalább egyelőre" - nem látta alkalmasnak, kitartott az elejtés mellett és más módszerrel kivánt próbálkozni.18) files vita fejlődött ki továbbá az ajánlók száma körül. Az ellenzék egy része, különösen a szabadon érvényesülhető hivatalos pressió lehetőségei ellen tiltakozott, amidőn a nagy szám ellen foglalt állást, elütve látva magát nagy mértékben a választásban való részvételtől. Hivatkozás történt továbbá az ajánlók nagy száma folytán előálló technikai kényelmetlenségre, valamint arra is, hogy a hamisítások elé, a választás eredményére való befolyás tekintetében — mivel a megtorlás csak később következik be, —i a törvény utat nyit és lehetővé teszi, hogy egy lelkiismeretlen hamititó és szélhámos az utolsó órákban is elüthesse a legkomolyabb jelölteket. Több módositvány kívánta az ajánlók számának erős csökkentését, ezzel szem•") Puky Endre előadó szerint e rendelkezés a szelvényrendszer elejtésével szemben garanciát tartalmaz a visszaélések ellen, mert ha a választási biztos a már benyújtott iveket viszaadhatná, esetleg a corpus delictit adná ki a kezéből. (Ngy. ért. a ngy. 438. ü.-ről. 320. I.) ") A miniszteri indokolás szerint „az ajánlók számát azért kellett (az 1918. XVII. t.-c.-el szemben) felemelni, mert — különös tekintette] a választójog kiterjesztése következtében előálló népesebi) választókerületekre — nem volna megengedhető az, hogy a kerületek választóinak egy tizedére se támaszkodó „önjelöltek") akiknek megválasztása egyáltalában nem valószínű, jelöltekként szerepeljenek és ezzel a választási eljárást céltalanul megnehezítsék''. ») Ngyi értesítő a ngy. 438. ü.-ről 320. 1. '•) Különösen Vázsonyi Vilmos képviselte ezt az álláspontot. (Ngyi értesítő a ngy. í'3.8. ü.-ről. 36Í! 1.) ") Kakovszky Iván. Ngyi értesítő a ngy. 430. ü.-ről. 3(il. I. ben pedig az aláírások előljárósági, közjegyzői, vagy híréi hitelesítését.19), A belügyminiszter azonban ebben a kérdésben is kitartott a javaslat mellett, arra hivatkozva, hogy az ajánlók nagyobb számával nem a fellépést akarja megnehezíteni, hanem csak azt célozza, hogy a választási agitáció utolsó stádiumában, legizgatottabb szakaszában, amidőn egy teljesen kilátástalan harc esetleg csak felesleges izgatásra és a demagógia eszközeihez vezetne, csupán azok a jelöltek vehessenek részt, akiknek komoly kilátásuk van. Az ajánlók nagyobb száma mellett szól továbbá szerinte az is, hogy minél kisebb az ajánlók száma, annál nagyobb a veszteségi lehetőség. Az aláírások előljárósági hitelesítését viszont politikai szempontból, közjegyzői hitelesít ését pedig a nagy költségek szempontjából nem látta elfogadhatónak.20)' V. Amint az a nemzetgyűlési tárgyalások anyagából is nyilvánvaló a legtöbb aggály a képviselőjelölés kérdésénél az ajánlók nagy száma és az ajánló aláírások hitelessége, illetőleg érvényessége körül merült fel. Mielőtt a törvény megfelelő rendelkezéseit az előadottak s némi tekintetben a gyakorlati érvényesülés alapján is végeredményként kritikai megvilágításba helyeznénk, nem lesz talán érdektelen rámutatni arra is, hogy néhány nagyobb európai állam, melyekben a képviselöjelölés intézményszerüleg szabályozva van, mily törvényes rendelkezéseket tesz ebben a tekintetben? Nem lesz ugyan mértékadó ez az összehasonlítás teljesen, mert a például felhozandó államok legnagyobbrészben az arányos képviseleti rendszert fogadva el, választási eljárásukban a listákat érvényesitik és mert a szavazás formája náluk a titkos szavazás. De némi direktívát mégis adhat. ( A eseh-szlovák köztársaság választójoga például 100 választó hitelesített aláírását követeli meg a jelöléshez és az aláírások hitelesítése a politikai hatóság, a közjegyző, vagy a bíróság előtt történik. A jelölésnek azonban 21 nappal kell a választást megelőznie.21) Sokkal szigorúbb rendelkezések állanak fenn már Szlovákiára vonatkozólag, ahol is 1935 jan. 31-ig bezárólag csak 1000 választó jogosult az ajánlásra és aláírásuk a másodfokú politikai hatóság vezetője vagy ennek meghatalmazottja által hitelesítendő.22) "•) Szalió tmre a/, ajánlók számát a választók számának 5 %-ában, illetve 500-ban kivántá megállapítani, Farkas Tibor a választók számának 3%-ában, illetve 300-ban, de utóbbi az aláírásoknak a községi elöljáróság általi hitelesítésével kapcsolatban. Meskó Zoltán javaslata' 100 ajánlónak az elöljáróság általi hitelesített aláírását kívánja, Kuppert Kezsö pedig ugyancsak 100 ajánló aláírását, az aláírások hitelesítésére azonban a közjegyzőket és a bíróságokat is felhatalmazván. Nagy Vince módositványa 100 választó hitelesitetlen aláírását is elegendőnek tartja. (Ruppcrt Rezső módositványa ezen kivül még arra is irányul, hogy az aláírások csak a két ajánlásban résztvevő ajánló szempontjából kerüljenek sanctió és pedig büntető sanctió alá, az aláirás érvényességét azonban ne érintsék). 50) Ngyi értesítő a ngy. 439. sz. ü.-ről. 360—3H2. I. *) A cseh-szlovák köztársaság választójogi törvényének 21. $-a. -'-) A belügyminiszter a politikai hatóságok hitelesítése ellen szolgáló példaként a szlovenszkói választásokra is hivatkozott. Bár scinmiképcn sem foglalhatnánk állást tisztán a politikai hatóságok, (tehát a községi elöljáróságok, városi tanács,) hitelesítése mellett, nem szabad elfelejtenünk, hogy Szlovenszkóban a II. fokú politikai hatóság vezetője, vagy az általa e célra niegbizott egyén hitelesít s hogy e rendelkezés ilykép különös politikai célokat szolgál. Ha pedig e politikái intenciókkal is tisztában vagyunk, nem csodálkozhatunk afelett, ha a szlovenszkói választásoknál a politikai hatóságok hitelesítési működése nem a legmegnyugtatóbb képet nyújtotta.